Évekkel ezelőtt dolgoztam pár hetet Svájcban, mázlimra az olasz részen. A német rész uncsi kolbász-káposzta-krumpli vonulata helyett Észak-Olaszország izgalmas ízeivel találkozhattam. Két helyi jóasszony főzött a stábra, az egyikőjük férje, egy nápolyi sármőr, Gino (Dzsínó) folyton-folyvást azon morgott, hogy jó, jó, csodálatosak az észak-olasz minestronék, rizottók, sugók, arancinik, de az igazi, a legjobb, a felülmúlhatatlan, az az anyja citromos tésztája. Általában addig-addig rágta az asszony fülét, amíg megfőzte neki. Illetve Gino főzte, mert rendre kitúrta a feleségét a konyhából az első mozdulatnál Ezt nem úgy kell, Clarita! felkiáltással. Clarita pedig engedelmesen arrébb állt, és gyártotta az arany aranciniket, amíg Gino az egész konyhát elárasztva és összekoszolva elkészítette édesanya citromos fettucinéjét, a limon e menthát. Be kell ismernem, Ginonak igaza volt. A citrom, a menta, az extra szűz olívaolaj és a helyi parmezán négyesfogata elképzelhetetlenül finom a házi szélesmetélten. Nyári estéken tökéletes fogás; aki nem bírja hús nélkül, az natúr grillezett csirkemellel feldobhatja, de szerintem felesleges.
Hozzávalók a tésztához:
- 200 gr liszt
- 2 tojás
- 1 csapott mokkáskanál só
- 1 csipet frissen őrölt bors
a szószhoz:
- 1 merőkanál zöldségleves-alaplé
- 1 citrom leve és megreszelt héja
- 1 kis csokor finomra vágott menta
- 1 evőkanál extra szűz olívaolaj
- parmezán
A tészta hozzávalóit összegyúrom, amíg fényes, sima felületű masszát nem kapok, és pihentetnem nagyjából 20 percet. Amíg pihen, addig megkeresem a szekrény alján a tésztanyújtó gépet, kétségbe esek, hogy hol a szélesmetéltvágó alkatrész, megtalálom egy másik doboz alján, felteszek egy nagy fazék vizet forrni, és pont kezdhetem is a tészta nyújtását. Beteszem a tetején, kijön az alján, folyamatosan egyre vékonyabbra nyújtom, amíg a 2-es vékonyságúhoz nem jutok. Ekkor áteresztem a szélesmetéltvágón (előtte érdemes belisztezni a tésztát), és megpróbálom a finishben nem elrontani az egészet.
Amikor megvan a szélesmetélt, a szósz összes alapanyaga elő van készítve, és a víz is forr, akkor indul a boogie. Beleteszem a tésztát a lobogva forró vízbe, és innentől kezdve pontosan 3,5 percem van, hogy a szószt elkészítsem. Egy mély serpenyőben megmelegítem az alaplevet, amikor forr, hozzáadom a citrom levét és megreszelt héját és a mentát. A közben tökéletes al dentére főtt tésztát beleszedem a szószba, összeforgatom, meglocsolom olívaolajjal, és tálalom is. Mindenki ízlés szerint szórhat rá parmezánt.
A szerző fotói
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Haaretz fotóriportere
