Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

A természeti környezet csökkentése, az emberi hanyagság, a gázai gyújtóballonok és a klímaválság – mind hozzájárulnak az Izraelben pusztító tüzek számának növekedéséhez. Egy jelentésből kiderül, hogy az elmúlt években ismétlődő tüzek nagy része a hadsereg gyakorlóterein történt, és hogy a hadsereg terve valamelyest csökkentette a problémát – írja Nir Hasson a Haaretzben.

Izraelben évente több ezer tűz üt ki a szabadban. Bár a legtöbb nem okoz jelentős károkat, egyik sem természetes – mindet ember okozta, hanyagsággal vagy szándékos gyújtogatással. Az izraeli természet állapotáról csütörtök reggel közzétett jelentés szerint ezek jelentős részéért az IDF a felelős – az elmúlt hat évben Izraelben leégett nyílt területek csaknem 40%-a katonai gyakorlóterep. A jelentésből az is kiderül, hogy az ismétlődő tüzek által leginkább sújtott ökoszisztémák szintén a hadsereg gyakorlóterein találhatók. A tüzek további okai: a gazdák és a kirándulók hanyagsága, a jordán és a szír területen égő tüzek átterjedése az izraeli oldalra, valamint a Gázai övezetből küldött tüzes gyújtóballonok. Az elmúlt években az IDF tervet fogadott el a tüzek csökkentésére a gyakorlóterein, és a jelentés készítői szerint egyes helyeken valóban csökken a tűzesetek száma.

A tanulmányból kiderül, hogy körülbelül 500 négyzetkilométer – Izrael természetes és erdős területeinek nagyjából 15%-a – legalább egyszer leégett az elmúlt hat évben.

Ebből 193 négyzetkilométer katonai gyakorlóterep, és ezek azok a területek, amelyeket visszatérő tüzek is többször sújtottak.

A tüzek általában lőgyakorlatokon keletkeznek. A leginkább tűzveszélyes helyek a Központi Parancsnokság gyakorlóterületein Lachish térségében, valamint északon a Golán-fennsíkon vannak. A jelentés szerzője a “Hamaarag” – az izraeli természet állapotát elemző testület –, amely a Steinhardt Természettudományi Múzeum, a Tel-Aviv Egyetem, a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága, a Zsidó Nemzeti Alap (JNF) és a Környezetvédelmi Minisztérium közös vállalkozása. A tanulmány távérzékelési módszereken, a leégett területeket feltérképező műholdfelvételeken, valamint a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága felügyelőinek jelentésein alapul.

A gyakorlóterületeken előforduló tüzek csökkentése érdekében az elmúlt években a “Védelmi Hadsereg a Természetért” szervezet az IDF-fel és az Izraeli Természetvédelmi Társasággal közösen külön programot indított a témában. A program Lachish térségében kezdődött, ahol ez a tűzesetek gyakoriságának és kiterjedésének jelentős csökkenéséhez vezetett, az elmúlt két évben pedig a hadsereg összes gyakorlóterületén elindították ezt a programot. 

- Hirdetés -

A program a lőterek körüli területek megtisztítását, a kiképzésen használt lőszerek évszaknak és tűzveszélynek megfelelő jóváhagyását, szélsőséges éghajlati viszonyok esetén a kiképzés leállítását, valamint tűz esetén a gyors beavatkozást tartalmazza. “A megelőzési terv abból a feltevésből indul ki, hogy tüzek mindig lesznek, és a katonai gyakorlatokról sem lehet lemondani” – mondja Guy Selai, a “Védelmi Hadsereg a Természetért” projekt igazgatója.”

A témában jártas források azonban azt állítják, hogy

a katonai buldózerekkel, ellen-tüzekkel vagy gyomirtó szerekkel végzett tisztítási műveletek valójában jelentős ökológiai károkat okozhatnak, néha nagyobbat, mint maga a tűz.

A katonai kiképzésen kívül a tüzek fő okozója a kirándulók és a gazdák hanyagsága. Ez történt a déli Beit Uziel mosáv térségében hétfőn kitört tűz esetében is. A Tel Gezer régészeti lelőhely felé gyorsan terjedő és károkat okozó tüzet nagy valószínűséggel egy gazda okozta rőzseégetéssel.

A jelentésből az is kiderül, hogy a Jordániával és Szíriával határos területeken magas a tűzesetek gyakorisága. Például a Golánon néhány jelentős tűz a határ szíriai oldalán terjedő tűz következtében keletkezett, miután szír pásztorok felgyújtották a mezőiket, hogy ösztönözzék a következő évi növekedést. A jelentés készítői szerint ezeken a területeken minden évben előfordulnak nagyszabású tüzek, melyek évekig nem kaptak gyors választ a „senki földjén” való elhelyezkedésük miatt, amelyhez biztonsági okokból bonyolult volt a bejutás. Az IDF a közelmúltban tűzcsapokat és vízágyúkat szerelt fel a jordán határ közelében a Jordán-völgyben, a határon átnyúló tüzek leküzdésére.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a tűzesetek gyakorisága a Gázai övezet területén is, a 2018-ban kezdődő gyújtóballonok jelensége miatt. A jelentés szerint a gyújtóballonok több tucat négyzetkilométernyi természetvédelmi terület és erdő pusztulását okozták az övezet környéken. A Zsidó Nemzeti Alap által végzett tanulmány szerint egy hat hónapos időszakban – 2020 áprilisa és decembere között – a gázai határtól 15 kilométeres körzetben az alap által kezelt erdőterületek mintegy 14%-a veszett oda.

Veszélyes körülmények

A tanulmányban elfogadott feltételezés szerint

a tüzek hosszútávon a mediterrán ökoszisztéma természetes részét képezik, sőt hozzájárulnak a növények megújulásához és a biológiai sokféleséghez. A probléma az, hogy ahogy a tüzek erősödnek és egyre gyakoribbak, úgy csökken az ökoszisztémák helyreállítási képessége is.

“Az évek során többször leégett területeken a fajok sokfélesége, bősége és gazdagsága lényegesen alacsonyabb volt azokhoz a területekhez képest, melyek egyszer sem, vagy csak egyszer égtek le” – áll a jelentésben. Ennek egyik oka, hogy a sokszor leégett területek jobban ki vannak téve az invazív fajok terjedésének.

Szintén nagy különbség van a füves terület égése – mikor a tűz viszonylag alacsony hőmérsékleten lobog és gyorsan áthalad a felszínen –, illetve a fás ligetekben, erdőben pusztító tűz között, amikor az égés lassú és magas hőmérsékletű, és aminek hatása az ökoszisztémára jelentős és hosszan tartó. Például a jeruzsálemi hegyekben vagy a Kármelben egy tűzvész súlyos talajeróziót és a biológiai sokféleség felhígulását okozhatja. A jelentésben idézett tanulmányok azt mutatják, hogy

a 15 évnél rövidebb időszakon belül ismétlődő erdőtüzek jelentős károkat okoznak, mivel a tűz után kinőtt fáknak nincs elég ideje ahhoz, hogy a következő tűzeset előtt elérjék azt az érettséget, hogy új magvakat termeljenek.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a tüzek gyakorisága Izraelben, és a jelentés szerint ennek három fő oka van. Az első az emberi tevékenység kiterjesztése a természeti környezetben: a területek feldarabolásától az új utak vagy települések javára a mezőgazdasági, katonai vagy szabadidős tevékenységekig. Izraelben, ahol nyáron nincs villámlás, a tüzek nem spontán gyulladnak ki, hanem emberi tényező okozza azokat.

A második ok – amely szintén az emberi tényezőhöz kapcsolódik – az erdősítés és a legeltetés csökkentése, amely a nyílt terepen az éghető anyag mennyiségének növekedését okozza. A növényzettípusok közül a leggyúlékonyabbak a füves, bozótos területek, amelyeknek mintegy negyede égett le az elmúlt hat évben, szemben a mediterrán erdők 3%-ával – amelyeket például tölgy- és pisztáciafa jellemez –, és a Zsidó Nemzeti Alap által telepített fenyvesek 9%-ával.

A harmadik ok az éghajlatváltozás:

a száraz évszak meghosszabbodása, és a hőhullámok gyakoriságának növekedése kiszárítja és még gyúlékonyabbá teszi a növényzetet. 

Ugyanakkor egyre több olyan nap van, amikor a tűz terjedésére veszélyes körülmények uralkodnak – a rendkívüli szárazság és az erős keleti szelek kombinációja, mint amilyenek a 2010-es kármeli halálos tűzvész, és a 2016-os nagy tűzhullám idején uralkodtak.

Az izraeli, természetben keletkezett tüzek számának növekedése összhangban van a legtöbb mediterrán ország hasonló növekedésével.

Halmozott hatás

Noam Ben Moshe, a jelentés egyik szerzője szerint a fő probléma az, hogy a tűzesetek csak egyike a természeti környezettel, és a rá jellemző biodiverzitással szembeni egyéb fenyegetéseknek. “Ezeknek halmozott hatása van a természetben. A széttagoltabb területeken például az állatoknak nincs hová futniuk, és nincs tározójuk, amely helyreállítaná a magbankot. Amikor tűz üt ki a Golánon, az állatok a fennsík tűzmentes területeire menekülnek, és visszatérnek, miután a terület helyreállt. Ám amikor Apollóni Nemzeti Parkban tűz ütött ki, az ottani kis szarvascsordának nem volt hová menekülnie. Egyre több olyan körülhatárolt terület van Izraelben, ahol a tüzek végzetesek lehetnek az ökoszisztémára nézve.”

Az IDF szóvivőjének válasza: “Az IDF keményen dolgozik a tűzgyulladások megelőzése érdekében tevékenységének minden területén, tanulmányozza és elemzi az adatokat, hogy tanulságokat vonjon le azokból. Ezt a tevékenységet a szervezet minden szinten elvégzi, és sok erőforrást fektet bele. A kockázatkezelés és a tűzesetekből való tanulságok levonása folyamatosan zajlik, a hadsereg különböző eszközöket vásárol, új szabályokat vezet be, képzéseket tart, és ennek megfelelően megelőző intézkedéseket foganatosít. Az IDF szorosan együttműködik az Országos Tűzoltó- és Mentőhivatallal, a Természetvédelmi és Parkvédelmi Hatósággal és más partnerekkel, a tűzbiztonság növelése és a tüzek megelőzése érdekében.”

close

Regisztrálj hírlevelünkre!

Melyik hírlevelet szeretnéd kapni?
FORRÁSHaaretz