Az ukrajnai zarándoklat csak egy része a történetnek. Az Uman körüli vita Gazmu első szakítópróbája volt; ha szükséges, ez is elegendő okot szolgáltathatna neki a lemondásra. • A korona-dilemma kétféle alternatívaként történő bemutatása – súlyos korlátozások most, vagy az őszi ünnepek ideje alatt történő teljes zárlat lehetősége – elsiklik a probléma összetettsége felett. Amos Harel elemzése a Haarezt-ben.

Alig egy hónap telt el, mióta a koronavírus elleni védekezés nemzeti koordinátora átvette megbízatását, és máris magára maradt a vékony jégen. Ennek oka valószínűleg az az éves ros-hasanai, umani (Ukrajna) zarándoklat körül folyó vita, melyben több tízezer haszid követeli, hogy idén is meglátogathassák a breszlevi Nachman rabbi sírját. De Roni Gamzu professzor kétségkívül rájött, hogy ezzel az üggyel nem érnek véget a nézeteltérések.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a “biztonságos távolságot” megtartva támadja Gamzut. Mivel nem mindennapi időket élünk, a miniszterelnök pedig többfrontos harcot vív hatalmát megtartandó, többek közt a hármas vádemelés ellen,

a koordinátort célzó fenyegetések úgy hangzanak, mintha bűnöző bandák szótárából ollózták volna össze őket.

Az aggályos umani zarándoklat okán Gamzut már szinte megválasztása napjától támadták. Egy átlagos évben több mint százezer izraeli látogat el Umanba a kora őszi zsidó ünnepek alatt, köztük több tízezer breszlevi haszid. Gamzu és más egészségügyi szakemberek számára világos, hogy a Nachman Rabbi sírja körüli zsúfoltság és a szertartások zabolázatlan légköre biztos recept az izraeli morbiditási ráta növelésére, különös tekintettel arra a tényre, hogy nehéz lesz ellenőrizni a résztvevőket, és biztosítani a kötelező távolságtartást, vagy a maszkok viseletét a jelenlegi szabályoknak megfelelően.

Miután Izraelben nem kapott támogatást, Gamzu szokatlan lépésre kényszerült, és külföldön kereste a megoldást. A múlt héten levelet küldött Ukrajna elnökének, Volodymyr Zelenskynek, amelyben kérte az Izraelből induló járatok letiltását a zsidó ünnepek alatt. A kérést szándékosan a miniszterelnök bevonása nélkül terjesztették elő.

A média beszámolt arról, hogy Gamzu kezdeményezése felháborította a haredi ortodox pártokat. Netanjahu, akit más sem érdekel, mint a politikai túlélése – melyre a legnagyobb veszélyt az ellene folyó per jelenti – nem vesztegetett túl sok időt, és szinte azonnal elhatárolta magát a koordinátortól kijelentve, hogy semmi köze a levélhez. Szerdán a kormányzat szabadjára engedte kopóit. Az ostorozó szerepét játszó Miki Zohar, aki semmilyen feladattól sem riad vissza, az állami műsorszolgáltató által fenntartott Kan rádióban elhangzott interjúban pellengérre állíttatta Gamzut, azzal vádolva a koordinátort, hogy fél a médiától, és ezért nem foglalkozik a miniszterelnök jeruzsálemi lakóhelyén folyó tüntetések által okozott egészségügyi veszélyekkel. “Gamzu jobban teszi, ha elfogadja, hogy az Umanba induló járatok elindulnak, bármi lesz is” – mondta. “Jobb, ha Gamzu inkább felkészül erre, minthogy a kormány álláspontjával ellentétes leveleket küldözget Ukrajnába”.

A miniszterelnök néhány órát kivárt, és csak azután tett meglehetősen vérszegény hangú nyilatkozatot és biztosította támogatásáról a koordinátort. Gamzu nem nagy focirajongó, de másoknak biztos eszébe jutott az analógia. 

Netanjahu irodájának bejelentése nagyon emlékeztetett arra, amikor egy klub vezetése a vereségek sorát követően hangsúlyozza az edzőbe vetett bizalmát. 

Ebből mindenki érti, hogy a legközelebbi bejelentés már az edző elbocsátásáról fog szólni.

Gamzu széleskörű tapasztalattal rendelkezik, egy nagy kórház és még az Egészségügyi Minisztérium igazgatója is volt. Messze nem olyan naiv fickó, aki ne értené a politikai játék szabályait. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy meglepték a működése keltette reakciók. Ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy vissza akarna lépni. Időközben Zelensky bejelentette, hogy meg akarja állítani a járatokat. A légitársaságok ebben az évben 82 közvetlen umani járat indítására voltak felkészülve, mindegyik átlagosan mintegy 250 utassal a fedélzetén. Az ukránok bejelentése szerint ezt a számot idén jelentősen lecsökkentik.

A kijevi kormánnyal való kapcsolattartás során megvitatták azt a lehetőséget is, hogy korlátozzák az Izraelből érkező haszidok belépését a különböző kerülőutakon keresztül is, harmadik országokból induló járatokon. Gamzu a Zohar és a haredi ortodox pártok kritikája ellenére továbbra is ragaszkodik az idei járatok teljes leállításához. Azt is meglebegtette, hogy lemond, ha akadályokat gördítenek az útjába. Juli Edelstein egészségügyi miniszter ezúttal úgy döntött, hogy pártja vonalával szakítva a koordinátort támogatja.

Gamzu szokatlan módon vállalta el a kinevezését. Netanjahu elhúzódó tárgyalásokat folytatott Gabi Barbash professzorral, anélkül, hogy megállapodásra jutott volna a rendelkezésére kialakított hatáskörökről. Július végén, amikor Barbash emiatt visszavonta indulását a posztra, Gamzu belevetette magát a feladatba, anélkül, hogy szükségesnek tartotta volna meghatározni a neki juttatott hatásköröket. Az elgondolása az volt, hogy ha erős a motivációja és a nyilvánosság is támogatja, akkor a hatalom is együtt fog érteni döntéseivel. Valójában még mindig nincs hivatalos megbízatása a kinevezéséről.

Az Uman körüli vita az első szakítópróbája volt; ha szükséges, ez is elegendő okot szolgáltathatna neki a lemondásra.

Ha Netanjahu és az ortodox pártok még ilyen nyilvánvalóan a közösség egészségét fokozottan veszélyeztető utaztatás esetén is hajlamosak ellene dönteni, akkor mi értelme folytatni?

A szellem visszakerül a palackba

Az Uman körüli vitát kissé drámai címsorok kísérték az újból emelkedésnek indult COVID-19 megbetegedésekről Izraelben. A főcímek azonban kissé félrevezetőek lehetnek. Igaz, hogy a visszaigazolt vírushordozók száma naponta ismét 2000 körülire növekedett (az elmúlt hetekben regisztrált napi 1600-ról), de ennek oka részben a tesztek számának növekedése, amely jelenleg meghaladja a napi 30 ezret. A pozitív tesztek százalékában nem történt lényeges változás. És szokás szerint emlékeztetni kell arra, hogy az újonnan megbetegedettek többsége fiatal és tünetmentes, vagy a betegség nagyon enyhe lefolyású körükben.

A legfontosabb, mint ahogy a múltban is, a súlyos, és különösen súlyos betegek száma. Ezen a héten ez a szám 400 és 430 között volt, ami még mindig a kórházak becsült maximális kapacitásának fele. 

Izrael még a betegség magas előfordulási gyakorisága mellett sem közelíti meg azokat a horror forgatókönyveket, amelyeket Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban vagy New Yorkban láthattunk az első hullám alatt,

amikor az ottani egészségügyi rendszerek nem tudtak megbírkózni a túlterheléssel.

Ezen a héten újra emelkedni kezdett a súlyos betegek száma, amely egy pillanatra zavarba ejtette a szakértőket. Általában a súlyos betegek a betegségben szenvedők számának 2–2,5%-át teszik ki. Ezen a héten a számok megugrottak. A lehetséges magyarázatok mindenféle változatát számba vették. Egyikük szerint vannak olyan fiatalok, akik koronavírussal fertőzöttek, de csak enyhén betegek, és nem jelentik be az esetet, (azért, hogy maguk és ismerőseik nehogy karanténba kényszerüljenek). Ezzel egyfajta „láthatatlan megbetegedési ráta” keletkezik, amelyre csak későn derül fény az általuk megfertőzöttekből kikerülő súlyos megbetegedettek nyomán. Más magyarázatok szerint egyszerűen több az idős fertőzött, akiknek állapota inkább súlyosbodik, mint a fiataloké. 

A megbetegedések növekedésével kapcsolatos főcímek elegendőek voltak ahhoz, hogy a kormány – a média nyomását felhasználva – újabb korlátozásokat vezethessen be. Nem kétséges, hogy a kormány és a koronavírus-kabinet – amely tevékenységével alig volt hatással a helyzetre – az elmúlt néhány hónapban zavart, és homályos politikát folytatott. A kezdetektől fogva érzékelhető, hogy a különböző érdekcsoportok befolyást gyakorolnak a döntésekre, rejtett érdekek irányítják a politikusokat, akik eleve félnek attól, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek rossz színben tüntetik fel őket a nyilvánosság előtt.

Ennek ellenére a dilemma kétféle alternatívaként történő bemutatása – súlyos korlátozások most, vagy az őszi ünnepek ideje alatt történő teljes zárlat lehetősége – elsiklik a probléma bonyolultsága felett. 

A nemzeti koordinátor nem hajlandó országos karanténra,

mindazonáltal még mindig nem látja ezt a lépést lehetetlennek. Gamzu figyelemmel van a gazdaságra és a gazdaság különféle ágazataira is. Az őt támogató tanácsadók „barométer” csapata – akik feladata a koordinátor informálása a kórházak helyzetéről – arról is beszámolt ezen a héten, hogy a növekvő terhelés ellenére a rendszer még messze van az összeomlástól.

A lényeg az, hogy Izraelnek nem sikerül visszaparancsolnia a szellemet a palackba: a vírus második hulláma, amely május végén bontakozott ki, továbbra is terjed, és nem csökken a kívánt mértékben. Az időskorúakat kiszolgáló létesítmények – a nemzeti forródrót létrehozásának köszönhetően a kezelésükben bekövetkezett javulás ellenére – továbbra is a halandósági ráta elsődleges forrásai. A hivatalos adatok szerint augusztus 24-én az időskorúaknál a koronavírus okozta halálesetek száma 238 volt – az Izraelben a betegségben elhunytak számának több mint egynegyede.

Ezen felül egy az ország arab lakosságát érintő súlyos probléma is felmerül. Míg a COVID-19 előfordulása kissé csökkent az elmúlt két hétben a haredi lakosság körében, és közel áll a lakosság más csoportjaiéhoz (az R arány jelzése szerint a vírushordozóval fertőzött emberek száma kicsivel 1 alá csökkent), addig az arab közösségekben az R arány körülbelül 1,15. 

Az ottani megbetegedések növekedése mind az Izraelben, mind a Ciszjordániában élő palesztinokat érinti, akikkel az izraeli arabok széles családi és üzleti kapcsolatokat tartanak fenn. 

Az arab társadalom problémája alapvetően az irányelvek széleskörű figyelmen kívül hagyásából fakad. Az elmúlt hetekben számtalan rendezvényt szerveztek, ideértve esküvőket is, amelyek során meg sem kísérelték betartani az egészségügyi rendelkezéseket.

Szeptember a félelmeink hónapja

Amint Netanjahu többször rámutatott, Izrael nem az egyetlen ország, amely a vírus második hullámával néz szembe. Az elmúlt hónapban, kb. két hónappal az izraeli járvány kiújulását követően, a halálozási ráta ismételt növekedésével kellett szembesülniük elsősorban azokban a nyugat-európai országokban, amelyeket télen és tavasszal is már súlyosan sújtott a vírus. A növekedés ott is a korlátozások megszüntetése után tért vissza, és néhány társadalmi távolságtartási intézkedés eredményeként sikerült megállítaniuk a terjedést. Számos országban ezt a tesztek számának növelésével érték el. Az emelkedés különösen érezhető Franciaországban és Spanyolországban, és kisebb mértékben Nagy-Britanniában, Németországban és Olaszországban is.

A betegség lefolyása nem olyan intenzív, mint az első hullámnál, és ami természetesen még fontosabb, hogy a halálozási arány ezúttal sokkal alacsonyabb. Ha az első hullámban a halálozási arány megközelítette a megerősített esetek 10 százalékát, akkor ez most körülbelül 1 százaléknyi, és kissé több, mint Izraelben (ahol a halálozás viszonylag alacsonyabb volt már az első hullám alatt is).

Egyelőre a nyugat-európai országokban sincs az egészségügy túlterhelve, és nem tartanak az ellátórendszer összeomlásától a kórházakban sem – illetve olyan jelenségek megjelenésétől, amelyek az első hullámban megemelték a halálozási arányt. Ezenkívül a sűrűn lakott városközpontokban, amelyek az első hullám során súlyosan szenvedtek, például Londonban, Stockholmban és Észak-Olaszországban, a megbetegedési és halálozási arányok alacsonyabbak maradtak az ország és a kontinens többi régiójához képest.

Azok a tudósok és orvosok, akik kétségbe vonják a vírus súlyosságát, és különösen azok, akik úgy vélik, hogy a lezárások súlyos károkat okoznak, ezeket az adatokat bizonyítéknak tekintik arra, hogy megközelítésük helyes. Néhányan ezekre az adatokra támaszkodva egy olyan elméletet vallanak, melyeket a kutatásoknak még bizonyítani kell, miszerint a nyáj-immunitás, amely nyilvánvalóan létezik a lakosság egy részénél az előzőekben már más koronavírus fajoknak való kitettség nyomán is, elegendő lenne a további kitörés megakadályozására egy adott városi kerületben, ha a lakosság csupán 20 százaléka esne át a betegségen. Ezt a vírus „telítési pontjaként” írják le, amely elérése után részleges immunitást hoz létre a populációban és csökkenti a vírus megújult terjedésének veszélyét.

Ez Izrael számára jelenleg kevésbé releváns, mivel a betegség itt nem terjedt el hasonló mértékben télen és tavasszal. Másrészt, mivel az újonnan fertőzöttek száma annyira magas, a kormány bejelentett célja – a fertőzési görbe csökkentése – nem tűnik megvalósíthatónak. 

Szeptember 1-jén a sok előkészítés után a hadsereg vállalja a felelősséget a járványügyi központok telepítéséért, amelynek feladata a fertőzésláncok felderítése. 

Abban reménykednek, hogy az Izrael Védelmi Erők naponta körülbelül 400 felderítést tud majd lefolytatni, 24 órán belül lezárva a vizsgálatot, és a legtöbb esetben kideríthetik a fertőzési vonalat, hogy időben elkülöníthessék  a betegeket, megakadályozzák a további fertőzéseket.

Ez ambiciózus cél, de még ez is messze van attól, hogy megbirkózzon az újonnan jelentkező napi betegségek számával. Természetesen van még egy fontos esemény szeptember 1-jén: az új tanév kezdete. Az iskolai oktatás májusi újraindításakor az első hullám végén mutatott viszonylagos kudarcát követően az új év különféle aggodalmakat generál. Valószínű, hogy az iskolák, ahol a tanulás zárt osztálytermekben és más belső terekben zajlik, bizonyos fokig biztosan növeli majd a fertőzés kockázatát.

Az izraeli elkeserítő helyzet kapcsán még mindig lehet az Egyesült Államokkal példálózni, ahol a helyzet sokkal sötétebb. Ezen a héten a Trump adminisztráció úgy döntött, hogy megváltoztatja a koronavírus-tesztek szabályozását, és elérhetővé teszi a teszteket mindenki számára, aki kapcsolatba került egy megerősített esettel, még akkor is, ha tünetmentes. 

Donald Trump elnök ezzel egyidejűleg áttörést vár a gyógyszeres kezelés és a vírus elleni oltás terén is. Trump egy „októberi meglepetésre” számít – egy drámai bejelentésre, hogy megszületett a vakcina – még a november 3-i választások előtt, ami a mérleget az ő javára billenthetné. Sok tudós attól tart, hogy politikai nyomásra megpróbálják felgyorsítani az oltás tesztelését, kihagyva néhány szükséges vizsgálati lépést.

Ahogy jelenleg kinéz, Izraelben nem áll fenn a veszélye egy a COVID-19 által kiváltott széles halálozási hullámnak, amilyen például az Egyesült Államokban, Brazíliában és néhány európai országban volt tapasztalható. Vitatható, hogy volt-e egyáltalán többlet halálozás Izraelben a járvány első félévében. Ugyanakkor a koronavírus elleni küzdelemben megmutatkozó kormányzati politika, a zavarba ejtő politikai csatározások és az egymásnak feszülő ellenérdekelt csoportok nyomása valamifajta új valóságot teremtett, amely némi hasonlóságot mutat az Egyesült Államok-beli helyzettel. Egy hosszan tartó merülés ez a koronavírus árnyékában kialakult döntésképtelenség és félelem tengerében, miközben fásultan várjuk a vakcina érkezését, amely véget vethet majd a járványnak.

FORRÁSHaaretz