Kedvenc izraeli épületed? Gondolkodás nélkül vágom rá:

A Tel-avivi Művészeti Múzeum, az új szárny.

Az építészet ünnepnapja az, mikor a geometria a szabálytalannal kacérkodik.

Ahol a szánalmas derékszög rabsága várna rájuk, ott a síkok inkább csavarodnak, hajlanak egyet, pajkosan fitymálják a Rendet. Az élek persze találkoznak, köszönnek egymásnak és helyet foglalnak a Nagy Egészben. A tér néha szűkül, mint egy csukódó szem, majd szélesre tárul, mint egy szélbe tárt ablak. Hajó! Nem a minimalizmus konténeres uszálya, egy igazi fregatt. A  test deszkáit zsaluzták ki szürke betonból. Felette szélben dagadó vásznakként ívelnek fehéren emeletnyi betonfelületek. Széljárta hatalmas vitorlák emelik az épületet ünnepi magasba.

És az építészet hétköznapjai: Cfát girbegurba házai.

Vonalzó, szögmérő, vízszintező helyett a szem mértéke. Ügyetlen célszerűséggel, szerethetően egymásra dobált formák. A mindennapok használatában összekopott részletek.

 

 

 

 

 

 

 

Fókuszálok: csak egy utca, csak egy épület, Éli háza. Három reggelen fotóztam a házát, a harmadikon behívott. Kékben volt, hozzáöltözött a házához. Cfáti kék. Igazából kobaltkéknek hívják, de így maradt meg az emlékkép. Emlék-kék.

 

 

 

 

 

 

Fotók: Silló Sándor
Az írás az Új Kelet újság 2017. decemberi számában megjelent nyomtatásban.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.