Az izraeli ügyészség a napokban vádalkut kötött a miniszterelnök volt kabinetfőnökével és bizalmasával, aki koronatanúként átadja a birtokában lévő információkat a Netanjahu ellen korrupció gyanújával folyó vizsgálatok ügyében. Vajon a rendőrség nyilatkozata, miszerint a miniszterelnököt korrupcióval, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítják, és egy esetleges vádirat és büntetőeljárás esetén le kell-e mondania Netanjahunak tisztségéről? Meddig élvezheti koalíciós partnerei támogatását, és mikor dönthet úgy a Legfelsőbb Bíróság, hogy köteles lemondani?

Az ügy jelenlegi állása

Jelenleg az izraeli miniszterelnök ügyei a vizsgálati szakaszban vannak, a rendőrség nyomoz az ügyben. Ennek végeztével dönti el a nyomozó hatóság, megfelelő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy vádirat benyújtását javasolja az ügyészségnek. A törvény betűje nem követeli meg ebben a szakaszban a miniszterelnök lemondását. Azt azonban a törvény előírja, hogy kizárólag a főügyész beleegyezésével indítható nyomozás miniszterelnök ellen. Ennek eldöntésére a főügyész „előzetes vizsgálatot” folytat, amely akár hónapokig is eltarthat – így volt ez Netanjahu esetében is. A főügyész „időhúzása” volt a kiváltó oka azoknak a tüntetéseknek, amelyeket Izraelben immár 37 hete tartanak szombat esténként Aviháj Mandelblit főügyész lakásának közelében a korrupció ellen, követelve a kormányfő elleni nyomozás és a vádirat benyújtásának felgyorsítását.

A vádalku drámai következményei

A volt kabinetfőnökkel és legfőbb bizalmassal kötött vádalku nem csak azért drámai fordulat az ügyben, mert Harow tisztségénél fogva fontos, bizonyító erejű adatokkal szolgálhat az „1000-es” és „2000-es” aktákkal kapcsolatban – azaz a milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékokról és a médiabefolyásolási korrupciós ügyekben, melyekben Netanjahut már gyanúsítottként kihallgatták. Azért is jelenthet ez átütő fordulatot a nyomozásban, mert az ügyészség Harow-ra, akit szintén komoly gazdasági és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítanak (más ügyben), a megállapodás alapján annyira enyhe büntetés kiszabását kérte – mindössze 7 hónapos közmunkát –, hogy nyilvánvaló, cserébe olyan bizonyítékokat szolgáltat, ami elegendő lehet a miniszterelnök elleni vádirat kidolgozásához, és ez akár esetlegesen egy további, komolyabb vádponthoz – a vesztegetéshez – is fontos lesz.

Mi változott?

Harow tanúvallomása hosszú távon nyilván károsan érinti Netanjahut, rövid távon azonban időt nyert számára. A nyomozás ettől meghosszabbodik, újabb tanúk kihallgatására lesz szükség, többek között Netanjahut is szembesítik majd a Harow által átadott bizonyítékokkal. A miniszterelnököt legutóbb öt hónappal ezelőtt hallgatták ki. Valószínű, hogy a nyomozás legalább ez év végéig, de akár a jövő év elejéig is elhúzódhat.

Mikortól lehet Netanjahu politikai jövője a tét?

Az első vízválasztó csak azután következik majd be, amikor a rendőrség döntésre jut, miszerint Netanjahu ellen elegendő bizonyíték áll rendelkezésre mindkét ügyben ahhoz, hogy vádiratot nyújtsanak be – ez tehát valószínűleg csak jövőre várható.

A rendőrség javaslata a miniszterelnök lemondásához vezet?

Az izraeli jogszabályok és bírósági joggyakorlat szerint a rendőrség vádemelési javaslata után sem köteles a miniszterelnök lemondani. Természetesen azonban minél komolyabb vádak képezik majd a rendőrség javaslatának alapját – és a Harow-tanúvallomás egyre inkább egy komolyabb, vesztegetési bűncselekmény lehetőségét is felveti –, annál nagyobb lesz majd a Netanjahura nehezedő politikai nyomás. Koalíciós partnerei komoly dilemma előtt állnak majd: támogatják-e a korrupcióval vádolt miniszterelnököt, vagy felbontják a koalíciót, és új választásokat írnak ki.

És hol áll a tengeralattjárók ügye – a „3000-es akta”?

Netanjahu ebben az ügyben nem gyanúsított. Ugyan bizalmasa és rokona, David Simron képviselte a német ügynökséget, és őt jelenleg kenőpénzek mozgatásával vádolják, ez idáig nem tudni olyan bizonyítékról, amely szerint erről Netanjahu is tudott volna, márpedig csak így lenne lehetséges az összeférhetetlenség és a bizalommal visszaélés vádjait megalapozni. Mindeddig az is csak spekuláció, hogy Harow ebben az ügyben is tanúskodik majd, hiszen a vádalkutárgyalásokra a bíróság hírzárlatot rendelt el.

És a Bezeq, a monopóliummal rendelkező telekommunikációs nagyvállalat korrupciós ügye – a „4000-es” akta?

Ebben az ügyben sem gyanúsított mind ez idáig az izraeli miniszterelnök. Az ügy legfőbb gyanúsítottja azonban a Netanjahu által személyesen kinevezett kommunikációs minisztériumi igazgató, Slomó Filber, akit már eskü alatt kihallgatott a rendőrség, és a Bezeq főrészvényese, egyben Netanjahu közeli barátja, Saul Elovics, akik ellen pénzügyi és egyéb szabálytalanságok miatt indítottak ebben az ügyben bűnügyi nyomozást.

Ezen kívül még az is Netanjahu ellen szól az ügyben, hogy kommunikációs miniszterként hamis nyilatkozatot tett, amelyben eltitkolta személyes ismeretségét és barátságát Eloviccsal, ami akár egy újabb nyomozás tárgya lehet összeférhetetlenség és a bizalommal való hivatali visszaélés miatt.

Amennyiben a rendőrség vádiratot javasol Netanjahu ellen, mi a következő lépés?

Ettől kezdve a döntés a főügyész kezében van. Ő dönt a vádemelésről, előtte azonban Netanjahut a személyes meghallgatás joga illeti meg. Ebben a szakaszban nagyon valószínű, hogy a főügyész nyilvánosságra hozza majd az ügy részleteit, a rendőrség ajánlását és a döntését alátámasztó indokokat. A főügyész végső döntése ebben a szakaszban is akár hónapokig várathat magára (így volt ez korábban, Ehud Olmert ügyében például 7 hónapig tartott ez a szakasz).

És ha a főügyész úgy dönt, vádat emelnek Netanjahu ellen – le kell mondania?

A jogszabályok alapján még mindig nem. Nagyon valószínű azonban, hogy koalíciós partnerei ebben a stádiumban nem állnak ki mellette, és inkább a választások kiírását preferálják majd.

De ha mégis kitart a koalíció Netanjahu mellett?

Amennyiben a személyes meghallgatás után a főügyész a vádemelésről dönt, ez elvileg már Netanjahu „végét” jelentheti. Annak ellenére, hogy nem köteles lemondani tisztségéről, nem valószínű, hogy egy büntetőperben érintett miniszterelnök képes politikai támogatókat felsorakoztatni maga mögött és egyben tartani a kormánykoalíciót.

Ha mégis ilyen „király” Bibi, és nem esik szét a koalíció?

Ebben a szakaszban már a Legfelsőbb Bíróság is beavatkozhat. Minden valószínűség szerint felterjesztik az ügyet az ilyenkor alkotmánybírósági jogkörrel rendelkező Legfelsőbb Bírósághoz azzal az indokkal, hogy Netanjahu további hivatalban maradása sérti a közérdeket és közbizalmat. A Legfelsőbb Bíróság eddigi joggyakorlata alapján az a miniszter, aki ellen hivatali körben elkövetett bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás, megfosztható tisztségétől abban az esetben is, ha maga nem hajlandó lemondani. A felterjesztők nyilván azzal érvelnek majd, hogy egy miniszterelnök esetében ez többszörösen igaz. Ez ellen Netanjahu azzal érvelhet, hogy a miniszterekkel ellentétben nem bizalmi, hanem választott tisztséget tölt be, lemondása/lemondatása a kormány felbomlásához és választások kiírásához vezet. Emellett – a miniszterekkel ellentétben – a kormányalakításról szóló alaptörvény kizárólag bizalmatlansági indítvány keretében, és csak a kneszetnek (törvényhozó) tartja fenn a miniszterelnök elmozdításának jogát.

Tegyük fel, hogy a Legfelsőbb Bíróság elutasítja a jogorvoslati kérelmet és lehetővé teszi, hogy Netanjahu hivatalban maradjon

Elméletileg Netanjahu mindaddig betöltheti hivatalát, ameddig jogerősen el nem ítélik olyan súlyos bűncselekmény elkövetése miatt, amely egyeben közügyektől való eltiltást („kalon – megbélyegzés”) is von maga után – ebben, és csak ebben az esetben tisztsége automatikusan megszűnik, a kormány feloszlik, és új választásokat kell kiírni. Amennyiben nem ilyen minősített esetről van szó – nincs „kalon” –, elvileg nem köteles a miniszterelnök lemondani, folytathatja tisztségének betöltését.

Megvan az ítéletet – végeztünk?

Majdnem. Ha a „megbélyegzést” is tartalmazó ítélet nem jogerős, mert még fellebbezhető, illetve a fellebbezési eljárás még nem ért véget, a kneszet egy különleges, alaptörvényben meghatározott eljárás keretében a miniszterelnököt tisztségétől megfoszthatja.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!