Ma egy egészen csodálatos, rendhagyó utazásra invitálom a turista hetiszakasz olvasóit. Segítségével újra végigjárhatjuk eleink 1905-ben rendezett „első izraelita szentföldi utazását”.

A fényképalbum borítója – fotó: screenshot a youtube-ról

Mai tudásunk szerint ez volt az első szervezett, zsidóknak szánt, Erec Jiszróelbe szóló utazás, amelyen mintegy 150 magyar hitsorsos vett részt.

Névsor – fotó: screenshot a youtube-ról

Olaszországból indult a csoport az Adria hajótársaság Thália hajóján, amely korábban a híres Rothschild család kirándulóhajója volt. A nagyszabású vállalkozás egyik fő szervezője Krausz Benjámin Zeév Vilmos debreceni főrabbi volt. 18 nő, általában feleségek is elkísérték jómódú uraikat, akik közt voltak neológok és ortodoxok egyaránt, cionisták és anticionisták vegyesen.

A fényképalbum egyik képe, a hajó utasai – fotó: screenshot a youtube-ról

Az étkezések kóserságát egy ehhez értő asszony felügyelte, és vittek magukkal egy rituális metszőt is, hogy mindig kerüljön hús az asztalra. Mindenesetre az óvatos Krausz rabbi és Schück Mór karcagi rabbi végig csak halat ettek az úton, se húst, se tejet a biztonság végett. Felszökött egy kispénzű potyautas is, de a gazdag és nagylelkű utazóközönség kifizette a jegyét, miután megtalálták a kormány mögötti zugban bújkálva. Alijázni akart mindenáron, meg is tette, s legközelebb 1920-ban találkozott vele valaki, amikor Petach Tikván éldegélt parasztsorban, elégedetten. Fiuméből indultak 1905. március 10-én. A hölgyek segítségével még saját újságot is írtak kalandjukról, amelyről mellesleg Szabolcsi Miksa Egyenlősége és a Die Welt is beszámolt. Mi már csak ilyen népség vagyunk, muszáj szavakba önteni gondolatainkat… Izraelben nem tudnak fennmaradt példányról, de érdemes lenne átböngészni néhány archívumot Magyarországon, hátha…

A fényképalbum egyik képe: készül az újság – fotó: screenshot a youtube-ról

Négy nap alatt hajóztak el Alexandriáig, ahol már várták őket a helyi zsidók, sőt maga az egyiptomi főrabbi is. Hangzatos beszédeket tartottak a korszellemnek megfelelően, majd a vasútállomáshoz utaztak csinnadrattás díszkísérettel, és Kairóba zakatoltak.

A fényképalbum egyik képe: Alexandria – fotó: screenshot a youtube-ról

Kairóban nem unatkoztak, hanem jól megnézték a “pyramidusokat”, majd csatangoltak egy keveset a városban.

A fényképalbum egyik képe, a pyramidusok- fotó: screenshot a youtube-ról
Kairói utcakép tömegek nélkül – fotó: screenshot a youtube-ról
Kairói utcakép magyar zsidó tömegekkel – fotó: screenshot a youtube-ról

Hiába volt szép Kairó, és akkoriban sokkal elegánsabb és fejlettebb Jaffónál, mégiscsak a Szentföldre húzott a szívük. Visszazötyögtek hát Alexandriába, vissza a hajóra, és meg sem álltak Jaffóig, az akkori legfőbb kikötőig.

Jaffa – fotó: screenshot a youtube-ról

Közben a hajón ismét beszédeket és áldásokat mondtak, ki-ki vérmérséklete szerint. Partraszállásuk után elérzékenyülve egytől-egyig megcsókolták a földet, akár cionisták voltak, akár éppenséggel elítélték az ősújhaza felépítését.

Jaffa – fotó: screenshot a youtube-ról

A híres Kook rabbi a tervezettnél röpke másfél órával tovább tartó beszéddel köszöntötte őket, és alig értették, amit mond, hiszen mégiscsak magyarok voltak, és héberül csak imakönyvet szoktak olvasni. Oda se neki, szorgosan törölgették könnyeiket szemük sarkából. Petach Tikvára utaztak lovaskocsik hosszú sorával, és ott is alig győzték könnyeiket nyelni az élő zsidó parasztokat, a földműves zsidó települést látva.

Petach Tikva – fotó: screenshot a youtube-ról
Petach Tikva – fotó: screenshot a youtube-ról

Aztán Rison Lecionba is ellátogatott a magyar zsidó kirándulócsoport, és ott is alig győztek csodálkozni, hogy mindennek héber neve van, és mindenki zsidó.

Rison 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról

Úton Jeruzsálem felé Mocában is megpihentek, ahol hiányolták a zsinagógát, de a múlt heti hetiszakaszból megtudhattuk, hogy gyorsan berendeztek egy imaszobát ezen hiányosság kiküszöbölésére.

Aztán persze következett Jeruzsálem, ott is az akkor panaszfalnak hívott Siratófal, amely még boldog koedukált korát élte az utazásról beszámoló korabeli fényképfelvétel tanúsága szerint.

Jeruzsálem, 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról
Jeruzsálem, 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról

Hebronba is lementek az ősanyák és ősatyák sírjához. Szelfiztek egy jóízűt a Makpela barlang bejáratánál, hiszen akkoriban még egykutya volt Jaffa, Rison, Jeruzsálem vagy Hebron: mindenütt az ottomán török birodalom damaszkuszi vilajetjének egyik poros kis szegletében járunk.

Hebron, 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról
Hebron, 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról
Hebron, 1905 – fotó: screenshot a youtube-ról

Utána visszatértek a hajóhoz, és átcsorogtak Bejrútba, ahol, mivel egyszer élünk, és szegények sem voltak, különvonatot béreltek Damaszkusz felé. Ha már erre jártak, megnézték egy ott élő zsidó mesés gazdagságát is, palotájának márványköveit.

Utazzon Ön is Bejrútból különvonaton Damaszkuszba, mint 1905-ben – fotó: screenshot a youtube-ról
Damaszkusz, 1905-ben, fotó: screenshot a youtube-ról.
Damaszkusz 1905-ben – fotó: screenshot a youtube-ról

Végül vissza a hajóra, Korfun rövid pihenő, és haza az ismerős Adriára. Az egykori beszámolók szerint remekül sikerült a társasutazás, ismétlését tervezték, de aztán valahogy többet nem jött össze efféle magyar zsidó csodautazás a világ másik végébe. Túl hamar jött az első világégés, véget ért az aranykor, amikor pénze, ideje és kedve volt a magyar zsidóknak egy ilyen világraszóló kalandra.

Bárcsak ma is ilyen egyszerű lenne: elhajókázunk, egy nagy csoport izraeli együtt, mondjuk Jaffóból Alexandriába, felvonatozunk Kairóba, aztán hajóval átmegyünk Bejrútba a kibérelt vonatunkhoz, hogy megcsodáljuk egy Damaszkuszban élő zsidó gazdagságát. Az Izraelinfo nevében ennek az utazásnak a mihamarabbi megismétlését kívánom magunknak. És nem ragaszkodom a hajóhoz: mehetünk repülővel is.

Egy 2015-ös héber írás az útról.

Kész főnyeremény: mindenevő főszerkesztőhelyettes, ír, olvas, beszél. Alapvetően naív ember, aki hisz benne, hogy írásaival szebbé, jobbá teheti Izraelt…

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!