A november végi izraeli tűzvészben súlyosan károsodott Haifán rohamléptekkel állítják helyre a tüzek okozta rombolást, és mellette a decemberi, több vallású “ünnepek ünnepére” készülnek.
A mintegy háromszázezer polgárnak, köztük ötvenezer arabnak otthont adó Haifa két hete a közérdeklődés homlokterébe került a városban dúló bozót és erdőtüzek miatt.
Noha az izraeli politikai vezetés, Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel együtt szándékosságot, a “tüzes terrort” tette felelőssé a lángok kitöréséért, a város polgármestere, Jona Jahav nem volt hajlandó arabokat vádolni, hanem az esetleges következő tűzvészek megelőzéséről, és a zsidók és palesztinok együttműködéséről beszélt az egybegyűlt külföldi újságíróknak.
Jahav félmilliárd sékelre (mintegy harmincnyolc milliárd forintra) tette csak a közterületeket ért károkat, de nem tűnt elkeseredettnek. “A Közel-Keleten kettőre van szükséged: humorra és optimizmusra” – mondta, és hangsúlyozta, hogy bízik a városban élő pénzügyminiszter, Mose Kahlón ígéretében, hogy a kormány megtéríti a veszteségeket.
A polgármester a jövőt és ennek keretében azt tervezi, hogy agronómusok segítségével miként fogják a megváltozott időjárási viszonyoknak megfelelően, az eddigi fenyőfáknál sokkal kevésbé tűzveszélyes fafajtákkal újratelepíteni a város leégett erdőit.
Jahav kiemelte a város példaértékű nemzetiségek és vallások közötti kapcsolatát: “ugyanazok a zsidók és palesztinok élnek itt is, de szerencsére három híresség soha nem járt Haifán: Mózes, Jézus és Mohamed, nekünk csak Elijáhu próféta jutott” – indokolta a szekuláris légkörrel a város békéjét.
Ariel Waterman, Haifa városi mérnöke elmondta, hogy mintegy nyolcszáz lakás égett le, otthontalanná téve ezerhétszáz embert, akik azóta barátoknál, rokonoknál, vagy a város fizette szállodákban húzzák meg magukat. A kormány terrornak minősítette a tűzvészt, és ezért teljes mértékben megtéríti az épületek helyreállítását, valamint a lakások felszerelésének tíz százalékát. A lakásbiztosítások elvileg nem vonatkoznak terrorra, de a kormány megállapodott a biztosítókkal, hogy a kötvénnyel rendelkezőknek mégis kifizetik az állami kompenzáción felüli részt, tehát ők teljes kártérítéshez jutnak.
Addig is, a város gondoskodik mindenkiről, és védik tulajdonukat is: a megrongálódott tetőket is letakarták az eső elől. Le kell bontani 80-120 olyan épületet, ahol a vasbetonban megolvadt a vas, jelenleg ezek felmérését végzik.
Waterman elmondta az MTI tudósítójának, hogy legtöbbször olyan apróságok döntötték el egy ház sorsát, hogy nyitva hagytak-e egy ablakot, mert a zárt ablakú lakások általában megmenekültek, ellenálltak a tűznek.
Amikor közeledtek a lángok, az ötvenkét evakuált óvodából megpróbálták telefonon elérni a szülőket. Sokan eljöttek a gyerekekért, de másokat az óvónők vettek magukhoz, amíg az egész városban uralkodó pánikban és közlekedési káoszban megtalálták a családjukat. A menekülés, és utána gyakran otthonuk elvesztése súlyos traumát okozott számos gyermeknél. Nekik pszichológusok segítenek a veszteség érzelmi feldolgozásában – mondta el Sifra Antebi, a városháza óvodákért felelős vezetője.
A leégett helyett új helyre költöztetett óvodákat délután kettő helyett ötig tartják nyitva, hogy a picik kevesebbet tartózkodjanak a tűz áldozatául esett lakásokat pótló szállásokon.
Tasa Abu Alhidzsia, az Al-Dzsarina mecset imámja elmesélte, hogy a tüzek elharapódzása után azonnal a haifai városházához fordult, és felajánlotta a mecsetet a kilakoltatottaknak. Végül százötven, a tűzoltásban segédkező katonát szállásoltak el náluk. A tűz után felkínálták a Hof Moriá nevű leégett zsinagógának a belső berendezéshez szükséges fát, hogy minél hamarabb újjáépíthessék imahelyüket.
“Szomszédok és testvérek vagyunk, akik együtt élünk. A tűz idején éppen a polgármesterrel találkoztunk, hogy a keresztények képviselőivel közösen segítő kezet nyújtsunk: ott hallottam először, hogy bizonyos politikusok gyújtogatásról beszélnek, hogy az arabok csinálták, és ez nagyon fájt nekünk” – emlékezett az imám. “A polgármester is mondta, hogy képtelenség, hogy haifai tette volna. A tüzekben kigyulladtak a házak és a fák, minden ami fontos nekünk, ezért nagyon aggódtunk, és nagyon fájt a szívünk.”- tette hozzá.
“Pénteki imámban a legsúlyosabb törvény szabta büntetést kértem az esetleges gyújtogatókra. Ha ilyesmi történik, egyesek mindig az arabokat okolják, pedig egy emberként segítséget ajánlottak a károsultaknak. Könnyebb az arabokat hibáztatni, mint felelősséget vállalni. De mi itt Haifán együtt, egységben maradunk, zsidók és arabok, hogy a gyerekeinknek szebb jövője legyen”- hangsúlyozta.
A különlegesen toleráns Haifán lassan egy évszázada békésen együtt élő közösségre hívta fel a figyelmet a Bét Hagefen, vagyis “Szőlőlevél -ház” nevű, arab-zsidó kulturális központ igazgatója, Aszaf Ron is.
“Haifa normális hely, ahol a közös arab-zsidó társadalom atmoszférája uralkodik. A problémák közös megoldásának légköre, ahol nincs nyilvános uszítás” – mondta. 1994-ben egy időre esett a muzulmán böjti hónap, a ramadán fő ünnepe, az Íd al-fitr, a keresztény karácsony, és a zsidó hanuka. A haifaiak ekkor tartották meg első közös, vallások fölötti fesztiváljukat, az “ünnepek ünnepét”, amit azóta minden évben, egyre nagyobb sikerrel megismételnek.
Noha az országos politikában más szelek fújnak, a város vezetésében fel se merült a fesztivál lemondása. “Haifa lakói tudják, hogy csak egy otthonuk van, ahol továbbra is jóban-rosszban együtt, közösen kell élniük, együtt ünnepelni, és segíteni egymást, ahogy ezt a tűz idején is bizonyították”- jelentette ki határozottan a fesztivált szervező kulturális központ igazgatója.
MTI
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
