A március 2-i választásokon a baloldali pártkoalíció színeiben indult, és a baloldali szavazótábor révén a kneszetbe bejutott Orly Levy-Abekasis, aki a választások után kilépett a pártszövetségből, vasárnap bejelentette, hogy átállt a jobboldali blokkba, így már 59 képviselőt számlál Netanjahu tábora.
Miután a Kék-Fehérből kivált, önálló frakciót alapított “Derech Erec” néven Joaz Hendel és Cvi Hauzer. Ők a következő leggyöngébb láncszem, akik várhatóan szintén csatlakozni fognak Netanjahuhoz, noha őket is a Netanjahu-ellenes blokk röpítette a kneszetbe.
Nem véletlen, hogy noha múlt héten már aláírásra kész volt az egységkormány megállapodás Ganzzal és a Kék-Fehérrel, attól Netanjahu az utolsó pillanatban visszalépett, nem írta alá, és a bírók kinevezésének jogát is követelte. Ez bírósági tárgyalás előtt álló háromszoros vádlott részéről demokratikus értékeket valló párt számára csakis elfogadhatatlan lehet.
Nyilván az sem véletlen, hogy mindez éppen most történik, amikor lejár Beni Ganz 28 napos kormányalakítási megbízása, melynek kéthetes hosszabbítását kérte Rivlintől. Ha Rivlin megadta volna, akkor újabb kéthetes agonizálást láthattunk volna, ahogy Ganz tárgyalni próbál Netanjahuval, akinek viszont esze ágában sincs vele egyezkedni, hiszen eddig is csak látszatból tette, amíg – valószínűleg zsíros ígéretekkel – összekovácsolja magának Orly Levy – Joaz Hendel – Cvi Hauser-féle többségét. Újabb szűk, jobboldali vallásos koalícióját.
Ha Rivlin újabb két hetet adott volna Ganznak, akkor elvileg még meglett volna annak az igen csekély valószínűsége, hogy Ganz a kneszet elnökeként és az egyeztető bizottság feletti felügyelet birtokában megszavaztassa a törvényt, amely megtiltja vádlottaknak a kormányalakítást a jövőben, ami Netanjahut hosszú távon semlegesítheti. Ekkor Netanjahunak nem állt volna érdekében az újabb választások kiíratása, hiszen azon nem indulhatna, és Ganz oszthatott volna ismét lapokat. Rivlin nem hosszabbított, Ganznak bő egy napja maradt erre. Eddigi politikai teljesítménye alapján ennek a lépésnek a valószínűsége a nulla felé konvergál.
Rivlin a kneszetnek adja vissza három hétre a kormányfőjelölt-keresés jogát. Ha Netanjahunak sikerült hatvanegy aláírót találnia Levyvel, Hendellel és Hauzerrel, akkor kéthetes kormányalakítási megbízatást kap.
Ekkor ismét a Bagacé, a legfelsőbb bíróságé lesz a főszerep, hiszen a jogvédők nyilván kérik majd Netanjahu megbízatásának tiltását, hiszen miniszter sem lehet vádlott, hát akkor miniszterelnök miként? Ez a joghézag azért született annak idején, hogy hivatalban lévő kormányfőnek ne kelljen távoznia automatikusan vádemelés esetén, mert ezzel azonnal kormányválság lenne, új választásokat kellene kiírni, szemben a szimpla miniszteri távozással, akinek utódját kijelölheti a kormányfő.
A jelen helyzetben jogértelmezés kérdése, lehet-e egyáltalán kormányfőjelölt Netanjahu, korrupciós vádakkal, a bírósági tárgyalás előtt. Ennek engedélyezését próbálja elérni Netanjahu a legfelsőbb bíróság folyamatos, már két éve tartó támadásával, megfélemlítésével, delegitimizálásával, gyengítésével, s a jogi fékek és ellensúlyok kiiktatásával.
Újságíró
