Az igazság az, hogy olvasni magyarul szeretek a legjobban, mert akkor nem kell, mint egy iskolai feladatra figyelni, csak megy a szemem sorról sorra, mindent értek és ki tudok mondani. A felnőtt gyerekeink mindhárom nyelven (magyar, héber, angol) tökéletesen olvasnak, és olvasnak is folyton. Egy kicsit sziven ütött, amikor a barátunk francia anyanyelvű anyukája azt mondta, hogy ő ugyan már 40 éve él itt, felnevelte a szabre gyerekeit, olvasott nekik mesét, verset mindkét nyelven, de ha élvezeti olvasásban van, azt kizárólag franciául tudja elképzelni, mert héberül olvasni meló, és kész. Én egyelőre inkább vele érzek hasonlóan.
A Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásárban az az egyik jó dolog, hogy rengeteg könyv van, a másik jó meg az, hogy ezek mindenféle nyelveken vannak, a harmadik meg, hogy igazi nagy heppening van köré szervezve és gyakorlatilag minden program ingyenes. Június 12-15. között 28. alkalommal kerül középpontba az írás-olvasás.
Összesen 250 könyvkiadó verseng a kegyeinkért, és nyújtja a kosárba a kortárs irodalmat. A hivatalos megnyitóra csak meghívóval lehet menni, de aki még nem járt a YMCA jeruzsálemi épületében, az mindenképp menjen el előtte vagy utána, mert érdemes, csak ne június 11-én 17:30-kor, mert akkor nem fogják beengedni. A széles néprétegeknek szervezett nyitóbuli 20:30-kor, a HaTahana HaRishona nevű kultikus helyen lesz, ami a régi vasútállomás egyébként.
Kedvcsinálónak az első nap programján futok végig a saját szám íze szerint. Június 12-én, hétfőn, már délelőtt 11-től kezdődnek a programok. Francia, orosz, angol, héber, spanyol nyelven keverednek majd a szavak. Azt hiszem egy darabig csak szagolgatnám a könyveket és kiválasztanám a legjobb boritót.
Délben meghallgatnám Maxim Amelint, akivel az oroszországi költészetről és annak kiadási helyzetéről fognak beszélgetni. Érteni semmit sem értenék, hiszen oroszul nem tudok, de szeretem hallgatni a dallamát.
3 órakor a vizuális kiváncsiságomat kielégítendő utánanéznék mit mondanak a héber irodalom japán fordításáról, hisz biztosan lesznek ott bemutatódarabok mindkét nyelven. Natdu Motai mesél majd az érdeklődőknek a szakterületéről.
4-kor megnézném magamnak Magdaléna Platzovát, aki a kortárs cseh irodalom népszerű szerzője. ’72-ben született, 6 könyve jelent meg eddig, amiből egyet sem olvastam, hátha éppen most lehetne rátenni a kezemet, ő angolul is fogyasztható. Az írás, újságírás mellett filozófiából van doktorija, gondolom nem azért, mert élni is kell valamiből. Ez a beszélgetés angolul lesz.
5 órakor biztosan Giora Rommhoz próbálnék hallótávolságon belül kerülni, aki könyvet írt az emlékeiről. Ő volt az első izraeli vadászpilóta, aki most elmeséli a Hatnapostól a Jom kipuri háborúig, egyiptomi hadifogságostúl az egészet. Hazavinném őt a szatyromban Gergőnek, aki Tom Wolfe: Az igazak c. könyvét ténylegesen rongyosra olvasta.
6:30-kor dedikálások lesznek. Szorgalmasan sorban lehet majd állni Ayelet Gundar Goshenhez például, aki már rögtön az első elbeszélésével díjat nyert 2010-ben és azóta nem bírja abbahagyni sem az írást, sem a díjak gyűjtését. Ha novellát ír azzal nyer, ha rövidfilmhez forgatókönyvet akkor azzal, ha kötete jelenik meg azzal, és lefordítják törökre, meg németre, meg persze angolra. És közben nem ücsörög az elefántcsont toronyban és nem várja, hogy rátörjön az írási kényszer, vagy mámor, hanem tanít, méghozzá pszichológiát, mert ez a végzettsége neki civilben.
Akinek Uruguay irodalmi élete a szíve csücske az mindenképp ott fog ülni 7 órakor a megfelelő széken, Aharon Lubelskyvel szemben, aki spanyolul szól majd az érintettekhez. Én hallgatnám figyelmesen, hiszen a következő nyelv majd a spanyol lesz, amit megtanulok, de csak azért, mert azt állítják, hogy az tényleg könnyű. Egyelőre az elmúlt években a szintén könnyűnek mondott héberrel birkózom.
8-tól angolul lehet hallgatni mit válaszol Meir Shalevnek Mitch Ginsburg, aki a Times of Israel haditudosítója, ez engem például érdekel.
Majdnem elfelejtettem, hogy idén is kiosztják a Jerusalem Prize nevű díjat. Már többször előfordult, hogy akit erre érdemesnek tartottak, később begyűjtötte az irodalmi Nobelt, ezért is érdemes megjegyezni a nyertes nevét. Idén Karl Ove Knausard norvég a nyertes. Zavarbaaejtő címmel – Min Kamp – jelent meg regényfolyama, amit 2009-es megjelenése óta 22 nyelvre fordítottak le, köztük magyarra is. A pasas egyébként 40 évesen kezdett írni. Aki tehát a kora miatt nem jelentkezett még a ZSENINKUBÁTOR irodalmi pályázatára, amit az Új Kelet újság és az Izraelinfo közösen hirdetett meg, az ne várjon tovább!
Itt látható a teljes program >>
Blogger
