Ábra: nif.org.il

Egyenlő lehet a zsidók és a muszlim arabok száma Izrael, valamint a főként palesztin lakosságú Ciszjordánia és a Gázai övezet együttes területén az izraeli parlament (kneszet) külügyi és védelmi bizottságának előző napi ülésén elhangzottak szerint.

Az ülésen az Izrael által 1967-ben elfoglalt területek civil közigazgatásáért felelős katonai egység helyettes vezetője bejelentette, hogy a Palesztin Hatóság statisztikai hivatalának adatai szerint Ciszjordániában és a Gázai övezetben együtt ötmillió palesztin él. Magában Izraelben 2016-ban 6,44 millió zsidót és 1,52 millió muszlimot tartottak nyilván, így a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti térségben mintegy hat és fél millió zsidó és úgyszintén hat és fél millió muszlim él.

Izrael 1967-ben, az úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el – más övezetek mellett – a két nagy palesztin területet. Néhány hónappal később az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozott, amelyben az izraeli fegyveres erők visszavonására szólított fel, mindazonáltal Izrael számára biztonságos határokat írt elő.

A kneszet külügyi és védelmi bizottságát vezető, a kormányzó jobboldali Likud párthoz tartozó Avi Dichter aggasztónak nevezte a hétfői ülésen elhangzott bejelentést a palesztinok demográfiai helyzetéről, és pontos adatok megszerzését kérte, miután az ülésen a jobboldali politikusok sorra megkérdőjelezték a palesztinok által szolgáltatott adatok hitelességét.

Az egyik megszólaló katonatiszt szerint Ciszjordániában az utóbbi évtizedekben egyről hárommillióra nőtt az arab lakosság száma, de Dichter szerint képtelenség, hogy huszonöt év alatt megháromszorozódjon a palesztinok száma. Ezen időszakban a Ciszjordániába költözött zsidó telepeslakosság százezerről négyszázezerre nőtt (az ő létszámukat is magában foglalják az izraeli statisztikák).

A palesztinok adatait nem csak a jobboldali képviselők, hanem a civil közigazgatást végző tiszt is megkérdőjelezte. Szerinte a valóságban csak 2,5-2,7 millió palesztin élhet Ciszjordániában, mert egyrészt nem vonják ki a nyilvántartásból az elhunytakat, másrészt beleszámolják a kivándoroltakat is. „Például egy Brazíliában született palesztin, aki egész életében ott élt, bekerülhet a lakossági nyilvántartásba, és palesztin útlevelet kaphat” – mondta.

„Nevetséges a vita, bármely izraeli szakértő megmondhatja. Mindenki úgy véli, hogy már ma alig van zsidó többség a tenger és a Jordán folyó között. Ez csak egyet jelenthet: ha nem válunk külön a palesztinoktól, akkor Izrael nem lesz zsidó állam (ha annektálja Ciszjordániát), vagy nem lesz demokratikus (ha továbbra is ellenőrzése alatt tartja ezeket a területeket jogok nélkül)” – mondta a vitában Ofer Selah, az ellenzéki Jes Atíd (Van Jövő) párt képviselője.

A palesztinoknak a zsidóknál jelentősebb demográfiai növekedése az izraeli politika egyik kulcskérdése, amelyet érvként használnak a palesztin területek annektálása ellen küzdők, az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállami megoldásának (az önálló Palesztina létrehozásának) a hívei. Ugyanis a másik, az egyállami megoldás esetén, a területek esetleges bekebelezését követően a palesztinok várhatóan többségbe kerülnének, és demokratikus kormányzás esetén akár arab lehetne a miniszterelnök, arab többséggel működő parlamentet alakíthatnának a közös országban, ami felszámolná Izraelt mint zsidó államot. Amennyiben pedig annektálásuk ellenére nem kapnának egyenlő politikai jogokat, akkor kétféle jogállással rendelkező polgárokból álló, egyfajta etnikai megkülönböztetésen alapuló állam jönne létre.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!