Nem. Én a nyolcvanas években voltam gyerek.

Mint írtam, „valahol igaza(d) is van”, ezt véleményem további fenntartásával is elismerem. Szóval, mi már meg tudjuk érteni egymást, ha nem is értünk teljesen egyet.

Más: kezdő tanárként a Kossuth Zsuzsában (1968-69-ben) volt egy B.G. nevű, ugyancsak kezdő kollégám. Mondd, nem te vagy az véletlenül?

Nem véletlenül írtam arabul társalgást, beszélés helyett. Az arabok döntő többsége tud ivritül társalogni, bárcsak lenne másfél mikkió izraeli zsidó, aki tud arabul társalogni (plusz a betűket, egy-két kifejezést ismerő többség)
Ez a nyelvi dolog, szükséges előfeltétele ugyan a békének (és persze itt nem csak a nyelvről van szó, hanem arról, hogy megtiszteljük a másikat azzal, hogy tényleg belefektetünk a nyelvük, kulturájuk megismerésébe), de az is világos, hogy még nem elégséges. De a szükséges előfeltételek nélkül elégséges feltételek sem lehetségesek.

Tisztességes cikk, optimista, de naív. A jószándék érthető, valahol igaza is van – de a békéhez édeskevés a kölcsönös nyelvtudás. Az angolok és az írek vajon nem értették meg egymás nyelvét, kultúráját, gondolatait? És hány éven át gyilkolászták egymást? A szunniták talán más nyelvet beszélnek, mint a siiták?
Érdekes megjegyezni, hogy az Eszperantó azért született, mert alkotója, Zamenhof úgy vélte, hogy ha az ellenséges katonák megértik egymás nyelvét, akkor megszűnnek a háborúk. (még az első VH előtt). Nos – ez nem vált be…
Azt is megjegyzem, hogy bár Izrael arab kisebbsége elég nagy, mégis, nem ők az államalkotó többség. Minden joguk elismerése mellett, a kisebbségek szoktak az államnyelven beszélni, és nem fordítva, így van ez szerte a világon. Ahogy az USA déli részeiben elfogadják a spanyolt, Barcelonában a katalánt, Izraelben az arabot – azért az államnyelv mégis angol, spanyol vagy héber. Magyarországon is nagyot néznének, ha a magyaroknak tanulni kellene a románt, szebet vagy szlovákot, azért, hogy beszélni tudjanak az ilyen származású magyar állampolgárokkal. Lehet tanulni – de kelljen is??
Izrael másfél millió arab polgára beszél ivritül, ki jól. ki rosszul, ki kitűnő irodalmi nyelven. Izraelben VAN másfél milió zsidó, akik beszélnek arabul, ki jól, a szülői házból, ki rosszul, az érettségije folytán, ki kitűnő irodalmi nyelven. Azaz, az utolsó mondatban említett feltétel valószínűleg teljesül. Vajon emiatt az arab országokból származó zsidók között kisebb az arabok gyűlölete, mint az askenázok között? Egyeseknél talán igen, de tartok tőle, hogy általában éppen fordítva…