“Izraelben ezen a napon üresek az utak, megáll az élet, nincs tévé-rádió…”
“Az izraeliek ezen a napon zsinagógába mennek, böjtölnek, magukba fordult bocsánatkéréssel vannak elfoglalva…”
A jom kipur Izrael árnyékos oldalán, mint a vallási kényszer ünnepe. Vagy a vallási kényszernek bemutatott középső ujj.
Az “izraeli” fogalma felölel pár millió nem zsidó polgárt, s még jóval több olyan embert, aki nem tartja a mai nap vallási előírásait. Közülük mindenki vérmérsékletéhez illőn tartja szem előtt, vagy félelemmel aggodalommal vegyes tiszteletben a mai napon az ország zsidó lakossága egy részében felbuzduló vallásos érzelmeket.
Az utak messze nem üresek, városon kívül inkább kényelmesen laza forgalomról van szó, aminek több oka is van. Mindenekelőtt aki el akart utazni valahova, az ha tehette, legkésőbb tegnap délután megtette. Aki ma utazni akar, vagy utaznia kell, az beül a kocsijába (ha van neki), és megy. Talán kis izgalommal a gyomrában, ami településeken belül valamivel nagyobb izgalom lehet. Nem csak az úttesteken játszó gyerekek miatt, de a jó ég tudja, talán nem mindenkinek világos, hogy a dobás erejének nagysága megszorozva a kő elmozdulásvektorának nagyságával és megszorozva az erő és az elmozdulás iránya által bezárt szöggel, az egyenlő az elvégzett munka mennyiségével… elvégre nem mindenki tanul itt alaptantárgyakat… alapszintű fizikát meg szinte senki…
Másrészt ma országosan szabadnap van, azzal együtt, hogy sokan dolgoznak – nem csak a mentők-tűzoltók-rendőrök-katonák, de sokan ügyeletesek a különböző fontossági fokozatú szolgáltatóknál és leállíthatatlan üzemeknél, s az egészségügyet meg a mezőgazdaságot még nem is említettük. Nekik mind-mind utazniuk kell, bár létszámuk messze nem éri el a szokásos hétköznapi forgalmat.
Harmadrészt sokan kihasználják az alkalmat, és kirándulni mennek. A szórakozóhelyek és a boltok jórészt zárva tartanak ugyan (senki sem teszi kockára a drága kósersági engedélyét…), de nyitva tartó éttermeket is bőven lehet találni, a természet meg hálistennek nem vallásos… a Kineret fölött pl. vastagon gomolyog a sült hús illata.
Az élet messze nem állt meg, csak átköltözött. Online formát öltött. Nincs tévé-rádió? Van internet. Filmmaraton, vagy csevej. Sokan nagyon várják ezt a napot, mert meglepő módon eltűnik a durvaság a hálóról. Elképesztő, de jó eséllyel normális beszélgetéseket lehet folytatni, még a legkeményebb fórumokon is. Természetesen az alkalomnak megfelelő humor sem maradhat el. Nagyon élnek a srácok, nálam holtversenyben ezek az idei győztesek:
“Hoppá, megint eljött jom kipur… Jehova, nézz csak ide egy pillanatra!”
“Az az ember a legveszélyesebb, akit kizárólag egy könyv tartalma alapján neveltek.“
Nagyobbikam mára a bázison maradt. Tegnap nem jutott el a boltba, de megnyugtatott, hogy gondoskodtak róla. Róluk, akik nem tartják a böjtöt. “Mi az, hogy szép tőlük? Kötelező nekik, a parancsnokoknak.” A konyha nyitva, kaptak fejadagot is – igaz, hogy a kaja vacak, de hát ehhez a minőséghez már hozzászoktak a hétköznapokon… talán ma este majd kapnak majd valami jobbat.
* Frissítés: kaptak.
Itthon vegyes társaság vagyunk. Barátom nem vallásos, egyetlenegy dolgot tart meg úgy, ahogy kell: a jom kipurt. Nem igazán tudja, miért, ha kérdezem azt mondja, hogy mert csak. Tavaly nem ment el a zsinagógába, amiért kicsit haragudtam rá. Nem igazán tudom, miért, amikor kérdezte, azt mondtam, hogy mert csak.
Tegnap megláttam a pár éve gondosan a szekrénye hátuljába gyűrt ruhadarabokat a kezében, hogy na majd ebben megy a zsinagógába. Ellenkezést nem tűrőn kivasaltam a dolgait. Közben kisfiam kérdezte, hogy és én mit veszek fel a zsinagógába? Még időben elhajolt a vállfa elől.
A posztot az ünnep alatt írtam, ide szándékosan csak az ünnep kimenetele után került. Ha valakit megbántottam vele, kérem hozzáírni a számlámhoz – jövő jom kipurkor majd bocsánatot kérek.
Dar Sade
A fenti írásra a válasz itt olvasható.
Az itt közölt írás kizárólag a szerző magánvéleménye, nem feltétlenül tükrözi az Izraelinfo álláspontját.
Láncszem a természet szövedékében. És izraeli is. (A “provokál” néhány szinonímája szükség esetére: abajgat, babrál, bánt, birizgál, bizgerél, bolygat, bosszant, bőszít, cseszeget, csesztet, cukkol, dühít, feszeget, firtat, háborgat, heccel, hergel, húz, idegel, idegesít, incselkedik, ingerel, irritál, kötekedik, macerál, nem hagy békén, nyaggat, nyektet, nyúz, piszkál, piszkálódik, rejcol, szekál, szekíroz, szívózik, szurkál, zaklat, zargat, zavar, zseníroz.)
