Izraeli tudósok: napfogyatkozás miatt „állt meg a Nap” Józsué seregének a gibeoni csatában

Az izraeli Beér Shéva-i Egyetem három tudósa a napokban megjelent tanulmányában NASA adatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a bibliai csata pontos időpontja i. e. 1207. október 30., a napfogyatkozás időpontja.

A bibliai történet az egyiptomi kivonulást követő 40 éves vándorlás utáni zsidó honfoglalás első eseményei között szerepel. Az akkori nép- és hadvezér, Józsué serege öt amoreus király hada ellen folytatott elkeseredett harcot a Gibeon (Gabaon) melletti csatában. Józsué nyilván joggal tartott attól, hogy ha a harc az éjszakába nyúlik, az ellenség a sötétség leple alatt erősítést kaphat, ezért mindenáron még aznap akarta kicsikarni a győzelmet. De az alkony közeledett, és a hadvezér könyörgött istenéhez, hogy állítsa meg a Napot.

John Martin festménye a csatáról (Wikipedia)

„És megálla a Nap, és vesztegel a Hold is, amíg bosszút álla a nép az ő ellenségein... És megálla a Nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig.” (Józsué 10:13)

A kutatók megjegyezték, hogy több más ősi történet is ismert, ahol egy “istenség megállítja a Napot”, de szerintük ez a bibliai történet azért egyedülálló, mert a Hold szerepéről is említést tesz. Ez vezette a kutatókat arra a következtetésre, hogy a hivatkozott esemény valójában a napfogyatkozás, azaz egy olyan csillagászati jelenség, melynek során a Hold részben, vagy egészében eltakarja a Napot. Akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül.

„Azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emóriakat Izráel fiai elé, Józsué az Úrhoz szólt, és ezt mondta Izráel szemei előtt: Állj meg („dom”), Nap, Gibeónban, és Hold, az Ajjálón völgyében! (Józsué 10:12)

A kutatók a bibliai szövegben szereplő “dom” (megállni) szó jelentését is elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a kifejezés csak egyetlen másik alkalommal szerepel a Bibliában, a Zsoltárok könyvében (37: 7), ahol azonban nem “megállni” a pontos jelentése, hanem „elsötétülni” (a magyar Biblia fordítások ezen a helyen a „csendesedjél el” kifejezést használják általában).

A többféle tudományág képviselőit összefogó kutatócsoport azt is megállapította, hogy az időszámítás előtti 1500-1000 közötti években, amikor az izraeli törzsek beléptek Kánaán földjére, csak egyetlen egyszer történt teljes napfogyatkozás ebben a térségben. A napfogyatkozás idejének kiszámítása lehetővé tette számukra, hogy percre pontosan megadják a csata idejét: i. e. 1207. október 30., 16 óra 28 perc.
A kutatók a csata pontos helyét is meghatározták, és nyomon követhetőnek vélték azt a 30 kilométeres éjszakai útszakaszt, melyet Józsué és emberei megtettek, mielőtt elérték Gibeon völgyét Jeruzsálemtől északra, a Gilgálban, a Jerikó keleti részén lévő táborukból.

Gilgal
Valószínűleg ez a hely a Bibliában szereplő Gilgal (RGrobman / Wikipedia)

“Nem mindenkinek tetszik, hogy fizikai érvekkel bizonyítunk bibliai eseményeket, és elfogadom, sokak számára ez a hit racionalizálását jelenti.” – nyilatkozta Dr. Hezi Yitzhak, a kutatócsoport vezetője. “Nem azt állítjuk, hogy minden biblia történet igaz, vagy megtörtént a valóságban … de léteznek olyan történelmi események, amely mögött régészeti bizonyítékok is állnak.”