Izrael elveszíti az antiszemitizmus elleni háború egyik megalkuvás nélküli élharcosát, aki a zsidó állam biztonságát Németország egyik alapelvévé (Staatsräson) tette. A német adófizetők által is finanszírozott tengeralattjáró-vásárlás ügyében kirobbant botránnyal kapcsolatos kérdésre csak annyit válaszolt: „Izrael jogállam. Mindent tisztázni kell, ami majd Izraelben fog megtörténni.” A helyi lapok – mint mindenütt a világon – összegzik és elemzik a ma záruló Merkel-korszakot. Mi a Haaretz rövid szerkesztőségi cikkét közöljük.
Angela Merkel azt tervezte, hogy Németország kancellárjaként utoljára Izraelbe utazik. Ez egyértelmű jele volt a német vezető abszolút elkötelezettségének Izrael Állam iránt. A látogatást az utolsó pillanatban törölték az afgán kormány összeomlása és a menekültek sürgős mentése miatt. Merkel ebben is Németország történelmi adósságát látta. Ma német parlamenti választásokat tartanak. 19 év után először nem Merkel fogja vezetni a Kereszténydemokrata Pártot, véget vetve ezzel a 2005-ben kezdődött rendkívül hosszú kancellári megbízatásának.
Merkel, a második világháború után született első kancellár és az egyetlen, aki a berlini fal leomlásáig és a német egyesülésig a kommunista keleten nőtt fel, nagyon is tisztában volt országának kusza örökségével. A Kneszetben 2008-ban elmondott beszédében Merkel azt mondta, hogy „a holokauszt szégyennel tölt el minket, németeket. Meghajtom a fejem az áldozatok előtt. Semmi sem hasonlítható a holokauszt által okozott emberi válsághoz. Csak ha Németország örökre elismeri felelősségét a holokausztért, akkor lesz képes humánus módon építeni jövőjét.” Merkel bebizonyította, hogy megtanulta a történelmi leckét, amikor 2015-ben kijelentette: „Meg tudjuk csinálni”, és a sok kritika ellenére millió menekültet fogadott be a szíriai polgárháborúból Németországba.
Hivatali évei alatt Merkel tartotta a szavát. Nemcsak az Izrael és Németország közötti biztonsági viszonyban, ami a katonai felszerelések értékesítésében és a hadseregek közös gyakorlataiban is megmutatkozik, hanem a polgári együttműködésben és a fontos német hozzájárulásban a demokrácia és a civil társadalom megerősítéséhez Izraelben. Merkel szorosra fűzte a diplomáciai koordinációt, sőt két évente közös kormányüléseket is létrehozott a két kormány között. Ugyanakkor nem zárkózott el a bátor kritikától az izraeli vezetőkkel folytatott személyes megbeszélésein, különösen a Benjamin Netanjahuval folytatott találkozóin, amelyeken gyakran emelkedett a hangnem, amikor úgy érezte, hogy Izrael politikája aláássa demokratikus értékeit és a kétállami megoldást.
Az amerikai Trump-adminisztráció populista káoszának éveiben ő volt a horgony, amely megőrizte a stabilitást Európában és a demokratikus világban. Németország rendkívüli vezetőt nyert. Izrael igazi barátra tett szert, aki nagyon fog hiányozni a jövőben.
Héberről fordította: frankpeti
