Arab település Galileában - fotó: Amos Ben Gershom / GPO

A Központi Statisztikai Hivatal jelentést tett közzé az izraeli muszlim népességről Eid al-Adha1 ünnep alkalmából.

Izrael Állam muszlim lakossága meghaladja a másfél milliót; a pontos adat 1 534 000 fő. Ez az összlakosság – 8,55 millió – 17,7 százaléka, és az elmúlt évben 36 ezerrel gyarapodott.

A muszlim népesség éves növekedési rátája az elmúlt három évben állandó maradt: 2,4 százalék. Hosszabb időtartamot figyelembe véve azonban hanyatlik – 2000-ben átlagban 4,7 gyermekről mára 3,29 gyermekre csökkent –, de még mindig a legmagasabb Izraelben, meghaladva a zsidó, a drúz és a keresztény népszaporulatot.

A muzulmán növekedési ütemmel párhuzamosan a munkanélküliség is körükben a legmagasabb, annak ellenére, hogy a termékenységi ráta folyamatosan csökken.

Jeruzsálemben él a legtöbb iszlám vallású lakos, éspedig az Óváros és az arab negyedek Izraelhez csatolása révén: összesen 320 ezer fő.

Beduin népességrobbanás

Az ország második legnagyobb muzulmán koncentrációja a beduin Rahat a Negev sivatagban, amelynek 64 300 lakosa van.

A beduin népesség szaporodása az arab átlagot is jócskán meghaladja: afrikai méretű népességrobbanásnak vagyunk tanúi. A Negevben se szeri, se száma a “partizán”-településeknek: sebtében összerótt putrik, sátrak, körülöttük gyerekek és birkák. Emberhez nem méltó körülmények közepette vegetálnak.

A “projekt” következő lépése az immár kőből épült mecset, majd a kőházak. A beduin lakosság földfoglalása kész tények elé állítja az államot. Rendezett letelepítésüket célzó átköltöztetésüket helyenként tömegtüntetésekkel igyekeznek meghiúsítani.

Jisr az-Zarqa arab település Cézárea közelében – fotó: Mark Neyman / GPO

A muszlim populáció fiatal

A gyermekek és a fiatal felnőttek száma nagymértékben meghaladja az idősek számát. A muszlim népesség mintegy 35 százalékát teszi ki a 0-14 éves korosztály (abszolút értékben 534 300 fő), míg a 65 év feletti lakosság aránya mindössze 3,9 százalék (59 800 fő).

Ami a foglalkoztatást illeti, a muszlimok körében a munkanélküliségi ráta jóval magasabb – 6,7 százalék –, mint a zsidó és keresztény arány – 4,5 százalék. A drúz népességben 6,2 százalék, ami ugyancsak nem biztató.

A felsőoktatásban a diplomások száma a muszlimok körében 7,7 százalékkal növekedett a tavalyi 7,3 százalékhoz képest, ám ez még mindig jóval alacsonyabb, mint a teljes népességben az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek aránya, azaz 18,8 százalék.

A muzulmán háztartások élelmiszerre 50 százalékkal többet költenek – 23 százalékot – mint a zsidó háztartások, amelyek csak 15,5 százalékot.

Az átlagos havi kiadás csak 82,9 százaléka a zsidó háztartásokénak, annak ellenére, hogy a muzulmán háztartások átlagos létszáma 4,7 fő, szemben a 3,1 fős zsidó átlaggal.

A rezsiköltség a muzulmán háztartások összköltségeinek a 19,7 százalékát teszik ki, a zsidó többségnél átlagosan 25,5 százalékát.

Világszéles háló

A muzulmán háztartások 37,8 százalékának van internetkapcsolata, míg a zsidó szektorban ez az arány sokkal nagyobb: 78,8 százalék.

Az izraeli muszlimok inkább a privát műholdas vételt részesítik előnyben – 89,5 százalék, a tányérantennákat a legnyomorúságosabb beduin putrikon is látni –, míg a kábeles vagy műholdas előfizetések száma különösen alacsony, mindössze 4,6 százalék.

A műholdas adók nem kis része iszlám vallási tartalmat sugároz, amely élénk visszhangra talál az általában szegény sorsú, kilátástalan jövőjű fiatal beduin nézőknél.

A zsidó lakosság 67,9 százaléka csatlakozik a kábeles vagy a műholdas szolgáltatókhoz, és csak 4,8 százalék szerelt fel saját tányérantennát.

  1.  Az Eid al-Adha az iszlám Áldozati ünnep, amelyet az arab népességen kívül a kaukázusi származású drúz közösség is megtart. Ez az ünnep jelzi a muzulmán év végét és ez a zarándoklat, a Hadzs ideje Mekkába. Akik bármilyen okból nem tudnak elzarándokolni, azok bárányt ajánlanak fel áldozatul, amelyet a család fogyaszt el, vagy a szegényeknek adnak.
  • aser

    Jeruzsálemben él a legtöbb muzulmán vallású lakos, éspedig az Óváros és az arab negyedek Izraelhez csatolása révén
    -Talán nem kellett volna Jeruzsálemet egyesíteni 1967-ben?-