Kelet-Jeruzsálem, s benne az óváros elfoglalásának ötvenedik évfordulóját ünneplik Izraelben

A Siratófal - fotó: Wikipedia

A város izraeli fennhatóságának hangsúlyozásával ünneplik szerdán Jeruzsálem keleti részének ötven évvel ezelőtti elfoglalását, a város egyesítését, és az ennek emlékére meghirdetett úgynevezett Jeruzsálem napot.

“Örökre izraeli fennhatóság alatt fog maradni a Templomhegy és a Siratófal”- jelentette ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kneszet ünnepi plenáris ülésén.

“Jeruzsálem épül, virágzik, mindenki számára nyitott, tiszteletben tartja a különböző vallások követőit. Megmentettük folyamatos elhanyagoltságából, szegénységéből, fejlődésében csúcspontra juttattuk”- hangsúlyozta ünnepi beszédében Netanjahu.

Az izraeli parlamentből tudósító Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten olvasható az ellenzék vezérszónokának, a Cionista tábort elnöklő Jichák Hercognak a válasza, amelyben azt állította: a kormányfő politikája oda vezet, hogy Palesztina fővárosa lesz Jeruzsálem. A politikus ezzel arra utalt, hogy a politikai megegyezés elmaradása a palesztinokkal aláássa Izrael nemzetközi tekintélyét, és lehetetlenné teszi, hogy a nemzetközi diplomácia fővárosként ismerje el Jeruzsálemet.

“Mindig ragaszkodni fogunk Jeruzsálemhez. Jeruzsálem Izrael szíve, és a Siratófal Jeruzsálem szíve”- erősítette meg a kormányfő szavait a szintén a kormányzó jobboldali Likud párthoz tartozó Reuven Rivlin államelnök az évfordulós ünnepségek megnyitásakor a Siratófalnál. A Litvániából érkezett Rivlin család már 1809 óta ebben a városban telepedett le, amit az arabul folyékonyan beszélő államfő a múltban többször is hangsúlyozott.

A Siratófalnál Gadi Ejzenkot vezérkari főnök köszöntötte a város keleti felét elfoglaló 1967-es veteránokat, akik – mint fogalmazott – “visszaszerezték a zsidó nép örök fővárosát”. “Nemzedékről nemzedékre folytatjuk a hagyományt, a hatnapos háború katonáinak bátorságát és harci szellemét”- tette hozzá ünnepi beszédében.

A Jeruzsálem nap évente megismétlődő legemlékezetesebb eseménye a délutáni “zászlótáncoltató felvonulás”, amikor főként vallásos, tizenéves fiatalok zászlók erdejében menetelnek az óváros arab negyedeit is útba ejtve, ahol olykor arabellenes, rasszista rigmusokat is kiabálnak.

Ez a tüntető felvonulás az utóbbi években többször erőszakos cselekményekhez vezetett, és az izraeli rendőrség az idei ünnep előtt bejelentette, hogy nem fogadják el sem a fizikai, sem a verbális erőszakot ezen a napon.

Izrael 1948-ban a függetlenségi háborúban kénytelen volt feladni Jeruzsálem keleti felét, és benne az óvárost a túlerőben lévő arab hadseregekkel szemben. A város közepén, a keleti és a nyugati rész között, az egykori Kelet- és Nyugat-Berlinhez hasonló kerítés és fal húzódott egészen 1967-ig.

A “hatnapos háborúban”, 1967. június 7-én az izraeli hadsereg elfoglalta a város keleti részét Jordániától, majd egészen a Jordán folyó vonaláig és a Holt-tengerig hatolt, megszerezve az azóta Ciszjordániának nevezett, 1948 és 1967 között csak arabok lakta területet.

Kelet-Jeruzsálem elfoglalásának a héber naptár szerinti évfordulóját, Ijjár hónap huszonnyolcadik napját Jeruzsálem nap néven már a következő évben, 1968-ban ünneppé nyilvánította az izraeli kormány. Izrael a háború után egyesítette a város keleti és nyugati felét, és 1980-ban az ország egységes fővárosává nyilvánította. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jogellenesnek tartja a város keleti felének bekebelezését. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet remélt független államuk fővárosává szeretnék megtenni.

A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.

Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig. A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal. Izrael 1967 után megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy a Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

FORRÁSMTI/Izraelinfo