Izraeli irodalom – magyar gyökerek

Itamár Jáoz-Keszt magyar származású izraeli költőnek és Rivka Miriam írónőnek ítélték oda az idei Brenner-díjat, jelentette be a napokban az Izraeli Írószövetség.

A Brenner-díj az egyik legrangosabb irodalmi díj Izraelben, amely a magas elismerés mellett 50 ezer sékel pénzjutalommal is jár. A díjat az Írószövetség közel 70 éve ítéli meg az alkotóknak két kategóriában: az átadás évében megjelent legjobb prózai műnek járó díjat évente, a legjobb verseskötetnek járó díjat minden harmadik éveben adják át. Idén 90 verseskötetet és közel 100 prózai művet neveztek be a díjra.

איתמר יעוז-קסט
Itamár Jáoz-Keszt

A kuratórium a prózai mű kategóriában Rivka Miriam írónőnek a Carmel kiadó gondozásában megjelent novelláskötetét választotta az év díjazottjának. „Jisuvo sel olam” (A világ benépesül) a könyv címe és egyben a kötet novelláiban szereplő kávéház neve is, ahol a történetekben vissza-visszatérő szereplők megfordulnak. Az indoklás szerint Miriam kötetét olyan alkotásként lehet jellemezni, mint „egy parány, amely az óriásit tartja össze… Különleges mű ez a mai szerzőktől eltérő stílusa révén, ami egyben azt is bizonyítja, hogy milyen speciális tehetség és tudás kell a sikeres novellaíráshoz.”

Az antológiák közül a kuratórium Itamár Jáoz-Keszt költő legújabb verseskötetét választotta, amelyet a művész a felesége halála után írt „Versek a feleségnek az egek kapujában” címmel. Döntésüket a következőkkel indokolták: „A versek, melyeket Jáoz-Keszt felesége, Hanna Jáoz professzor halála után alkotott, egyszerre hordozzák magukban az önéletrajzot, a hitet és a személyes és univerzális veszteség érzését. Keze alól lenyűgöző versek kerülnek ki, melyek személyesek is, kitárják az olvasó előtt a szerző lelkét, de egyben gondolatébresztőek is, bemutatják azt a hitet, melyet egy zsidó-ivrit-izraeli ember segítségül hívhat személyes veszteségében.

Itamár Jáoz-Keszt 1934-ben született a magyarországi Szarvason, Keszt Péter Ervin néven. Túlélte a bergen-belseni koncentrációs tábort, visszatért Magyarországra, ahonnan 1951-ben családjával Izraelbe vándorolt. A Tel-avivi Egyetemen tanult héber nyelvet, irodalmat és bibliaismeretet. 1958-ban húgával együtt megalapították az első izraeli, kizárólag versesköteteket kiadó Eked kiadót, amelynek hosszú ideig szerkesztőjeként dolgozott. 1999-től három évig az Izraeli Írószövetség elnöki tisztét töltötte be. Az izraeli Talpir, Kugel és Leah Goldberg irodalmi díjak birtokosa, 2001-ben Pro Cultura Hungarica díjban részesült. Költői munkássága mellett számos könyvet fordított klasszikus latinról és magyarról héberre, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Mezei András és Gergely Ágnes verseit, valamint Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes, Szabó Magda és Kertész Imre prózáját. A magyar irodalom idegen nyelvre fordításáért 2012-ben Janus Pannonius-díjjal jutalmazták. Magyarul 1989-ben jelent meg verseskötete az Európa kiadónál, illetve az 1992-ben megjelent, Dávid tornya című modern héber antológia szerkesztésében is részt vett.

Füst Milán versei Jáoz-Keszt fordításában

 

Ügyvéd, az Izraelinfo főszerkesztőhelyettese, állandó szerzője

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!