Minek nevezzelek?

Juda-Somrón vs Ciszjordánia

Ciszjordánia
Légifelvétel Ciszjordániáról - fotó: Mark Neyman / GPO

Az elmúlt években – legalábbis a magyar szájtokon – politikai kérdéssé lett az 1967-ben Jordániától elfoglalt, és azóta a magyar nyelvű médiában Ciszjordániának nevezett terület megnevezése.

A jobboldali konzervatívok – hogy magukat ezzel is megkülönböztessék a nem elég vonalas mainstreamtől, amely egyelőre nem az “Izraelről vagy jót, vagy semmit” általuk követendőnek vélt “vonalát” képviseli – tüntetően a “Júda-Somrónt”, és ennek számos helyesírási változatát használják a térség megnevezésére.

A Júda Somron nevekkel szándékuk szerint az eredeti, ősi, bibliai neveket próbálják rekonstruálni. Az ezeket a kifejezéseket hangoztató izraeli revizionista mozgalom, illetve mai örököseik, a jobboldali nacionalista pártok az orosz narodnyikokon, és a lengyel katolikus-konzervatív Pilsudsky-rendszeren érlelődtek, majd ehhez némi messianisztikus elhivatottságot rendeltek. A magyar közösségi média sajátossága, hogy akik megpróbálják meghonosítani ezt az ideológiát, átvenni szavait, közben teljes gőzzel elhatárolódnak ezen ideológiai áramlat legismertebb magyar szellemi rokonságától, vagy legalábbis annak magyar változatától, Horthy Miklóstól.

Ez a megnevezés azonban több sebből vérzik, s bibliainak semmiképpen sem tekinthető a zsidó történelem ismeretében. Ugyanis a Bibliában, mind az első zsidó királyság (Saul, Dávid, Salamon kb. i.e. 1000-től), mind a második szentély idején – a zsidó történelem valaha volt legnagyobb területű királysága, Johannesz Hürkánosz idején is – egészen más földterületeket jelölt a Juda és a Somrón név, mint amit a mai Juda-Somrónt hangoztatók, s ezeket annektálni vágyók gondolnak.

Az állandóan változó határok közepette Juda-Judah-Judea olykor a tengerpartig tartott nyugaton, Somrón pedig a második szentély idején még csak nem is a magukat a judaiaktól leszármaztató zsidóké, hanem a velük akkoriban igen ellentmondásos viszonyban lévő somróniaké, a magyar köznyelvben szamaritánusoké volt. Mellesleg szintén egészen más, és változó határokkal, olykor magába foglalva egészen a tengerpartig tartó részeket, a mai Saron-vidéket és a Karmel-hegyet is.

A régészek és történészek bibliai térképeihez nem sok köze van a mai Juda-Somrónnak, az 1948-as tűzszüneti határokon túli területeknek, amit a magyar köz- és újságírónyelv  Ciszjordániának nevezett el, új nevet teremtve egy új helyzetre, hasonlóan az angol Zöld vonal, Nyugati part, vagy Transzjordánia megnevezésekhez.

Kár lenne hibás történelmi alapokon mindent, még a földrajzi elnevezéseket is  átpolitizálni, s ezzel még nehezebbé tenni a tiszta és világos beszédet ebben az éppen eléggé bonyolult és ellentmondásos palesztin-izraeli viszályban.

Újságíró