Az izraeli kormány múlt héten megszavazta a Nemzeti Digitális Egészségügyi Terv nevű programot. Az egymilliárd sékel költségvetéssel működő projekt hosszú távú célja, hogy az ország mintegy 9 millió lakosának egészségügyi adatait, melyek eddig szeparáltan, a különböző biztosítótársaságok adatbázisában szerepeltek, egy közös adatbázisban, egységes elvek alapján tárolja, és az így keletkező adathalmazt folyamatosan elérhetővé tegye a különböző hazai és nemzetközi kutatások, valamint az egészségügyben érdekelt vállalatok számára. A projektet Eli Groner, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója vezényli, aki a személyiségi jogokra, adatvédelmi aggodalmakra válaszul azt mondta, idővel az embereket meg tudják győzni arról, hogy a kezdeményezésből származó kollektív haszon meghaladja az adatvédelmi aggodalmakat.
A projekt első öt évében mintegy 100 ezer önkéntest várnak, akik segítségével létrejöhet egy világszínvonalú teszt-adatbázis. Eli Groner a programot bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, a projekt 2018 negyedik negyedévében indul majd, s bár kritikusai szerint komolyan veszélyezteti a betegek személyiségi jogait, a kormány garanciát ígért arra, hogy megvédi a résztvevők magánéletét.
– Egy ilyen hatalmas adatbázis fantasztikus fejlődési lehetőséget jelent majd a kutatók és az izraeli digitális egészségügyi ipar számára, egyúttal csökkentheti az egészségügyi kiadásokat – hangsúlyozta Groner. – A mai orvostudomány az “átlagos beteg” köré épül, és költségei fokozatosan nőnek. Az adatbázisból kinyerhető információkkal felgyorsulhat a kutatás-fejlesztés, a terápiák személyre szabottabbá válthatnak, és dinamikus fejlődésnek indulhat a betegségmegelőző egészségügyi modellek kialakítása is.
Újságíró
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/24KJQCG5N5IT3JSPXN2TIVGSGE.jpg?resize=218%2C150&ssl=1 "Izraeli kutatók: az omikron COVID booster csökkenti a 65 év felettiek kórházi kezelését")
