Izrael kedden sorsdöntő választásokra készül, amelyek eldöntik Benjamin Netanjahu miniszterelnök újabb kormányalakítási esélyeit.
A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-fehér nevű centrista párt, de a jobboldali tömb az erősebb, és egyre valószínűbbnek látszik, hogy sikeres választási hajrával Netanjahu megszerzi a jobboldali és vallásos pártokból Avigdor Liberman Izrael a Hazánk nevű pártja nélkül is a 61 mandátumot az izraeli parlament, a kneszet százhúsz képviselői helyéből. Ekkor bizonyosan őt kéri fel Reuven Rivlin államelnök a kormányalakításra, és nagy valószínűséggel sikerrel is jár.
Ha azonban kevesebb mandátumhoz jut ez a jobboldali, vallásos tábor, akkor ismét patthelyzet állhat elő, Liberman lesz a mérleg nyelve, s talán újabb előrehozott választások következhetnek, noha ezt egyik párt sem szeretné.
A választások kimenetelét az dönti el, hogy az arab pártok közös listája mennyire képes mozgósítani szavazótáborát, és hogy a politikával kevésbé foglalkozó, a patthelyzetbe meglehetősen belefásult centrista-baloldali szavazók a hívogató tengerparti pihenés helyett a választási helyiségeket látogatják-e meg. Az arab és világi pártokra szavazó nagyvárosiak nagyobb arányú részvétele esetén csökken a jobboldal ereje, és könnyen meglehet, hogy nem jut be a jelenleg 3,25 százalékos választási küszöböt alig meghaladó Zsidó Hatalom (Ocma Jehudit) nevű szélsőségesen arabellenes rasszista párt sem.
Az arabok otthontartását szolgálta a kampány során a Likudnak az a kísérlete, hogy az állítólagos választási csalások ellen bekamerázzák a választási helyiségeket, noha az áprilisi választásokon tetten ért csalásokon éppenséggel a Likud és a Sasz párt javára próbálták megszegni a szabályokat.
A Kék-Fehér párt az utóbbi napokban abbahagyta a kisebb baloldali pártok, a Munkapárt-Híd választási szövetség és a Demokratikus Tábor szavazóinak elszippantására irányuló propagandáját, mert attól tart, hogy ez utóbbiak rovására fog tovább erősödni. Márpedig a „kék-fehéreknek” nem érdekük, hogy a kis baloldali pártok a választási küszöb alá kerüljenek, mert akkor kárba vesznek a rájuk leadott voksok, és ezzel a balcentrum tömb és a saját eleve csekély győzelmi esélyei is tovább zsugorodnak.
Ezért az utolsó napokban a választási részvétel fokozására összpontosítanak a baloldalinak tekintett helyeken: a kampány fő eleme a Tel-Avivban élők választásra sarkallása, közömbösségük és apátiájuk feloldása lett.
Nemcsak a választások foglalkoztatják ezekben a napokban az izraelieket, hanem legalább ennyire fontos számukra, hogy kiderüljön: Netanjahu várható győzelme esetén milyen törvények születnek majd a miniszterelnök mentelmi jogának szavatolására.
Az egyes számú közszolgálati tévének adott interjújában Benjamin Netanjahu nem volt hajlandó kijelenteni, hogy nem fogja kérni a kneszettől a parlamenti mentelmi jogának megszavazását a vádirat benyújtása esetén, helyette ismételten azt hangoztatta, hogy szerinte nem fog megtörténni a már elkészített „abszurd” vádirat benyújtása az ellene folyó három korrupciós ügyben.
A miniszterelnök szintén kitérő választ adott a tizenkettes kereskedelmi csatornának adott interjújában arra a kérdésre, hogy ezúttal visszaadja -e a kormányalakítás jogát Reuven Rivlin köztársasági elnöknek, hogy más próbálkozhasson helyette, ha most sem sikerülne a kormányalakítás. „Remélem nem kerülünk ilyen helyzetbe” – hangzott Netanjahu válasza, előrevetítve egy esetleges újabb, harmadik választási időszak lehetőségét. Netanjahu számára létkérdés, hogy miniszterelnök maradjon, mert csak ebből a pozícióból tudja hatékonyan elejét venni egy esetleges bírósági eljárásnak.
A Haarec szerkesztőségi cikke szerint valójában nem az ultraortodoxok katonai besorozásának ügye, hanem a miniszterelnök jogi helyzete okozta már másodszor az idei előrehozott választásokat.
A lap szerint az elmúlt két évben a Netanjahu elleni rendőrségi vizsgálatok, a vádiratok elkészítése, a tanúk, majd a rendőrség és végül a „jogrend terrorizálásának”, hitelessége megkérdőjelezésének a kísérletei határozták meg a helyi politikai életet. A lap szerint Benjamin Netanjahu nehezen helyrehozató súlyos károkat okozott Izraelnek, és a lap szerint kedden véget kell vetni uralmának.
A választók „belefásulási tüneteihez” hasonlóan az eddig Netanjahu mellett nyíltan kiálló nemzetközi vezetők is belefáradhattak a patthelyzetbe, az áprilisi sikertelen kormányalakítási kísérletbe, és ezúttal nem ajánlottak újabb ajándékot a miniszterelnöknek – állította Noa Landaum a Haarec elemzője. Szerinte ehhez az is hozzájárulhatott, hogy mind Donald Trump amerikai, mind Vlagymir Putyin orosz elnök szívesebben mutatkozik és azonosul egy sikeres vezetővel, mint olyan valakivel, aki kudarcot vallott.
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
