Zsidó költőnők
Louise Glück (1943–)
Louise Elisabeth Glück ma az egyik legelismertebb amerikai költőnő, kivándorolt magyar zsidók gyermeke.
2014-ben a Nemzeti Költészeti Könyvdíj (National Book Award for Poetry) nyertese, a Faithful and Virtuous Night című kötetével.
A legnagyobb költészeti elismerés és az ezzel járó megbízás, a Koszorús Költő, a Kongresszusi Könyvtár Költészeti Tanácsadója kinevezés (Poet Laureate Consultant in Poetry to the Library of Congress) birtokosa 2003-ban.
Korábban, 2000-ben mint a Kétszáz éves Évforduló Különleges Tanácsadója (Special Bicentennial Consultant) szolgálta az USA hivatalos irodalmi, költészeti ügyeit.
1993-ban The Wild Iris válogatásáért Pulitzer-díjat kapott.
2020 októberében elnyeri az irodalmi Nobel-díjat. “Összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépségével egyetemessé teszi az egyéni létet” – indokolta a díjat felügyelő Svéd Akadémia.
Az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia és Intézet (the American Academy and Institute of Arts and Letters) tagja.
Az első emlék
Réges-régi a sérelmem
De megéltem, hogy megbosszuljam
apámon, nem azért ami ő volt
hanem ami én voltam: gyerekként,
kezdettől fogva azt gondoltam,
hogy az fájt,
hogy nem szerettek.
Az fájt, hogy én szerettem.
˜˜˜
Boldogság
Egy férfi és egy nő fekszik egy fehér ágyon.
Reggel van. Gondolom
lassan felébrednek.
Az éjjeliszekrényen váza, benne
liliom; a nap
fényes foltban reszket a nyakukon.
Figyelem, ahogy a férfi a nő felé fordul
mintha a nevét suttogná,
mégsem szól, mély torokhangon
madár kiált egyszer az ablakpárkányon,
majd még egyszer.
A nő megmozdul; teste megtelik
a férfi leheletével.
Kinyitva szemem látom, te nézel.
Majdnem a teljes szobát
beragyogja a napfény.
Nézz a szemembe, mondod,
s tiédet közelebb hozod,
mintegy tükröt tolva elém.
Milyen nyugodt vagy.
És a tüzes kerék
szelíden átgördül rajtunk.
˜˜˜
Filmrendező, producer, író, fordító
