A Zsidó Ügynökség (Szohnut) erőteljesen szembeszállt az izraeli Főrabbinátussal a héten. Többek között azért is, mert megfúrták a megállapodást, amely lehetővé tenné, hogy a nők szabadon imádkozhassanak a Siratófalnál.
A világ legnagyobb és legfontosabb cionista civil szervezete, a Zsidó Ügynökség legfőbb döntéshozó szerve egyhangúan elfogadott határozatban szólította fel Izrael kormányát, hogy léptesse életbe a január közepén született megállapodást a Siratófalról, amelyet január végén minden érintett fél jóváhagyásával fogadtak el, de amelyből később az ortodox közösség kihátrált és meg is akadályozta végrehajtását.
Ez a szabályozás lehetővé tenné, hogy a Fal környezetében – az eddig imádkozásra használt rész szomszédságában egy új imádkozó-szakasz kialakításával, ott, ahová eddig csak a régészek voltak bejáratosak, – közösen imádkozhassanak férfiak és nők, valamint a nők is viselhessenek kipát vagy imaszíjat, felolvashassanak a Tórából.
Az állam megalakítása óta 3 millió zsidó Izraelbe költözését lehetővé tévő, az állam megalakulásában döntő szerepet játszó Zsidó Ügynökség szerint a megállapodás életbe lépésének késlekedése „fokozza a világ zsidóságának türelmetlenségét”.
A diaszpórában, s különösen az angolszász világban ugyanis meghatározó jelentőségűek a nők számára teljes vallási egyenjogúságot biztosító reform és konzervatív zsidó közösségek, amelyek folyamatosan nyomást gyakorolnak Jeruzsálemre, hogy garantálja ezen Izraelben is egyre jobban jelen lévő irányzatok vallási egyenjogúságát.
A Zsidó Ügynökség legfontosabb célkitűzése a diaszpórában élő zsidóság Izraelhez fűződő kapcsolatainak minél szorosabbá tétele, miközben Izraelben az állam vallási intézményeit a többi irányzat elismerését megtagadó ortodoxia tartja ellenőrzése alatt. Ez a nem ortodox közösségek összességében több millió hívét – a diaszpórában élő zsidóság többségét – idegenítheti el Izraeltől. Ez magyarázhatja, hogy a vitában a Zsidó Ügynökség a reformzsidók és a konzervatívok mellé állt.
Izraelinfo / Mazsihisz.hu / The Times of Israel
