Nagy a tolongás a Cionista Tábor, alias Munkapárt vezetéséért. Nyolcan jelentették be, hogy indulni kívánnak az elnöki posztért, a párt jelentős politikusnői mégsem szálltak ringbe. Vajon miért csak férfiak akarnak az ellenzék legnagyobb erejének, és így akár egy következő választáson az országnak az élére kerülni? Pedig eséllyel indulhatna Cipi Livni, Seli Jahimovics, Meráv Michaeli, sőt, talán még a fiatal Sztáv Safír is. Vagy mégsem? Alább végiggondoljuk, kit mi tarthat vissza a megmérettetéstől.

Cipi Livni – fotó: PR / Flickr

1Cipi Livni

Cipi Livni szülei az Ecelben harcoltak, édesapja a Likud képviselője volt, ő maga jobboldali revizionista nevelést kapott, s sikeres ügyvédként szintén a Likudban, Ariel Saron védnökségével kezdte gyorsan felívelő politikuskarrierjét. De később Saronnal a Kadimába lépett, majd Tnua (Mozgalom) pártját már centristának, és nem jobboldalinak hirdetve kötött választási szövetséget a Munkapárttal, és lett a Cionista Tábor második embere. Látszólag jobbról balra haladt az évekkel, de sokak szerint ő az a politikus, aki elvi alapon egy centit sem mozdult: éppen azokat az eszméket képviseli, mint évtizedekkel ezelőtt, csakhogy közben az izraeli társadalom és a pártok jobbra lendültek, noha ő egy helyben állt. Livni ha indulna a Munkapárt vezetéséért, akkor tapasztalata, karizmája alapján a legesélyesebb versenyző is lehetne, de hivatalosan még mindig a Tnua élén áll, s így csak saját mozgalmát felszámolva, a Munkapártba átlépve pályázhatna. Ráadásul könnyen veszthetne is az ős-szociáldemokraták bizalmatlansága okán. S kinek van kedve másodhegedűs szerepre, ha egyszer vígan dudálhat a saját csárdájában?

Seli Jahimovics, 2013 – fotó: crystalarts / Wikipédia

2Seli Jahimovics

A Livni után rangidős Seli Jahimovics már állt a Munkapárt élén, és nem kér belőle újra. A neves újságíróból lett politikus vezetésével a párt nem ívelt felfelé, s maga is alulmaradt a következő megmérettetésen Jichák Hercoggal szemben, ami rásütötte a lúzer bélyeget. Ami szókimondó, sőt keményen odamondogató médiamunkásként előny volt, az a háttéralkukban gazdag politika világában hátrány is lehet, nem erős oldala a simulékonyság és a kompromisszumkészség. Nőként, és a szociális ügyek élharcosaként eleve hátránnyal indult a volt tábornokok, és magukat biztonsági szakembernek eladó férfiak világában. Ezért menekülőútvonalat választott, hamarosan a szakszervezet, a Hisztadrut vezetéséért száll csatába, egyelőre nem világos mekkora eséllyel. Livnivel szemben egyszerű családból származik, szülei lengyel holokauszt túlélők voltak, otthonról nem hozott hasznos kapcsolatokat: mindent csakis magának köszönhet.

Merav Michaeli
Merav Michaeli – Ron Kedmi / Wikipédia

3Meráv Michaeli

Meráv Michaeli számunkra különösen fontos, és esélyes versenyző lehetne, hiszen anyai nagyapja, Kasztner Rezső már képviselő volt a Munkapártban, az izraeli kneszetben, meggyilkolása előtt az ötvenes években. A mindig fekete ruhában járó Meráv élenjáró feminista harcos, aki bevezette a futótűzként terjedő szokást, hogy a névmásokat és az igéket már nem csak hímnemű alakban használják a közbeszédet tartók, hanem egyenrangúként, külön megszólítják a nőket is a női igealakok és személyes névmások segítségével. Michaeli is újságíróként indult, mint Jahimovics, többek közt a Galgalac, a katonai rádió zenés változatának egyik alapítója és névadója volt már huszonévesen, majd számos önálló rádió és tévéműsora volt. A Munkapárt frakcióvezetőjeként jó eséllyel indulhatna az elnökségért, mégsem teszi. Hogy miért nem? Csak találgatni tudunk: talán nem gondolja, hogy nyerhet, vagy más feladatra vágyik?

Stav Shaffir
Sztav Safir – fotó: Nir Arieli / Wikipédia

4Sztáv Safír

A hatalmas vörös hajkoronát lobogtató Sztáv Safír a Cionosta Tábor üstökösként felívelő politikusa, a kneszet legfiatalabb női képviselője. A 2011-es diáktüntetések idején tűnt fel az éles nyelvű, és kiválóan érvelő, s baloldali értékek mentén politizáló lány. Nagyra hivatott és rendkívül népszerű, a baloldal komoly reménysége: a párt 2015-ös előválasztásán a második helyet szerezte meg. A kneszetben elsősorban a telepesek javára folyó pénzátcsoportosítások ellen, a büdzsé átláthatóságáért  ̶f̶o̶l̶y̶t̶a̶t̶ ̶s̶z̶é̶l̶m̶a̶l̶o̶m̶h̶a̶r̶c̶o̶t̶ ̶küzd, hogy a költségvetési pénzek ne a telepesek terjeszkedését, hanem a nehéz szociális helyzetben élők javát szolgálják. Sztáv sem indul a párt elnökségéért. Talán 32 évesen még fiatalnak érzi magát, vagy más tervei vannak a következő évekre?