Anatol Constantin 1921 Nagyszeben–2019 Haifa, színész, rendező. Azoknak, akik ismerték: Lulu. Lulu… talán azért, mert románul, magyarul, németül, héberül Lulu, az Lulu. Azt is mondhatnám, hogy négy nyelven volt színész, és a különböző kultúrákat úgy váltogatta, mint más a kalapjait. Csakhogy Anatol Constantin nem váltogatta a kultúrákat. Ő valóban négy kultúrában élt, négy identitása volt. A színházban nem lehetett azt mondani, hogy román, aki magyarul beszél, sem azt, hogy magyar és németül beszél, vagy azt, hogy zsidó, aki sok nyelven beszél. Ő egyszerre volt zsidó, magyar, német, román. Hogy otthon a négy fal között mi volt, a családjával hogyan beszélt? Nem érdekes. Alkotó volt, nagyon nagy formátumú, olyan azonban, akin nem volt érezhető az erőlködés, a görcs. Laza volt mindig, humoros, egy szellemi arisztokrata. Persze, persze, megvoltak a hibái, de most gyászolunk. Olyan művészt, aki a világ megismerését, úgy tálalta a színpadon, hogy simán átlépett azokon a kulturális küszöbökön, amikbe mi nap, mint nap elbukunk. A mű érdekelte egyedül.
Román színészként kezdte karrierjét Bukarestben, majd 1947-ben a marosvásárhelyi Székely Színházhoz szerződik, innen Kolozsvárra megy a magyar színházhoz, színésznek, majd ő lesz ott a főrendező 1957-1959 között, játszik a román nemzetiben is. Jön Temesvár, ahol román, német és magyar színész. 1969-ben visszatér Marosvásárhelyre, játszik, rendez 1980-ig. Következő állomás Izrael, ahova a szülei után megy. Beer Sheva- i színháznál alkot. A rendszerváltás után visszatér Romániába. Marosvásárhelyen játszik, rendez.
Először András Ferenc, Veri az ördög a feleségét filmjében láttam. Ő volt Vetro. Az enyhe csehszlovák újhullámos bukéval rendelkező filmben egyszerűen félelmetes volt. Mint egy testidegen anyag. A filmben való megjelenése a mű dramaturgiáját is megváltoztatja. Egyszer csak tétje lesz a mozinak. Nem játszik, nem alakít: van… ott van, és átrendezi a szereplők erőtereit, átveszi az irányítást.
Sokat kellene még beszélni róla. Életműve leltározásra vár, és feldolgozásra vár még sok minden vele kapcsolatban. Ma azonban temetünk. Anatol Constantint Haifán, mi egy korszakot magunkban. Legyen neki könnyű a föld.
a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, egyetemi tanár
