Rivlin: Lengyelországnak felelősséget kell vállalnia a holokauszt teljes kutatásáért

Reuven Rivin izraeli és Andrzej Duda lengyel elnök a 30. Élet Menetének élén Auschwitzből Birkenauba lépkednek - fotó: Kobi Gidon / GPO

A lengyel-zsidó viszony különleges, Lengyelország a zsidó kultúra egyik bölcsője volt, mindazonáltal azt kívánjuk, hogy Lengyelország vállalja a felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért – jelentette ki csütörtökön a dél-lengyelországi Oswiecimben Reuven Rivlin izraeli elnök, miután találkozott Andrzej Duda lengyel államfővel. A két államfő az auschwitzi Élet Menete előtt tárgyalt egymással.

“Kérjük, hogy Lengyelország a zsidó néppel fenntartott különleges viszonya mellett vállaljon felelősséget a holokauszt teljes kutatásáért” – hangsúlyozta az izraeli elnök, utalva a náci Németország bűntetteinek tagadására vonatkozó, az év elején izraeli-lengyel diplomáciai viszályt kiváltó lengyel törvénymódosításra.

Azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország történelme során a két nemzet évszázadokig együtt élt, elmondta: Lengyelország a zsidó kultúra bölcseje volt. “Sajnos, a legnagyobb zsidó temetővé is vált” – jegyezte meg, utalva ezzel a megszállt Lengyelország területén létesített náci német haláltáborokra.

Rivlin hozzátette, hogy Izrael “a legnagyobb tisztelettel van azon lelkiismeret-vizsgálat iránt, amelyen a lengyel társadalom átment”. Ugyanakkor “nézeteltérés, mély nézeteltérés van” néhány kérdésben – fűzte hozzá. Erről beszélt Dudával is. “Kifejtettük álláspontjaikat – én a magamét, az elnök úr az övét” – fogalmazott.

Duda hangsúlyozta: a lengyel politikusoknak soha nem állt szándékukban, hogy az új törvénnyel a túlélők tanúvallomásait megakadályozzák. “Védeni akartuk a történelmi igazságot ott is, ahol ez az igazság nehéz” – szögezte le. Úgy látta: a második világháború során a lengyelek között előfordult “elmarasztalandó magatartás”, “voltak viszont dicső tettek is”. “Soha nem létezett azonban a lengyel állam részéről intézményes, rendszerszerű ellenségesség a zsidókkal szemben” – húzta alá.

Felidézte: Lengyelország több mint ezeréves történetében a lengyelek és a zsidók egymás mellett éltek, sok zsidó életét áldozta fel többek között a 100 éve újból függetlenné vált Lengyelországért folytatott harcokban, a második világháború idején pedig a náci Németország 3 millió zsidó nemzetiségű lengyel állampolgárt gyilkolt meg. Duda reményét fejezte ki, hogy a két elnöknek az Élet menetén való közös részvétele “újból megmutatja a világnak, hogy soha többé nem fordulhat elő antiszemitizmus, népirtás, a holokauszt”.

A szóban forgó törvény februárban lépett hatályba, Duda azonban utólagos normakontrollt kért a lengyel alkotmánybíróságtól. Vezető lengyel politikusok bejelentették, hogy az alkotmánybírósági döntés megszületéséig a törvény alapján senki sem lesz büntethető.

Varsó a törvénnyel a “lengyel haláltáborok” vagy ahhoz hasonló kifejezések használatát akarja megakadályozni. A jogszabályban úgy írták körül ezen eseteket, hogy büntethető, aki a lengyel nemzetet, illetve a lengyel államot intézményes bűnrészességgel vádolja a náci Németország által elkövetett háborús bűnökben. Nem számít majd bűntettnek, ha ezt a vádat “művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” fogalmaznák meg. Izraelben a törvényt többen úgy értelmezték, hogy Varsó ezzel akadályozná a holokauszt tudományos kutatását, és adott esetben büntetné a holokauszt tanúvallomást tevő túlélőit is.

Ha tetszett az írás, támogass bennünket, hogy többet és jobbat készíthessünk!