2022-ben kilencven éves fennállását ünnepelheti majd a Tel-Aviv Művészeti Múzeum. Ezt egy különleges projekttel kíséri a múzeum kilencven héten keresztül, egészen a kerek évfordulói napjáig. A jelenleg online térben zajló projekt a múzeum logóját idézve a Négyzet nevet viseli. A Négyzet oldalán minden héten felbukkan a múzeumi gyűjtemény egy-egy ismert és ikonikus darabja. Kilencven héten keresztül időrendi sorrendben – a múzeum 1932-es megnyitásától a projekt 2022-es végpontjáig – egy-egy alkotást ismerhetünk meg közelebbről. Ebben a sorozatunkban a kilencven alkotásból válogatunk kedvünkre.
Michael Argov: 913 tér-ritmus
913 tér-ritmus, 1971
Akril hullámkarton rétegelt lemezen, 93 × 134 cm
A hullámkarton vonalai felszabdalják a téglalapot. Éles, ipari színek. Geometriai formák, a cím egy Kandinskyhoz illene, egyszóval absztrakt a javából. Michael Argov kétségtelenül kora legszokatlanabb műveit tudhatja magáénak az izraeli képzőművészet történetében.
Argov életrajza viszont – mind a személyes, mind a művészi életét illetően – tulajdonképpen kortársaival párhuzamosan haladt: 1932-ben Berlinből bevándorló, jómódú cionista család, mezőgazdasági tanulmányok Erecben, kibuc alapítás, Palmach-tagság, harc a függetlenségi háborúban. Művészeti tanulmányait a sorozatban már bemutatott Streichman által alapított Avni intézetben, majd egy hosszúra nyúlt párizsi út során végzi.
Amikor az 1950-es években Argov visszatelepedik Tel-Avivba, először folytatja a tájképfestést, de a bevett színeket fokozatosan felváltja az „Új horizontok” generációját jellemző fehér szín használata. Ez a ragyogó éles fehér aztán a tájat – a szín-forma-anyag és a kompozíció felhasználásával – absztrakt darabokra szedi. Argov a 1960-as évektől szakított a klasszikus, négyzet alakú képformátummal, és hullámkartonnal, alumíniumpanelekkel és üvegszálas anyagokkal dolgozott, úttörőként a helyi képzőművészetben.
Az évek során Argov többször is stílust váltott, kísérletezett különféle médiumokkal (fényképezés, kollázs), de a 913-as tér-ritmus a hozzá leginkább kötődő stílus: minden líraiságot nélkülöző, fehér alapú, absztrakt dombormű. Ezekből a képekből nőttek ki Argov későbbi munkái: a középületek falainak hallgatását megtörő, monumentális domborműveken elhelyezett, ismétlődő formakarakterek: a képzőművészettel létrehozott ritmus.
Argov műveit több kiállításban és egy nagyszabású albumban összefoglaló Dalia Manor művészettörténész a következő szavakkal nyitotta meg a művész egyik retrospektív kiállítását: „Michael Argov festő mindig egyenes gerinccel, magabiztosan és tántoríthatatlanul állt az izraeli modernizmus második vonalában, amely nélkül az első sornak nem lenne értelme.”
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
