Van egy másik film is, ami nyert a Berlinaren, az 1945!

Ráadásul a Szántó T. írta az alapot szolgáltató novellát Török Feri filmjéhez. Olyan ez, mint a Szuezi válság, avagy a második arab-izraeli háború és az ’56-os forradalom meg ellenforradalom. Az egyik olyan világmegváltó dolgot feltételez, hogy a másikat – bármennyire történelembefolyásoló is – apró betűvel szedik az újságok.

Az 1945 angol nyelvű plakátja
Az 1945 angol nyelvű plakátja

A Testről és lélekről megnyerte az Arany Medvét, az 1945 pedig egy olyan közönségdíjat kapott, hogy ha a közönség dönt az Arany Medvéről, akkor bronzérmes lenne. A szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek kategóriában, az ún. Panoráma szekcióban bemutatott 1945 tehát a harmadik díjat kapta a játékfilmes közönségszavazáson. Ezenfelül az 1945 már januárban megnyerte a Miami Zsidó Filmfesztivál Narratív kategóriájának a közönségdíját.

Szerintem nem csak szerintem, a Szántó T. a legolvasóbarátabb magyar kortárs zsidó író. Reb Slojméval vitatkozik a Magyar Nemzetben, meg a 168 órában, összetartja a Szombat folyóiratot, ami valljuk be, hogy ha provokatív nézeteket is képvisel, a legjobb zsinagógalátogatást helyettesítő entellektüel érték ma Magyarországon, az esszéit, prózáit számos nyelvre fordították és az isten éltesse sokáig. Török Feri meg a Koccanás, az Apacsok és persze a Moszkva tér. A módfelett erős színészgárdában, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szirtes Ági, Szarvas József, Szabó Kimmel Tamás, Szalontay Tünde csak pár színészóriás, akiket a film felvonultat. A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írták, az operatőr a világhírű Ragályi Elemér, a látványtervező Rajk László, aki ugyanilyen pozícióban az Auschwitz-i 18. sz. magyar barakk tervezője is – ha ezt még valaki róla nem tudná –, a zeneszerző Szemző Tibor, aki imádta Tel-Avivot, amikor két éve itt járt, és az ő zenéje nemcsak biciklizéshez ajánlott, hanem reggelire és egyéb alkalmakhoz, a hangmester Zányi Tamás, a vágó pedig Barsi Béla.

Berlinale,az 1945 elővetítése előtt. Szántó T Gábor, Török Ferenc, Szabó Kimmel Tamás, Barsi Béla, Szemző Tibor, Zányi Tamás Forrás: Facebook

Az 1945 augusztusában játszódó történelmi film témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon, akkor, amikor a háborúnak már vége, a változás akár lehet jó is. Egy napot, pár órát egy falusi esküvőt mutat be a fekete-fehér történet. Egy látszólag békés közösséget, melyben a lappangó feszültséget a haláltábort túlélt két ismeretlen zsidó férfi érkezése katalizálja. A jegyző, akit Rudolf Péter mai urambátyám stílusban alakít, hatalmas Döbrögi-pocakkal és izzadó, kopasz fejjel a fia lagzijára készül. Nyugiban zajlik a reggel, de érkezik két zsidó, egy idősebb (Angelus Iván) és egy fiatalabb (Nagy Marcell). Pár ládában parfümöket és kozmetikumokat hoznak. Az állomásfőnök berezel, és nekiindul biciklivel a városnak, hogy szétkürtölje a hírt: megérkeztek a zsidók. Westernfilmeket idéző hangulatban tárul a néző elé, hogyan reagálnak az egyes emberek, miért kap frászt az egész falu attól, hogy két fekete ruhás férfi katonás rendben, egy szekérrel besétál a faluba. Magyar reakciók magyar zsidókra.

„Ez a film nem akarja kollektív bűnökkel vádolni Magyarországot, hanem egy árnyalt társadalmi kép felvázolása volt vele a célunk. Vannak olyan figurák benne, akik beledöglenek a bűntudatba, meg olyanok is, akik segíteni akartak, de nem tudtak. Meg persze vannak olyanok is, akik kihasználták a helyzetet és meggazdagodtak az átmeneti időszak alatt, a hatalomban maradtak, és percek alatt kommunistává változtak. Nem csak 1945-ben, hanem még ’48-ban is voltak olyan konfliktusok, hogy valaki visszajött a háborúból vagy a koncentrációs táborból, és mások laktak a házában, és emiatt kaszával mentek egymásnak. Mi azonban nem a bosszút szerettük volna megmutatni, hanem azt, hogy a tetteinkkel együtt kell élni. Olyan ez, mintha megölnél egy embert, és nem abba tébolyulsz bele, hogy mit tettél, hanem abba, hogy másnap felkelsz és bele kell nézni mások, például a gyerekeid szemébe.” – nyilatkozta Török Ferenc a HVG-nek. 

Az eredeti Szántó T. novella címe: Hazatérés, a Noran Libro kiadó márciusban adja ki nyomtatásban. A Kafka macskáit is a Noran Libro adta ki 2014-ben.

Az 1945 a Filmalap és a Claims Conference támogatásával készült, ami már önmagában fantasztikus.

A film Magyarországon a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon lesz először látható április elején, és reméljük, hogy elér Izraelbe is.

Addig is itt az ajánló:

És hogy igazságosak legyünk, Enyedi Ildikó Testről és lélekrőljének az ajánlóját is idetesszük, ha már róla nem írtunk most.

újságíró, az Új Kelet főszerkesztője

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!