Miért Magyarország Európa leginkább befelé tekintő társadalma, termékeny talaj Orbán illiberális demokráciájához és a migránsok, Soros György és az LMBT közösség elleni keresztes hadjárathoz? Mindezt a nyelv magyarázza. – Yehuda Lukacs írása a Haaretz-ben*.
BUDAPEST – Kevesebb mint egy hónappal ezelőtt a magyar parlament elfogadta a transzszexuálisok elleni törvényjavaslatot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kormánya kezdeményezett, látszólag a COVID-19 sürgősségi jogszabályok részeként. Az új törvény, amelyet 134:56 arányban fogadtak el, előírja, hogy a nem meghatározása csak az ember születésekor megadott biológiai nemének megfelelően történhet. Az új törvény értelmében a transzszexuális emberek ezentúl nem változtathatják meg a nemüket vagy a nevüket a hivatalos okiratokban.
Az új törvény összhangban áll a korábbi kormánypolitikával, például a 2018. októberi kormányrendelettel, amely az összes magyar egyetemen betiltja a gendertanulmányokat: „A kormány álláspontja az, hogy az emberek férfinek vagy nőnek születnek, és nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a társadalmilag létrehozott nemről, ne pedig a biológiai nemről beszéljünk” – mondta egy hivatalos szóvivő. A magyar parlament elnöke a melegek általi örökbefogadást „erkölcsi pedofíliához” hasonlította.
Ezek az intézkedések nem meglepőek. Nagyrészt a közvélemény sokféleségét tükrözik a nemekkel és az LMBT közösséggel kapcsolatos kérdésekben. Az Eurobarométer 2019-es felmérése szerint a legtöbb magyarnak elítélő a véleménye az LMBT közösségről. Ez az ellenérzés az elmúlt években a kormányzó Fidesz tartós kampányának eredményeként nőtt.
A magyarok mindössze 46%-a támogatja az LMBT közösség egyenlő jogait, míg a svédek 96%-a és a csehek 59%-a van ezen a véleményen. Az egyenlő jogok teljes támogatottsága Európában 76%.
A homofób jogalkotás egyértelműen csak egy példája a mássággal szembeni magyar intoleranciának.
A Pew Kutatóközpont, az egyik legjobb nevű amerikai közvélemény-kutató szervezet 2016-os tavaszi felmérése alapján a magyarok a többi európaihoz képest nagyon rosszul teljesítenek a muzulmánokhoz, romákhoz és zsidókhoz való hozzáállásban.
- Szemben az európaiak 43%-ával, a magyarok 72%-a van negatív véleménnyel a muszlimokról.
- Szemben az európaiak 48%-ával, a magyarok 64%-a van negatív véleménnyel a romákról.
- Szemben az európaiak 16%-ával, a magyarok 32%-a van negatív véleménnyel a zsidókról.
Az Orbán-kormány által folytatott komoly migránsellenes kampány a muszlimellenes érzelmeket táplálja. A mintegy 800 000 fős roma lakosság a magyar lakosság kb. 8%-át teszi ki. Ők az ország legnagyobb kisebbsége, és egyértelműen többszörös megkülönböztetéstől szenvednek az élet szinte minden területén.
Az antiszemitizmus története Magyarországon hosszú és összetett. Több mint 600 000 magyar zsidó vesztette életét a holokauszt során. A vallás, a társadalmi-gazdasági irigység és a keserűség fokozta a zsidóellenes érzelmeket sok olyan zsidó iránt, akik aktív szerepet játszottak az ország kommunista hatalomátvételében. Manapság körülbelül 100 000 zsidó él Magyarországon, elsősorban Budapesten. Amint a Pew-felmérés rámutat, a magyar lakosság jelentős része nyíltan antiszemita.
Izrael és Magyarország viszont szoros kapcsolatokat tart fenn évek óta. Ez igaz volt még 1967 után is, amikor a keleti blokk összes országa hűvös kapcsolatban volt a zsidó állammal. Az Izraellel fenntartott bensőséges kapcsolatot Budapest fügefalevélként használja, hogy megvédje magát bírálóitól, akik azt állítják, hogy az antiszemitizmus él és virul Magyarországon.
Orbán miniszterelnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szoros kapcsolatot alakított ki, csakúgy, mint a Fidesz Netanjahu Likud pártjával. Mindkét párt politikája szuper-nacionalista, megvetéssel viseltetik a bevándorlókkal szemben, és gyanakvó az Európai Unió liberális, emberi jogokat támogató politikáját illetően.
Magyarország diplomáciai pajzsot biztosít Izraelnek az Európai Unió Izraelt elítélő állásfoglalásaival szemben, amelyek gyakran megkövetelik valamennyi tagállam egyetértését. Cserébe Netanjahu megnyitotta az ajtót Orbán számára Washingtonban, amikor Trump elnökhöz látogatott 2019 májusában.
Rengeteg magyarázat van a magyar nacionalizmus, a sovinizmus és az idegengyűlölet eredetére. A történelem minden bizonnyal jelentős szerepet játszik a magyar hozzáállás kialakulásában. Ugyanakkor a magyar nacionalizmus és kivételességtudat egyik fõ gyökere a magyar nyelv.
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád része, nyelvtani struktúrája részben egyezik a finn és az észt nyelvével. Egy finn vagy egy észt azonban nem érti meg a magyar nyelvet, és fordítva. Ez azt jelenti, hogy Magyarország különálló nyelvi sziget Európa szívében, ami jelentős kulturális és politikai következményekkel jár.
Mivel a világ egyetlen más országa sem beszéli a nyelvét, a másokkal szembeni gyanakvás szervesen beépül az egyes emberek világképébe, a társadalom egészét is jellemzi, s elkülöníti a magyarokat európai szomszédaiktól.
Tekintettel erre a nyelvi sajátosságra, a következő kérdés az, vajon hány magyar sajátított el egy második nyelvet hídként a külvilág felé.
A 2016. évi Eurostat-felmérés szerint a 25 és 64 év közötti magyarok mindössze 42,4%-a beszél idegen nyelvet. Lengyelországgal összehasonlítva, ott a lakosság 67%-a sajátított el legalább egy további nyelvet.
A második nyelv hiánya nemcsak kulturális, de még fontosabb politikai következményekkel is jár.
Tekintettel arra, hogy Orbán kormánya szigorúan ellenőrzi a médiát, a lakosság többségének kizárólag a rezsim melletti médiumok biztosította hivatalos hírekre és propagandára kell támaszkodnia anélkül, hogy ellenőrizhetné azok pontosságát, vagy hozzáférhetne más nyelveken terjesztett alternatív információkhoz.
Gondoljanak bele: az Átlátszó, egy független magyarországi oknyomozó lap arról számolt be, hogy az elmúlt nyolc évben a kormány 216 millió eurót költött a propaganda terjesztésére és a félelemgerjesztő kampányokra. Két figyelemreméltó példa: a folyamatban lévő migrációellenes kampány, valamint a keresztes hadjárat a magyarországi születésű pénzügyi szakember, Soros György ellen, akit Orbán ősellenségének tekint.
Az egyedülálló és kívülálló magyar nyelv, a második nyelv hiánya a legtöbb magyar esetében, valamint Magyarország meghódítása az oszmánok, az osztrákok és a Szovjetunió által a történelem során, és szolgaságának hagyatékai mély sebeket hagytak a magyar pszichében és a társadalomban, elősegítve, hogy Magyarországból szerencsétlenségére Európa egyik leginkább befelé forduló társadalma legyen.
Hozzá kell tenni, hogy nagymértékű kivándorlás tapasztalható Magyarországról elsősorban a második nyelvet beszélő fiatalok körében. A Portfolio.hu becslése szerint 2006 és 2019 között körülbelül 600 000 fő emigrált Magyarországról Nyugat-Európába, főleg munkalehetőségek keresése érdekében.
Ezen fiatal és mobilis magyarok távolléte jelentős űrt hozott létre az Orbán politikáját ellenzők körében. Noha ezek a kivándorlók jogosultak postai úton szavazni a nemzeti parlamenti választásokon, a kormány szigorú korlátozásokat vezetett be, korlátozva az időpontokat és a rendelkezésre álló helyeket, így a magyarok által külföldön leadott tényleges szavazatok száma korlátozott.
Ezzel szemben szavazhatnak azok a magyar nemzetiségűek, akik a szomszédos országokban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában – a Magyarország területét kétharmadával csökkentő, 1920-as trianoni békeszerződés előtti Nagy-Magyarország területén – élnek.
A trianoni szerződésre a legtöbb magyar továbbra is „a nyugat általi hátbaszúrásaként” tekint. A határon túli magyarok nemzeti identitásának megerősítése érdekében Orbán kormánya állampolgárságot ajánlott fel nekik, és körülbelül egymillió ember élt a honosítás lehetőségével, és kettős állampolgárságúvá vált.
Hálából ezeknek a határon túli magyaroknak a túlnyomó része (96,2 százalék) a 2018-as választásokon a Fideszre szavazott, ezáltal biztosítva Orbán pártjának kétharmados többségét a parlamentben.
Orbán Viktor az elmúlt tíz évben hatalmon volt. Populista tekintélyelvűsége nem anomália, és nem is véletlen. Erőteljes agymosó kampányával sikeresen erősítette fel a magyarok gyanakvását és másokkal szembeni bizalmatlanságát.
De ez a Kulturkampf termékeny földre hull. Orbán etnicista Magyarországa olyan politikai, társadalmi és kulturális viszonyokat testesít meg, melyeket sok magyar szívesen fogad.
* Ez az írás eredeti címe. A Haaretz-ben az alábbi címen jelent meg: Miért szereti Magyarország annyira a Soros-üldöző, nacionalista, gyűlöletgerjesztő Orbánt?
A budapesti születésű Yehuda Lukács az Amerikai Egyetem Nemzetközi Szolgáltatási Karán (SIS) szerzett Ph.D fokozatot a Nemzetközi kapcsolatok szakon. A George Mason Egyetem globális ügyek emeritus professzora. A Nemzetközi Programok korábbi társult munkatársa és a Center for Global Education (CGE) alapító igazgatója. Julie Christenson professzorral a Global Affairs alapképzési program társalapítója.
George Mason mellett tanított az Amerikai Egyetemen, a Marylandi Egyetemen, a Corcoran College of Art and Design-on, a University College Cork-ban (Írország), az ELTE-n (Budapest); valamint Lady Davis doktori ösztöndíjasként a Héber Egyetem Harry S. Truman Béke Előmozdítási Kutatóintézetében (Jeruzsálem).
Könyvei között szerepel Izrael, Jordánia és a békefolyamat (Syracuse Uni. Press); Az izraeli-palesztin konfliktus: dokumentumfilm (Cambridge Uni. Press); Dokumentumok az izraeli-palesztin konfliktusról (Cambridge Uni. Press); Az arab-izraeli konfliktus: A változás két évtizede Abdallah Battah-val (Westview Press).
A 2017-ben Magyarországon és Szerbiában forgatott Migration Studies című dokumentumfilm ügyvezető producere:
