A fél iparágban ott vannak, és folyamatosan jönnek az újabb és újabb ütős ötletekkel.
Néhány adat érzékletesen mutatja, mennyire fejlett Izrael hitech ipara. Közel nyolcvan izraeli (vagy izraeli gyökerű) cég papírjai forognak a Nasdaq-on, és ebben az USA-n kívül csak Kína előzi meg. Az egy főre eső hitech eszközök és szolgáltatások értékében viszont világelső. Minden izraeli polgárra 1246 dollár értékű leszállított eszköz/szolgáltatás jut, ez az USA-ban 488 dollár, a világátlag pedig 295 dollár.
Nem véletlen, hogy a legnagyobb globális technológiai cégeknek szinte kivétel nélkül van kisebb-nagyobb fejlesztőközpontja Izraelben. Elképesztően fejlett és hatékony az új ötleteket felkaroló startup-ökoszisztéma, és ömlik az országba a kockázati tőke.
Biztonság mindenekelőtt
Valószínűleg Izrael geopolitikai helyzetéből is adódik, hogy a biztonsági piacon nagyon sok izraeli technológiai céggel találkozunk. Ez azonban kevés lenne magyarázatnak. Az ok egy kicsit összetetteb, mint az a SecurityWeek összeállításából kiderül. A lap szerint a történet a Check Pointtal kezdődött. De a Check Pointtal valami más is elindult: az izraeli biztonsági cégek világkarrierje.
A vállalatot Gil Shwed, Shlomo Kramer és Marius Nacht alapította. Közülük ketten – Shwed és Kramer – egy helyről érkeztek, mégpedig az izraeli hadsereg (IDF – Israel Defense Forces) egy speciális alakulatától, a 8200-as egységtől. Aztán a Check Point egyik korai munkatársa lett egy Nir Zuk nevű informatikus, aki természetesen szintén a 8200-asok tagja volt – és aki 2005-ben megalapította a Palo Alto Networksöt, melynek jelenleg is a technológiai igazgatója. De bármerre is nézünk az izraeli gyökerű biztonsági cégek körében, nagyon sok helyen bukkanunk egykori 8200-asokra.
A 8200-as egységnek kulcsszerepe van az izraeli hadseregben, az ellenséges kommunikáció megfigyelése, a titkosítások visszafejtése és a webes hírszerzés is a feladatai közé tartozik. Nem kizárólag ez az egység foglalkozik kiberbiztonsággal a hadseregen belül, de ez egy olyan proaktív egység, amely adott esetben támadó feladatokra is felhasználható.
Bár az egység gyökerei a 40-es évek végére nyúlnak vissza, korszerűvé csak az 1973-as Jom kippuri háború után vált. Kiderült ugyanis, hogy a korszerű hírszerzés hiánya miatt érte váratlanul az országot Szíria és Egyiptom támadása.
Az írás folytatása itt olvasható.
