Netanjahu felmondta az ENSZ-szel kötött megállapodást – így minden menedékkérő Izraelben maradhat

Afrikai menekültek Tel-Avivban - fotó: Wikipedia

Az ENSZ-szel való megállapodás megszüntetése, és mivel ezzel egyidejűleg az afrikaiak deportálásának terve is jogilag megvalósíthatatlanná vált – minden menedékkérő Izraelben marad.

Benjamin Netanyahu miniszterelnök kedden (április 3.) bejelentette, hogy felmondja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) aláírt megállapodást, amelynek értelmében 16 000 menedékkérőt lehetett volna Izraelből nyugati országokba irányítani az ENSZ közvetítésével. Ez azt az abszurd helyzetet eredményezheti, hogy mivel a kormány által kezdeményezett ruandai és ugandai deportálás végrehajtása is lehetetlenné vált, egyetlen menedékkérő sem hagyja majd el Izraelt.

Kevesebb, mint egy nap telt el azóta, hogy az izraeli miniszterelnök ünnepélyes sajtótájékoztatóján bemutatta az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) kötött megállapodást, amely szerint több mint 16 ezer embert nyugati országok fogadnának be, további mintegy 26 ezer afrikai bevándorló oltalmazotti státuszt kapott volna, és legalább öt évig Izraelben maradhatott volna.

A megállapodás része lett volna a menedékkérők szétosztása Izrael-szerte a dél-tel-avivi városrészekből, ahol jelenleg a legnagyobb számú menekült-közösség él Izraelben. A városrész rehabilitációját is elkezdték volna a menekülteket érintő egyezmény részeként. A miniszterelnök által aláírt megállapodást, amelyet előtte nem terjesztettek a kormány elé jóváhagyásra, olyan kemény kritika fogadta Netanjahu kormánya és a közösségi média részéről, hogy először annak felfüggesztéséről, végül pedig felmondásáról döntött.

Netanjahu tegnap egy késő esti Facebook-bejegyzésében azt állította: Ruanda korábban kész volt fogadni a migránsokat, de az utóbbi pár hétben meghajolt az Új Izraeli Alap nevű liberális jogvédő csoport és az Európai Unió “egyes elemeinek” óriási nyomása alatt, és elállt ettől. Ezért kellett Izraelnek elfogadnia a megállapodást az UNHCR-rel, amely a lehető legjobb kompromisszumos megoldás volt – magyarázta.

Ez egy szokásos uszítás, az azonban tény, hogy az ENSZ-szel kötött megállapodásra azért volt szükség, mert mind Ruanda, mind Uganda bejelentették, hogy a kormány nyilatkozataival ellentétben semmiféle megállapodásuk nincs Izraellel, és egyébként sem kötelezték magukat a menedékkérők befogadására. Jogvédő szervezetek és egy ismert ügyvéd, Avigdor Feldman ennek alapján megtámadták a Legfelsőbb Bíróság előtt a kormány által már beindított kiutasítási programot, amely március 15-én kibocsátott ideiglenes végzésével befagyasztotta annak végrehajtását, mivel az ügyészség nem tudott érdemi választ adni a beadványra. Ugyanez a bíróság ugyanis eddig azért utasította el a deportálással szemben benyújtott valamennyi petíciót, mert a kormányt képviselő ügyészség titkos és érvényes megállapodásokra hivatkozott ezekkel az országokkal.

Ma reggel Feldman egy újabb kérelmet nyújtott be a Szaharonim börtönben fogva tartott menedékkérők azonnali szabadon bocsátására, mert azokat az immár befagyasztott kormányzati deportálási program alapján börtönözték be. Az államnak a petícióra adott válasza még a mai napon várható, de benyújtói már most feltételezik, hogy az ügyészség azt nem fogja ellenezni, mivel gyakorlatilag – és jogilag – megszűnt a deportálás lehetősége.

Ezek után nem világos, mi lesz az Izraelben élő menedékkérők sorsa, hiszen jelenleg Izraelt nem kell elhagyniuk sem megállapodás útján (az ENSZ-megállapodást felmondták) sem kitoloncolással (azt a Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette). Netanjahu korábban azt nyilatkozta, hogy a megállapodás “kivételesen jó Izraelnek” és az a tény, hogy a menedékkérők sorsáról egyenesen a Menekültügyi Főbiztossal tárgyalt, minden bizonnyal hathatós érvként használható majd fel azok javára, akik bírósághoz, illetve a belügyminisztériumhoz fordulnak a jövőben, hogy hivatalosan menekült státuszt kaphassanak Izraelben.

Egyszóval Netanjahu mégsem engedett a “Szép Izraelnek” – Dél-Tel-Aviv aktivistáinak, a civil jogvédőknek, azoknak a polgároknak, akik erkölcsi és jogi alapon is ellenezték az afrikaiak kitoloncolását –, de meghajlása a jobboldali politikusok és szavazók nyomására mégis egy olyan új helyzetet teremtett, amelyben a kormány de facto elismeri az afrikai menedékkérők jogi státuszát, és ez egyben akadályt jelent majd további deportálási tervek kidolgozása előtt is.

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.