Vasárnap megkezdődik a tanév az izraeli felsőoktatásban, a koronavírus miatti korlátozások miatt a diákokat kizárólag távoktatásban, otthonól tanulhatnak.
A Felsőoktatási Tanács (Malag) adatai alapján ebben a tanévben 20–25%-kal nőtt a beiskolázás száma a felsőoktatási intézményekbe. Még nem tudni, pontosan hány, már beiratkozott kezdi meg a tanulást, de már most is világosan látszik, hogy az eddigi szokásokat megváltoztatva sok izraeli fiatal úgy döntött, hogy előrehozza a tanulmányait ahelyett, hogy előbb külföldre utazna vagy dolgozna.
Emellett azonban a felsőoktatási intézmények attól is tartanak, hogy lemorzsolódnak azok a hallgatók, akiknek a távoktatásra való áttérés nem teremt megfelelő tanulmányi körülményeket, különösen a hátrányosabb helyzetből érkező arab és beduin hallgatók esetében, mert nekik az internethez és a számítógépes infrastruktúrához való hozzáférésük korlátozott.
Mindeközben a Központi Diákszövetség ezen a héten levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz és a Felsőoktatási Tanács képviselőihez, amelyben azt kérték, csökkentsék 30%-kal a tandíjakat. Kérésüket a hallgatók pénzügyi helyzetére és a korona időszakban tartott távoktatás miatt az oktatás színvonalának károsodására alapozzák. A Pénzügyminisztérium nem hajlandó a tandíj-csökkentésről tárgyalni.
Az elmúlt tanévben 312 600 diák tanult Izraelben – ez mintegy 4000-rel több, mint az előző tanévben. Leginkább az alapszakos (BA) programokban nőtt a tanulók száma.
Az elmúlt években az alapszakos hallgatók 18,4%-a mérnöki tanulmányokat folytatott, 17,7% társadalomtudományokat tanult, 15% pedig pedagógiát. A hallgatók 6,4%-a jelentkezett jogi egyetemre – egy évtizeddel ezelőtt (2009-2010 tanév) ez az arány 8,8% volt. A bölcsészhallgatók arányának csökkenése az elmúlt tanévben is folytatódott: már csak 5,4% az arányuk. Érdekes, hogy két évtizede a bölcsészhallgatók aránya még13% volt, azóta számuk folyamatosan csökken.
A nők aránya a tudományos életben 60%, és ők teszik ki a hallgatói többséget minden képzési szinten. A mérnöki és informatikai szakmákban azonban alacsony az arányuk – csak 28%. A nők még mindig kisebbségben vannak az egyetemi oktatók körében. A közelmúltban az Egyetemi Tanács jóváhagyott egy, a nemek közötti méltányosság előmozdítását célzó programot az egyetemeken, amelynek keretében az elkövetkező öt évben olyan programokra fognak külön költségvetést szánni, amelyek célja a nemek közötti egyenlőség javítása az akadémiai oktatók és vezető tisztviselők között. A vezető intézmények további költségvetést kapnak, amelyet a kiemelkedő posztdoktori ösztöndíjakra, és a matematika, az informatika és a mérnöki területek doktoranduszainak ösztöndíjaira fordítanak.
Az elmúlt években nőtt az arab hallgatók aránya is a felsőoktatási intézményekben, és tavaly az egyetemisták 18%-át tette ki számuk, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 11%-kal. A mesterképzésben az arab hallgatók aránya az elmúlt évben 15% volt. A doktori képzésben az arab hallgatók aránya továbbra is lényegesen alacsonyabb a lakosság arányához képest, idén ez 7%-ot tett ki.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
