A Bennett-kormány 112. napjára

Grafika: Fenyves Gabriella

A KAN-t hallgatom ma reggel a tévében. Igazából rádió, de a műsorvezető is látható a fülén a fejhallgatóval. Ennyi maradt Netanjahu után a független műsorszórásból.

Egy Likudossal beszél, akinek csak a hangja hallható, miszerint éppen a költségvetésről szóló szavazáskor lehet jó esélyük a kormány megbuktatására.

De miért is kell két-három hónappal a választások után egy kormány megbuktatásával próbálkozni? És fejemben, mint egy rumlis fiók kihúzásakor, előtolul a rég nem hallott retorika, a politikai ellenzék ellenségként, a baloldaliság szitokszóként való használata.

Pedig milyen jó, hogy a kormány ilyen-olyan rendelkezései mögött nem kell rejtett érdekeket keresgélni. Sőt, érteni is lehet, mi miért történik!

- Hirdetés -

Milyen jó, ha a hibák, mert miért is ne lennének tévedések egy kormányzat működésében, nem lólábakként lógnak ki egy-egy már leplezhetetlenné vált, csakis személyes érdekeket érvényesítő akció után.

Soha nem gondoltam volna, hogy a politikai paletta szinte legjobboldali széléről megválasztott miniszterelnök kormányzása alatt is ilyen elégedett lehetek!

Milyen jó hallani, hogy a miniszterelnök, Bennett arról beszél, hogy baloldali, középpárti koalíciós partnereiről is kiderült számára, hogy tisztességes, hazájukért felelős emberek.

Milyen jó, hogy sokszínű a kormány, és mégis egyeztetni tudják érdekeiket!

Jó érezni az új lendületet, a közös akaratot és elkötelezettséget.

Jó, hogy senki nem beszél félre, és remélem ez így is marad!

- Hirdetés -