Az 1945 angol nyelvű plakátja
Az 1945 angol nyelvű plakátja

Az 1945 olyan film, amit nem csak magyaroknak, nem csak izraelieknek, nem csak zsidóknak, nem csak filmimádóknak, hanem egészen egyszerűen mindenkinek meg kell néznie. Most itt az alkalom Izraelben is, és ráadásul a Jeruzsálem filmfesztiválon, ahol jelen lesz Szántó T. Gábor író, Török Ferenc rendező és Juristovszky Sosa jelmeztervező többek közt.

Az időpontok és a mozik:

Július 14. 17:15 Yes Planet

Július 17. 15:00 Cinemateque 1

Július 19. 19:45 Lev Smadar

Az 1945 augusztusában játszódó történelmi film témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon, akkor, amikor a háborúnak már vége, a változás akár lehet jó is. Egy napot, pár órát egy falusi esküvőt mutat be a fekete-fehér történet. Egy látszólag békés közösséget, melyben a lappangó feszültséget a haláltábort túlélt két ismeretlen zsidó férfi érkezése katalizálja. A jegyző, akit Rudolf Péter mai urambátyám stílusban alakít, hatalmas Döbrögi-pocakkal és izzadó, kopasz fejjel a fia lagzijára készül. Nyugiban zajlik a reggel, de érkezik két zsidó, egy idősebb (Angelus Iván) és egy fiatalabb (Nagy Marcell). Pár ládában parfümöket és kozmetikumokat hoznak. Az állomásfőnök berezel, és nekiindul biciklivel a városnak, hogy szétkürtölje a hírt: megérkeztek a zsidók. Westernfilmeket idéző hangulatban tárul a néző elé, hogyan reagálnak az egyes emberek, miért kap frászt az egész falu attól, hogy két fekete ruhás férfi katonás rendben, egy szekérrel besétál a faluba. Magyar reakciók magyar zsidókra.

„Ez a film nem akarja kollektív bűnökkel vádolni Magyarországot, hanem egy árnyalt társadalmi kép felvázolása volt vele a célunk. Vannak olyan figurák benne, akik beledöglenek a bűntudatba, meg olyanok is, akik segíteni akartak, de nem tudtak. Meg persze vannak olyanok is, akik kihasználták a helyzetet és meggazdagodtak az átmeneti időszak alatt, a hatalomban maradtak, és percek alatt kommunistává változtak. Nem csak 1945-ben, hanem még ’48-ban is voltak olyan konfliktusok, hogy valaki visszajött a háborúból vagy a koncentrációs táborból, és mások laktak a házában, és emiatt kaszával mentek egymásnak. Mi azonban nem a bosszút szerettük volna megmutatni, hanem azt, hogy a tetteinkkel együtt kell élni. Olyan ez, mintha megölnél egy embert, és nem abba tébolyulsz bele, hogy mit tettél, hanem abba, hogy másnap felkelsz és bele kell nézni mások, például a gyerekeid szemébe.” – nyilatkozta Török Ferenc a HVG-nek. 

Jelenet a filmből – fotó: Szilágyi Lenke / Katapult Film

Az eredeti Szántó T. novella címe: Hazatérés, a Noran Libro kiadó márciusban adta ki nyomtatásban.

A módfelett erős színészgárdában, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Szirtes Ági, Szarvas József, Szabó Kimmel Tamás, Szalontay Tünde csak pár színészóriás, akiket a film felvonultat. A jelmezeket Juristovszky Sosa tervezte, aki minden idők legsikeresebb lauderese. A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írták, az operatőr a világhírű Ragályi Elemér, a látványtervező Rajk László, aki ugyanilyen pozícióban az Auschwitz-i 18. sz. magyar barakk tervezője is – ha ezt még valaki róla nem tudná –, a zeneszerző Szemző Tibor, aki imádta Tel-Avivot, amikor két éve itt járt, és az ő zenéje nemcsak biciklizéshez ajánlott, hanem reggelire és egyéb alkalmakhoz, a hangmester Zányi Tamás, a vágó pedig Barsi Béla.

Szántó T. Gábor az eredeti elbeszélését a Drory könyvtárban mutatja be.