Itt egy újabb izraeli startup, amely lassan meghódítja a világot. Csakhogy ezúttal nem egy forradalmian új technikai találmányról, számítógépes programról vagy orvosi felfedezésről van szó. Ez a Mamanet: a Cachibol liga…
A Mamanet a röplabdajáték egy könnyített verziója: röplabdapályán játsszák, de a Mamanet liga előre meghatározott szabályai szerinti csapatjáték annyiban különbözik az eredeti röplabdajátéktól, hogy a játékosok két kézzel elkaphatják és kétszer továbbadhatják a labdát, mielőtt az ellenfél oldalára dobják.
Azonban nem egyszerűen tömegsportról van itt szó, habár mára már több mint kilencezer nő játssza a röplabda e könnyített változatát mintegy 90 izraeli településen, napról napra növekvő létszámmal és az elmúlt két évben már nemzetközi elismeréssel is. A Mamanet nem csak egy sportág:
“Ez egy olyan szervezet, amely képes egy jobb társadalmat teremteni. A Mamanet nemzetközi sikere megállíthatatlan”
– jelenti ki Yoram Arnstein, az izraeli “Hapoel” sportegyesület ügyvezető igazgatója.
A Mamanet zsenialitása abban rejlik, hogy lehetővé teszi a a családos nőknek a mindennapi rutin ellenkezőjét: ezúttal nem a mamák viszik a gyerekeiket a sportkörbe és izgulják végig a versenyeket, hanem ők maguk járnak rendszeres edzésekre, és a meccseken a családtagjaik szurkolnak lelkesen: “Hajrá Mama!”
A tömegsport ilyen irányú szemlélete nem csak a nők társadalmi támogatását és előmenetelét szolgálja. Mivel a liga előre meghatározott, szigorúan vett szabályzata szerint minden egyes Mamanet-csapat egy-egy iskolát képvisel – vagyis csak olyan mamákból állhat, akiknek a gyermekei egy iskolába járnak –, a sportolás és az egészséges életmód támogatása mellett óriási közösségépítő szerepe is van.
A Mamanet liga csapatai nemcsak a sport iránt kötelezik el magukat, hanem állandó közösségi rendezvényeket tartanak mind helyi (Kid-net, Papa-net, helyi közösségi akciók, rendezvények, melyek célja a közösségépítésen kívül a rászorulók vagy éppen a helyi kisvállalkozások támogatása), mind országos szinten (éves állandó esemény például a “Tudatosan a mellrák ellen” kupa és az “Athena – nők hosszú távra” kupa).
Mindezt a Mamanet közhasznú alapítvány vezényli zömmel a helyi önkormányzatok, szponzorok, illetve állami alapok támogatásával (ilyen a fent említett “Athena” – a női tömegsport támogatására létrehozott állami sport-program). A Mamanet alapszabálya, melyre minden játékos “felesküszik” az évad kezdetén, pontosan meghatározza a játékszabályokat, a csapatok és a ligák létrehozási és működési szabályait, a résztvevők közösségi kötelezettségeit stb.
A Mamanet alapszabálya például megtiltja, hogy a meccsek alatt a (főleg gyerekekből álló) közönség a szurkolás hevében az ellenfél csapatát szidja, ellene kiabáljon be!
Mamanet a nagyvilágban
Tavaly a Mamanet nemzetközi elismerést is kapott. Az Eilaton 2014 októberében tartott nemzetközi konferencián a Mamanet és a Hapoel sportklub (Izrael egyik legnagyobb tömegsportszervezete) kampányba kezdett az új “atlétikai és közösségi startup” nemzetközi bevezetésére, ami mára már meghozta gyümölcsét. 2015-ben a Mamanet Israel felvételt nyert a világ számos országát tömörítő tömegsport-szervezetbe, a CSIT-be (International Workers and Amateurs in Sport Confederation). A CSIT játékok keretében ez évben Spanyolországban, jövőre pedig Lettországban rendezik meg a nemzetközi Mamanet Játékokat, melyen nyolc ország mamái vesznek majd részt.
Izraelt pedig – az ország sokszínű társadalmi összetételét tükrözve – szekuláris és vallásos zsidó, muzulmán beduin és drúz mamák képviselik majd.
Mamanet felkészítést kaptak és a szabályzaton alapuló csapatokat hoznak létre szerte a világban, ezidáig Cipruson, Kanadában, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Bulgáriában és az USA-ban.
Ofra képes volt rá
A 45 éves Ofra Abramovich, a Mamanet alapítója és jelenlegi ügyvezetője az alábbi linken látható interjúban meséli el a kezdeteket, miközben már az esti edzésre készülve a csapata mezét viseli: “Az 2005 telén alapított Mamanet olyan, mint egy feje tetejére állított világ” – magyarázza mosolyogva. “Az anya megy el este az edzésre és a meccsre, és a gyereke jön el szurkolni neki. Nem a gyerek, hanem az anya van a pályán, az övé a figyelem, ő a sztár . Ez nagyon erős és szép dolog a szememben, hiszen
középkorú nőkről van szó, akik a tanulmányaik befejezése, a férjhezmenetel, a gyerekszülés rutinja után hirtelen egy új érdeklődési kört fedeznek fel. Egyszer csak esélyt kapnak arra – sokszor életükben első alkalommal –, hogy részt vegyenek egy atlétikai csapatban. Nehéz ennek az energiának ellenállni.”
Az ötlet akkor jött, amikor Abramovich megismerte az akkor 76 éves dél-afrikai származású edzőt, Haim Boroskyt. Ő már a nyolcvanas évektől szervezett női ligákat különböző labdajátékokban az akkor zömmel romániai, grúz és orosz új emigránsok által lakott Felső-Názáret városában. Mivel a férfi sportokban már bejáratott volt a tömegsport, a nők részére keresett atlétikai elfoglaltságot azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ez a gyermekeik számára is példamutatásul szolgál majd a sportolás terén.
Nyugdíjba vonulása után Kfar Szaba városába költözött, és ezzel a názáreti liga sajnos szét is esett. Új lakóhelyén is nehezen indult be a női tömegsport felszítása, amikor is megismerte Ofrát, és együtt létrehoztak egy női röplabdacsapatot, amely kezdetben összesen csak hat játékosból állt.
A Mamanet elsöprő sikere után Boroskyt ma már nagy elégedettséggel és büszkeséggel tölti el, amikor azt látja, hogy a gyerekek a helyi újsággal a kezükben büszkén flangálnak az utcákon és a mamájuk csapatáról szóló cikkeket mutogatják. “Óriási nevelési és közösségi üzenete van ennek” – nyilatkozta Borosky, akit a Mamanet mindenkori tiszteletbeli ügyvezetőjévé neveztek ki.
Ofra Abramovich már akkor megértette a játékban rejlő lehetőségeket, amikor egy barátnője ajánlására először vett rész Borosky edzésein. “A lányok egyik edzésről a másikra hozták a barátnőiket, amíg annyian nem lettünk, hogy jónéhány helyi iskola állíthatott egy saját csapatot és egymás ellen játszhattunk. De a nők nem folytatták a rendszeres sportolást, kimaradoztak, és a helyi liga szétesett. De én nem adtam fel.
Elmentem a városom főpolgármesteréhez, és bejelentettem, hogy egy olyan röplabdaligát akarok a városban létrehozni, amelyben csak mamák játszanak.” “Ja, ismerem azt a játékot – mondta a polgármester –, állati unalmas. Nem akarok erről többet hallani.” De én nem adtam fel. Attól a naptól kezdve minden péntek délután felhívtam a polgármester feleségét, és kértem, hogy győzze meg a férjét a támogatásról. Minden városi eseményen odamentem hozzá, zargattam és megpróbáltam rábeszélni. Az motivált, hogy úgy éreztem, ha valami ilyen jó nekem, az biztos más mamáknak is az lesz. Miért csak én élvezzem?”
A kitartás végül gyümölcsöt hozott: a polgármester hajlandó volt egy kis összeget erre szánni a város költségvetéséből, Abramovichék iskoláról iskolára jártak rábeszélni az iskolaigazgatókat az együttműködésre, és egyenként próbálták meggyőzni az anyukákat. Az első edzésre kilencen mentek el, egy hét múlva már tizenöten, majd ötvenen, és végül az első Kfar Szaba-i liga döntőjén már 11 iskola 110 mamája vett részt.
A siker megállíthatatlan volt, és mára a Mamanet Izraelben a legnagyobb női tömegsport, a foci és a kosárlabda után pedig a harmadik legnagyobb tömegsportág.
A 2015/2016-os évad 8000 csapattal, 97 településen közel 10 ezer résztvevővel zárt. Habár sokszor kellett a bürokrácia útvesztőivel megbirkózni, tíz év után világossá vált, hogy
ez a közösségi szervezkedés a társadalmi változások egyik fontos katalizátorává vált a női szerep megerősítésével, a gyerekek rendszeres sportolásra ösztönzésével, a közösségi élet támogatásával és nem utolsósorban a családi és a különböző társadalmi rétegek közötti kapcsolatok kiépítésével.
Röpte
Hogy mi olyan vonzó ebben a sportban? Abramovich szerint ez egy “tiszta sport”, a jatékosok nem ütköznek egymással, és ez a röplabda egy egyszerűsített változata.
Emellett benne van a versenysport öröme, a győzelem és a veszteség izgalma. Csapatjáték, vagyis összefogás és csapatszellem nélkül nem lehet sikeres egy csapat. Emellett viszont nem kell hozzá különösebb sporttehetség sem, minden mama képes rá. A sport mellett a baráti és közösségi összefogás és aktivitás tartja egyben a csapatokat, és a már aktív mamák sikerét és örömét látva újabb csapatok alakulnak az iskolákban, sokszor maguknak a gyerekeknek az unszolására.
A Mamanet alapítójának egyik nyilatkozata szerint
a sportnak hídépítő szerepe lehet a békefolyamatokban is. “A Mamanet meghozhatja a békét. Semmi különbséget nem látok egy izraeli szekuláris, vallásos, arab országbeli muzulmán vagy egy európai mama között. A mi jelszavunk: “Minden mama képes rá”.
Ez a sportág lehetőséget ad a negyvenes éveikben járó anyáknak, hogy radikális változást teremtsenek az életükben… Mi magunk vagyunk a változás azzal, hogy anyák játszanak, ők az edzők és a bírók. Megváltoztatjuk a sportolás nemi (gender) felépítését azzal, hogy az Izraelben eddig férfiak által uralt tömegsportmozgalomba női hegemóniát viszünk… Nagyon magas színvonalat tartunk, nem kevesebbet, mint egy NBA ligában. Hiszen minden mamának megvan az elképzelése arról, hogyan teheti az életét színvonalasabbá – és mi ezt lehetővé tesszük.”
Ezek után nem csoda, hogy Mamanetes mamák lesznek egy új, az egyik legnagyobb kereskedelmi tévécsatornának készülő tévékomédia témája, és nem más, mint Izrael Állam Külügyminisztériuma készíttette el a Mamanetet a nagyvilágnak bemutató filmet, és úgy döntött, hogy világszerte ezzel az üzenettel fogja majd az ország imázsát erősíteni.
Hajrá Mamanet!
Izraelinfo
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
