Irán Szíriára kilőtt közép-hatótávolságú rakétái aggodalmakat keltettek Izraelben

iráni rakéta - fotó: wikipedia, tasnimnews

Izraeli katonai elemzők szerint erődemonstráció volt, és aggodalomra ad okot, hogy Irán szíriai területre, az Iszlám Állam terrorszervezet katonai létesítményeire lőtt ki rakétákat vasárnap.

Ámosz Harel a Háárec című újság honlapján hétfőn megjelent állásfoglalása szerint úgy látja, hogy az iráni rakétakilövés olyan katonai erődemonstráció volt, amely egyszerre üzenet az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Izraelnek.

Harel szerint néhány órán belül két példátlan fejlemény is történt a második világháborúnál már hosszabb ideje tartó szíriai háborúban: egyrészt egy amerikai katonai gép lelőtte a szíriai légierő egy vadászgépét, amely a Washington támogatta lázadók állásait célozta, másrészt Irán középtávú rakétákat lőtt ki az Iszlám Államhoz tartozó szíriai célpontra, válaszul a múlt heti teheráni dupla merényletére.

Az utóbbi időben átalakult a háború, amelyben két éve Bassár el-Aszad szíriai elnök “már a szakadék szélén táncolt”, de “az orosz katonai beavatkozás megmentette uralmát” – vélte az elemző.

Két új folyamat okozta a változást: hosszú késleltetés után a nemzetközi koalíció támadni kezdte az Iszlám Államot, és Irán – kihasználva az Iszlám Állam visszavonulását – egyesíteni kezdte Iraknak a síita milíciák ellenőrzése alatt álló nyugati részét az Aszad uralta kelet-szíriai területekkel.

Ezen két terület között találhatók jelenleg az iraki határnál, Irán célkeresztjében az amerikaiak által kiképzett és fizetett szunnita erők, ami a harcok felerősödéséhez vezetett.

Az iráni rakéták Teherán erejét jelezték az amerikaiaknak, az oroszoknak és az izraelieknek, azt demonstrálták, hogy kész a harc folytatására Szíriában stratégiai eredményei megvédése érdekében, vagyis hogy megőrizze megnövekedett befolyását Irakban, Szíriában és Libanonban.

Harel szerint Washington leginkább azt próbálja elkerülni, hogy taktikai okokból, helyi érdekszféráinak védelmében nagyobb háborúba keveredjen, ami Donald Trump januárban kezdődött amerikai elnöksége alatt “valóságos veszély lett”.

Izrael legfőbb célja, hogy megakadályozza a Golán-fennsík szíriai oldalán Aszad erőinek közös megjelenését a libanoni síita milíciával, a Hezbollahhal, valamint az iráni Forradalmi Gárdával.

Jeruzsálem nem cáfolta meg a The Wall Street Journal című értesülését, hogy pénzzel támogatná a szíriai elnök ellen harcoló szunnita lázadókat, ami azt jelzi, hogy Izrael is kész növelni a tétet határa védelme érdekében.

Egy másik elemző, Ron Ben-Jisáj a Jediót Ahronót című újság honlapján, a yneten egyenesen úgy vélte, hogy a vasárnapi, hétszáz kilométerről Szíriába intézett rakétatámadás a térség, sőt talán a világ katonai hatalmává tette Iránt, s ennek el kellene riasztania nemcsak Izraelt, hanem az Arab-öböl államait és Washingtont is.

Amennyiben Irán rakétái célba is értek ekkora távolságról, akkor azt is jelzik, hogy a síita, iszlamista államnak nem csak a Hezbollah áll a rendelkezésére Izraellel szemben – vélte az elemző.

A teheráni merényletek aláásták az iráni állampolgárok biztonságérzetét, és megtépázták az ajatollah vezette rezsim és az iráni forradalmi gárda (IRGC) elpusztíthatatlan imázsát, s az erre válaszul kilőtt rakéták azt üzenték, hogy Irán képes lesújtani az Iszlám Állam harcosaira saját erődítményükben is, nem tudják elkerülni messzire elérő karjait. Korábban csak az Egyesült Államok és Oroszország lőtt ki ekkora távolságra pontosan célba érő rakétákat a Közel-Keleten.

Irán hat rakéta kilövését jelentette be, de nem világos, hogy hajóról indított vagy ballisztikus rakéták voltak-e, és nem ismeretes az sem, hogy milyen pontossággal találtak célba. Azonban ha célba értek, akkor elvileg elérhetik Izraelt is a Golán-fennsíkon vagy akár távolabbi részeken is.

Izraelnek diplomáciai harcot kell kezdenie közösen a Trump-kormánnyal az iráni rakétaprogrammal szemben, és a Perzsa-öböl országainak is lépniük kell, hiszen olajmezőik és katonai létesítményeik csak mintegy négyszáz kilométerre vannak Irántól, és ezért még kiszolgáltatottabbak – vélekedett az elemző, s hangsúlyozta, hogy a Katarban és Bahreinben lévő amerikai légi és tengeri támaszpontok is az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!