Megtörtént, Izrael megúszta a Bibi nevű katasztrófát, de a besavanyodottak nyavalyognak

A vitriolos tollú Nehemia Stresler legújabb cikkében a Háárecben a továbbra is, örökké elégedetlen balosoknak üzent ezen a héten.

Kérdezd meg Mózest. Ő jó régen megismerte Izrael gyermekeinek besavanyodott, panaszkodó karakterét. Egy hónappal azután, hogy erős kézzel, átkarolva őket kihozta őket Egyiptomból, máris morogni kezdtek. Ahelyett, hogy dicsérték volna, hogy megmentette őket a rabszolgaság, a kemény munka, a súlyos adók, a kínzások és a rendeletek rabságából, panaszokkal jöttek hozzá és vég nélkül sírtak, hogy jobb szeretnének visszatérni Egyiptomba, a húsos fazékhoz, annak ellenére, hogy ott nem kaptak se fazekat, se húst.

És most is így van. Kevesebb, mint egy hónap telt el a kormányalakítás óta, és teljes erővel visszatértek a besavanyodottak.

Siránkoznak, szomorúak, morognak, rágalmaznak és ütnek, és tönkreteszik a változás kormányát. Teljesen megfeledkeztek arról, amit közvetlenül a kormányalakítás előtt mondtak, hogy egyetlen céljuk van: Benjamin Netanjahu megdöntése. Elfelejtették, hogy azt mondták, hogy az a céljuk, hogy megállítsák azt a gyűlöletet és megosztottságot, amelyet Bibi a bal- és jobboldal, valamint a zsidók és az arabok között gerjesztett. Törölték emlékezetükből erős vágyukat, hogy megállítsák Bibi jogállamiság elleni, a rendőrség, az ügyészség, a legfőbb ügyész és a bíróságok elleni támadásait. Már nem foglalkoznak vele, pedig a zászlajukra tűzték: Bibi elmélyítette a megszállást és a baloldalt az árulás szinonimájává változtatta.

- Hirdetés -

Azt akarják, hogy a Bennett-Lapid kormány baloldali politikát folytasson. De mit tehetünk, a választásokon a cionista baloldal (Merec és Munkapárt) csak 13 mandátumot kapott, és ha hozzáadjuk a Raam-ot, akkor a 61-ből 17-et, azaz 28%-ot érünk el. Tehát mi nem világos itt? Nem világos, hogy kisebbséget jelentenek a kormányban? Hogy nem övék a vezető tisztségek?

A besavanyodottak nem veszik észre, hogy a jelenlegi kormány maga egy csoda. Eskütétele is a lehető legszűkebb többséggel jött létre: 59:60, és ezen a héten nem sikerült elfogadtatniuk egy, vezetői számára fontos törvényt, az ideiglenes rendeletet, amely megakadályozza a családegyesítést.

Valóban rendkívüli a csodák sora, amely a jelenlegi kormány megalakulásához vezetett. Ki hitte volna, hogy Jair Lapid feladja az egóját, és Naftali Bennett lesz az első a rotációban? Ki imádkozott azért, hogy Beni Gantz elutasítsa Bibi ajánlatát, hogy elsőként három évig (!) miniszterelnöki feladatot lásson el? És ott van még Avigdor Liberman is, aki hajlandó kiszúrni egyik szemét, amennyiben Bibinek mindkettőt kiszúrják, és Gideon Szaár, aki hatalmas kalandba indult a Likudon kívül.

Mindannyian sokat áldoztak be egyetlen és fő céljuk elérésére: Netanjahu elmozdításáért. De a besavanyodottak nem mondanak nekik köszönetet. Akárcsak az egykori izraeliták a sivatagban, a kormány megalakulásának pillanatától nem állnak le a panaszkodással. Mindent kritizálnak: Bennett új gázai politikáját – minden gyújtóléggömbre válaszbombázását és az eviatári telepes domb kezelését, amelyet kiürítettek, de nem pusztítottak el. Hevesen támadják a kormány családegyesítés elleni álláspontját is. Itt új csúcspontra értek: megdicsérték a Likudot az ideiglenes rendelet meghosszabbítása ellen szavazásáért, miközben teljesen figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy csak a koalíciónak akartak ártani, és nem a palesztinok iránti nagyfokú szeretet motiválta őket.

A savanyúságok, köztük Zehava Galon, azt akarják, hogy a jobboldal és a centrum emberei, a kormány többsége hajtsa végre a kisebbségi Merec és a Munkapárt politikáját. Milyen filmben élnek? A kormány megalakulása előtt azt mondták, hogy drágán kell fizetni és sokat fel kell adni a változás kormánya érdekében, de ha a célt elérték, és Bibi hazament (a Likuddal), akkor már nem hajlandóak semmit sem fizetni. Most azt kérdezik: Lehet, hogy a Bibi-kormány jobb? Végül is nincs különbség a kettő között, mindkettő rossz, mindkettő végzethez vezet, akkor már az eredeti jobb lenne?

Ilyenek ezek a besavanyodottak. Semmi sem elég jó nekik. Gyorsan elfelejtenek minden eredményt, és ahelyett, hogy örülnének a létrejött történelmi változásnak, Izrael sikerének a Bibi nevű katasztrófa elkerülésében, morognak és panaszkodnak, és így gyengítik a fordulatot végrehajtó kormányt. Mózes már 3400 évvel ezelőtt megismerte őket.

- Hirdetés -