Légi felvétel a Ramallahtól nyugatra lévő Talmon településről Ciszjordániában - fotó: Moshe Milner / GPO

Egyre gyakrabban hallani a médiában, hogy a telepeseket az “állam küldte” a zöld határon túlra, valamiféle állami felszólításra telepedtek le ott. Ezzel az általában jobboldaliak szájából elhangzó kijelentéssel teljesen lerázzák magukról a felelősséget, s mindannyiunk, a köz ügyévé teszik választásukat.

Pedig Izrael szabad ország, és ki-ki saját akaratából költözik oda, ahol élni akar. Az 1967-es határokon innen és túl.

Annak idején, amikor lakást kerestem, kis híján egy közeli telepre költöztem, illetve egy ingatlanközvetítő ajánlatára már éppen megnézni készültem egy 6 szobás villát másfél dunam földdel, amikor egyik barátom figyelmeztetett, hogy a falu a 67-es határ túloldalán van. Arra is figyelmeztetett, hogy csak akkor válasszam, ha aztán magamra vállalom ennek minden lehetséges jövőbeli ódiumát. Az ingatlanost lemondtam, és később a határ innenső oldalán egy feleakkora lakást vettem egy társasházban, ugyanannyiért.

Ugyanis ki-ki felelősséget vállal sorsáért, amikor eldönti, hogy a kényelmesebb, megfizethetőbb telepes lakás, vagy a drágább, de 67-es határokon belüli otthon mellett dönt.

Nem bántam meg döntésemet, pedig nálunk nincsenek kerti ünnepségek, hiszen nincs kertünk, nincs dolgozószobám, s a hálószoba sarkában kuporogva írom ezeket a sorokat is. Mégis úgy vélem, helyesen döntöttem, mert amíg nem születnek meg béketárgyalásokon nemzetközi jóváhagyással Izrael végleges határai, addig nincs jogom a kétségbevonható, palesztinok lakta földre költözni. Nekem ez lopás, amit lelkiismeretem tilt.

Azzal pedig még a legszélsőségesebb telepes sem vitatkozhat, hogy Izrael 1967 óta csak Egyiptommal és Jordániával, illetve – az ENSZ közvetítésével – Libanonnal tudott nemzetközileg elfogadott határokat teremteni. Amikor 1967-ben az izraeli csapatok bevonultak Ciszjordániába, ott nem éltek izraeliek. És beköltözésükkel egyre lehetetlenebbnek tűnik a békés rendezés, a föld felosztása két államra, egy palesztinra és egy zsidóra, Palesztina megszületése. Viszont ha egy államba tömörülünk a palesztinokkal, hamarosan ők lesznek többségben, talán már most ők vannak többen. Apartheid államot pedig ugye nem akarunk, amelyben csak a zsidó lakosságnak vannak politikai jogai? És én nem szeretnék egy jogegyenlőséget garantáló Izrasztinában élni, ahol bármikor hatalomra kerülhet palesztin kormányfő. Nekem ez túlzottan távoli Herzl Tivadar álmától.

Számomra akkor már sokkal inkább elfogadható – mert a döntéseinkért a felelősséget vállaló magatartás – azon telepesek véleménye, akik a Jordán folyóig, sőt azon túlig tartó Izraelt követelik, és ennek szellemében, akár életük árán is ott akarnak élni.

És határozottan elutasítom azon telepeseknek az álláspontját, akik a felelősséget saját döntésükért Izrael államra, és így személy szerint rám hárítják. Ne mutogassanak sehová. Sem én, sem az állam nem küldött senkit sehová.

Mindenki saját szabad döntéséből él Ciszjordániában vagy Izrael nemzetközileg elfogadott területén. Akár ideológiai, akár kényelmi szempontok vezették oda.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!

  • ‫דוד רטי‬‎

    hazug cikk.
    minden telepulest Izrael allama tamogatasaval hoztak letre: tervezes, utak, epites, villany es
    folyoviz bevezetese, ovoda, bolcsode, iskola, kozepiskolak, a tanulok utaztatasa iskolai buszokon,
    a hadsereg megvedi az arabok esetleges tamadasatol a telepuleseket, tomegkozlekedes, szolgaltatasok pl javitasok, szemet elszallitasa, szennyviz elvezetes, az izraeli bankok adnak
    a lakasok megvasarlasahoz bankkolcsont( maskanta).
    Telmon telepulesrol amirol a kepet kozlik (mellesleg ez csak egy resze) azt irni hogy Ramallah-tol
    nyugatra van ez nagy csusztatas. Tel Aviv is Ramallahtol nyugatra van. Telmon kb 10 perc (!)
    autoutra van Izrael legmodernebb nagyvarosatol, Modiintol.
    Az egesz cikk egyes szam elso szemelyben irodott, de nincs neve a szerzonek.
    Kb fel millio izraeli allampolgar lakik somronban es judaban, vannak ott gyarak, mezogazdasag,
    kereskedelem, Arielban egyetem is, ahol tobb mint 10 ezer egyetemi hallgato tanul.
    Persze mindenki ott vesz lakast a penzebol ahol akar es amit ki tud fizetni.

    • 1 – a cikk nem hazug: én Tel-Avivban élek, de annak ellenére, hogy vannak utak, csatornarendszer és minden egyéb, amit itt fentebb taglalsz, nem az állam küldött oda…, az írás is pont ezt állítja. Ha pedig valamivel nem értesz egyet, az nem azt jelenti, hogy az hazugság, hanem azt, hogy míg másnak ez a véleménye, te máshogy gondolod…
      2 – a szerzőnek van neve, csak nyilván nem akarja azt felfedni – szíve joga…