Nehéz ma Magyarországon zsidó színházat csinálni, mert bármilyen hihetetlen, őrületes, elképzelhetetlen ötlettel áll elő az író-rendező ember, a kormány már ott áll lesben, és vagy megvalósítja, vagy egy még elképesztőbb ötletet dob be a közbeszédbe a zsidókkal kapcsolatban. De hát senki sem ígérte, hogy könnyű lesz, szóval nem panaszkodhatok.

A Gólem már 11 éve működik, mint professzionális művészszínház Budapesten, sokan ismernek minket – a most befejezett évadban 9000 embernek játszottunk 8 városban, 27 helyszínen. De azt kevesebben tudják, hogy létezik egy Gólem Stúdió is, ahol lelkes amatőrök minden évben színészmesterséget tanulnak, és év végén még egy vizsgadarabbal is bemutatkoznak. Ide bárki jelentkezhet, és így bárki részese lehet egy színház életének, egy színdarab létrehozásának. Tavaly úgy döntöttünk, hogy szintet lép a stúdió, és egy teljes éven keresztül fognak tanulni a tagok – Németh Virág dramaturg vezetésével –, és év végén egy különleges projektbe fogunk bele. A Steinerékbe.

A Steinerék egy nyolc részből álló színházi sorozat. Egy szitkom, egy szidrá – pont, mint a televízióban, csak éppen ez most a színpadon, élő közönség előtt történik.

Minden hónap első hétvégéjén láthatnak egy-egy részt azok, akiket érdekelnek – és itt jön a lényeg – egy tipikus magyar zsidó család mindennapjai, sikerei, bukásai, küszködése a vallással, a hagyományokkal, az ünnepekkel, a parancsolatokkal – szóval magával.

Első évfolyam, első rész

A Steiner család – Tamás, az apuka (negyvenvalahány éves), és három gyermeke: Zsanett (14), Zsófia (21) és Zsombor (17) – a kővágóörsi temető előtt gyülekeznek, hogy végső búcsút vegyenek szeretett nagymamájuktól. Velük várakozik Tamás elvált felesége, gyermekeinek anyja, Rózsa, a legújabbkori büszke-nemzeti-magyar vonalban hívő karrierdiplomata, és Borbála, az új feleség, aki „rendes csángó leány” és legalább 15 évvel fiatalabb Tamásnál. A család egyik tagja sem sejti, hogy bármilyen köze lenne a zsidósághoz.

A szomorú esemény akkor vesz különös fordulatot, amikor a pap helyett egy hölgy érkezik, aki azt állítja, hogy ő volt a mama lelkipásztora, egy budapesti reform közösség rabbinője, akinél a mama letétbe helyezte végakaratát, és azt kérte, majd olvassa fel a családnak a temetésén. Sőt, kiderül az is, hogy a helyszín nem csak úgy simán a kővágóörsi temető, hanem a zsidó temető.

Könnyen kitalálhatják: a temetésen kiderül, hogy a nagymama, Tamás anyja zsidó volt, de ezt a tényt nem osztotta meg a családdal. Mint ahogy azt sem, hogy a kis szerény vidéki házon kívül hatalmas vagyonnal rendelkezik. Pesti ingatlanokra, arany- és gyémántgyűjteményre, bankszámlákon várakozó eurószázezrekre derül fény, amit a családra hagy. Egy feltétellel.

A hétvégén zsidók lettünk

Nagyi, aki nagyon szégyelli, hogy elhallgatta ezt a „zsidó dolgot” a család elől, mert nem akarta ezzel „megnehezíteni” az életüket, most egy érdekes üzenetet küld a síron túlról. Felajánlja a családnak, hogy ha megpróbálnak a zsidó hagyományok, előírások, vallási törvények szerint élni egy teljes évig, akkor megkapják a teljes örökséget.

Csábító lehetőség, de mit tehet az ember, akire ilyen hirtelen rázúdul a zsidósága? Mit tehet a családfő, akit eddig csak a könyvtári munkája érdekelt? Hogy vezesse családját, gyerekeit, akik között már más vallási felekezet tagjai is vannak (Zsófia egy ismeretlen keresztény szekta tagja), vagy éppenséggel egyáltalán nem érdekli őket semmi (Zsombor minél előbb le akar lépni Magyarországról)? Mit tehet az ember, aki elég zsidó ahhoz, hogy a környezete annak lássa, de nem elég zsidó a hivatalos egyházaknak?

Persze ennél egyszerűbb kérdések is felmerülnek: hogyan tartsunk kóser konyhát, ha azt sem tudjuk, az mit jelent, vagy hogyan tartsuk a szombatot, ha fogalmunk sincs, hogyan kellene.

Két zsidó – három vélemény

Családunkat, Steineréket ezen a rögös úton végigkíséri Keresztes Kornélia rabbinő és természetesen a magyar sorozatok elmaradhatatlan alakja, a szomszéd is. Őt Spielman Juditnak hívják, és – sose találnák ki – szintén zsidó. Ami még színesíti a képet, az az a tény, hogy a régi és az új feleség között neki is volt egy kis románca Steiner Tamással. Így minden adott egy jó kis káoszhoz, bálágánhoz, ahogy azt héberül mondanánk.

Az első, bemutatkozó rész (Zsidók lettünk) már ebben az évadban lement, és így októbertől a következő hét részben a család szemszögéből látjuk majd, milyen is egy igazi budapesti asszimilálódott zsidó család élete és harca saját magával.

Az előadás plakátja

A következő részek:

  1. rész: Steinerék ünnepei (ros hasana, jom kipur és szukot) – 2017. okt.
  2. rész: Steinerék szombatot tartanak – 2017. november
  3. rész: Hanukarácsony – 2017. december
  4. rész: Soha többé disznósajt, avagy kipróbáljuk a kóser konyhát – 2018. január
  5. rész: Ki az igazi zsidó – avagy neológ, ortodox vagy reform legyek? – 2018. február
  6. rész: Minket mindenki utál, avagy antiszemita is kell, hogy legyen valaki – 2018. március
  7. rész: Jom háácmáut, avagy Izraelbe kéne menni! – 2018. április

Az írás az Új Kelet újság 2017 augusztusi számában is megjelent nyomtatásban.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!