Az északi térségben a tűzszünet első napján kevesebb katonai erő volt látható az utakon, eltávolították a barikádokat és falakat, és teljesen megnyitották az utat Ros Hanikra felé. Az izraeli hadsereg helyreállítja a sérült bázisok egy részét, és fokozatosan kivonja erőit Libanonból. Ennek ellenére a politikai vezetés utasítására továbbra is hetekig állomásoznak izraeli katonák a síita falvakban, amit egyesek „felesleges kockázatnak” tartanak.
Yoav Zitun írása a Ynet-en
A 4-es út Nahariától Ros Hanikráig több mint egy éve nem volt annyira nyitva, mint szerdán, a tűzszünet életbe lépésének másnapján. Eltűntek a katonai jelek, például a katonai rendőrség ellenőrzőpontjai, amelyeket lebontottak, és a katonai konvojok sem haladtak ott, akárcsak az esős, komor északi úton, amely kelet felé halad, párhuzamosan az Izraelt Libanontól elválasztó hegységgel. Csak néhány katona maradt a libanoni határ menti kibucok és települések bejáratánál, elsősorban azért, hogy megvédjék az elhagyatott, még mindig romos házakat a tolvajoktól.
A háború kedden véget ért északon, 220 kilométerre attól a helytől, ahol egy év és két hónappal ezelőtt a Negev nyugati részén kezdődött. Még ha a következő napokban vagy hónapokban történnek is további jelentős szabálysértések, az úgynevezett „60 napos próbaidő” során a helyzet már nem tér vissza a korábbi állapotába. Tegnap újabb betonfalakat távolítottak el a határ közelében, óvatos jelzésként annak a több tízezer izraeli kitelepítettnek, akik még mindig szétszórtan élnek az országban: eljött az idő, hogy megkezdjék a romok helyreállítását és hazatérésüket. Olyan településeken, mint Slomi, ahol a lakók nagy része már a tűzszünet előtt visszatért, tegnap munkagépek dolgoztak az új nyugati negyed útjainak kialakításán, amelyek az építés alatt álló utcákba vezetnek. Ezek a hegyoldalon lévő cikkcakkos betonúthálózat alatt találhatók, amelyek az izraeli enklávékat jelzik a biztonsági kerítés túloldalán.
A hónapokig itt tevékenykedő erők előretolt parancsnokságainak egy részét lebontották, és lassan visszatértek eredeti parancsnokságaikra az alsó-galileai anyabázisokra. Tegnap, hónapok óta először, nem volt érzékelhető jelentős katonai jelenlét a határ menti utakon, leszámítva néhány nagy szállítót, amelyek „Caterpillar” dózereket szállítottak, amelyeket az izraeli hadsereg bérelt, és tegnap kivontak Libanonból. A tájban szokatlan, ritka csend uralkodott, amely egy éve nem tapasztalható, azóta, hogy Gázában a túszcsere miatt tűzszünetet tartottak. Az a galileai idill, amely október 8-ig jellemezte a térséget, tegnap visszatért Galileába.
Az izraeli hadsereg nem vesztegeti az időt, és máris megkezdte a Hezbollah „Burkan” támadásainak súlyos csapásait elszenvedett határ menti bázisok károsodott infrastruktúrájának helyreállítását. Civil mérnöki eszközökkel rendezték a terepet a 300-as regionális dandár táborának környékén, Somrában. Az épületek között, amelyek eddig a bázis irodáinak adtak otthont, most kényelmes, lövések ellen védett lakókonténereket helyeztek el, ahol jelenleg a tartalékos katonák pihennek. Általánosságban elmondható, hogy a tűzszünet ellenére is folytatódott tegnap a Galileában az újabb védelmi létesítmények telepítése, felkészülve a feszült, statikus időszakra. A délen található lakókonténereket olyan városokban helyezték el, mint Karmiel az Alsó-Galileában, amely a háború alatt Szderotra vagy Ofakimra emlékeztető várossá vált. A polgári védelmi parancsnokságnak el kell döntenie, hogy a városban elhelyezett védett szobákat visszavonják-e.
Az izraeli hadsereg a következő hónapokban is viszonylag nagy létszámú tartalékos egységeket tart majd fenn a térségben, de nem fogja ellepni a helyszíneket, településeket és természetvédelmi területeket tankokkal és több ezer katonával. Az a cél, hogy kifelé az október 8-a előtti nyugodt hétköznapokat sugározzák. Már a következő napokban megkezdődnek a határ menti akadályok megerősítésére irányuló mérnöki munkálatok Libanon felé. Az akadályok nagy része eddig – a legveszélyeztetettebb szakaszokat leszámítva – egy 1976-ból származó rozsdás, elavult kerítésből és egy fejlett, de a teljes adatgyűjtési lefedettség hiányával küzdő felderítőrendszerből állt. Ez különösen a hegyvidéki topográfia miatt jelent kihívást, amely továbbra is nehézségeket okoz majd az izraeli hadseregnek az elkövetkező években.
Ahogyan a Gázai övezet környékén, úgy Galileában sem akarja az izraeli hadsereg irreális ígéretekkel kecsegtetni a lakosokat. A tűzszünet vér, verejték és rombolás árán jött létre; egy egész régió elhagyása árán; valamint hosszú és nehéz hónapok után. Azonban a Radwan-egységek inváziójának fenyegetését a 6 hadosztály szárazföldi műveletei elhárították, amelyek szeptember 30-án kezdődtek és az elmúlt napokban 8-9 kilométer mélységben hatoltak be libanoni területre – a tervezettnél messzebb. Mindazonáltal az izraeli hadsereg zárt körű megbeszéléseken elismeri, hogy a Hezbollah fegyveresei hamarosan visszatérhetnek a határ közelébe. Ezek olyan síiták, akik egész életüket olyan falvakban töltötték, mint Kila és Marun ar-Rasz, amelyek Metullára és Avívimra néznek, valamint más, Izrael közelében fekvő falvakban. Ezek a síiták visszatérnek otthonaikba, civilként maradnak, és lehetséges, hogy egy szétszerelt pisztollyal vagy Kalasnyikovval, amelyet északra menekülésük előtt a kertjükben rejtettek el.
A Radwan-egységek 12 jól felszerelt és magasan képzett hadosztálya, amelyeket Galilea lerohanására készítettek, nem lesznek ott. Ha a közelükben bármilyen előkészületet vagy újjáépítési kísérletet észlelnek, az izraeli hadsereg támadni fogja őket. Ennek az ára néhány nap, vagy a legjobb esetben néhány óra eszkaláció lehet – rakéták záporozhatnak Karmielre, a Krajot térségére vagy „csak” Nahariára, amely az elmúlt évben a legtöbb tűzcsapást szenvedte el. Ahogyan Gázában, úgy Libanonban is az izraeli hadsereg megtörte a terrorszervezet haderejét, amelyet az elmúlt évtized kezdete óta izraeli szemet hunyások mellett építettek ki. A különbség az, hogy Libanonban Irán már tegnaptól kezdve igyekszik megerősíteni a Hezbollahot, elsősorban a Litáni folyótól északra. Ezt új parancsnokok kiképzésével és kinevezésével, valamint a területén maradt több tízezer rakéta, lövedék, drón és aknavető felhasználásával teszi – beleértve a Litáni folyótól délre lévőket is. „Izrael lakosságának készen kell állnia a harcok napjaira a tűzszüneti megállapodások betartatása érdekében, és akár a teljes háborúhoz való visszatérésre is” – mondta az izraeli hadsereg. „Csak a tűzszünet első napjaiban vagyunk, és nem építünk a nemzetközi betartatási mechanizmusra, amelynek képviselői már jelen vannak a Kirijában, az északi parancsnokságon Cfatban és Bejrútban.”
Az izraeli hadsereg nehezen adott választ arra a kérdésre, hogy miért maradtak katonák libanoni területen a tűzszünet kezdetét követően. Nem világos, hogy ez a politikai vezetés utolsó pillanatban hozott döntése volt-e, amely a nyilvánosság nyomása alatt született – az északi települések vezetői közül néhányan libanoni területen kialakítandó biztonsági övezetet követeltek –, vagy politikai megfontolások vezettek a lépéshez, amelyet a jobboldalon is kritika ért. Az izraeli hadsereg hivatalos magyarázata szerint a katonáknak még be kell fejezniük néhány mérnöki munkálatot a libanoni területen, és további fegyvereket kell felkutatniuk, mindez része a rendezési megállapodásnak.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy erői érvényt szereznek a határ közeli, kiürített falvakhoz vezető utak lezárásának, miután tegnap több ezer libanoni tért vissza a térségbe. „Tilos visszatérniük ezekbe a falvakba és a katonák közelében tartózkodniuk. Ezt a tilalmat lövésekkel is érvényesítettük, amelyek tegnap libanoniakat öltek meg és sebesítettek meg, valamint letartóztatásokkal is, amelyek közül néhány esetben kiderült, hogy Hezbollah-aktivistákról van szó, akik rejtekhelyükről próbáltak elmenekülni. A katonák számára egyértelműek az utasítások: taktikai mozgásokat kell végezniük a terepen, és nem maradhatnak ugyanazon állásokban.”
Az északi parancsnokságon belül vannak, akik kritikát fogalmaztak meg a döntéssel kapcsolatban: „Lehet, hogy napokra vagyunk attól, hogy egy 19 éves páncélos katona egy libanoni családot szállító autóra nyisson tüzet az arab médiában élőben közvetített felvételek előtt. Ez egy operatív szempontból helytelen helyzet, amely összezavarhatja a katonákat, veszélyeztetheti őket, és alááshatja az elért eredményeiket.”
Az izraeli hadseregben vannak, akik szerint az északi háború lezárása megfelelő pillanat a háborús vizsgálatok befejezésére: „Elfogytak a kifogások és a halogatások. Bizalmi válság alakult ki a közvélemény és a katonai vezetés között, amelynek el kell távolodnia a politikától, és szembe kell mennie a politikai vezetés – az óriási mulasztás ellenére – hatalmához való makacs ragaszkodásával. A vezérkari főnöknek be kell fejeznie az október 7-i események vizsgálatát, hogy azok tanulságai a hadsereg működési tervévé váljanak. Egy ilyen – több hétig tartó – folyamat lezárása után felelősséget kell vállalnia, és le kell mondania a katonai vezetés más felelős tagjaival együtt, a Gázai Övezet területi parancsnokától, aki még mindig a posztján van, egészen a déli parancsnokság vezetőjéig. Ha nem, Halevit megalázó módon fogja leváltani egy gátlástalan kormány, amely nap mint nap bizonyítja ezt. Az izraeli hadseregnek példamutató üzenetet kell küldenie, és etikai iránytűként kell működnie a társadalomban – ellentétben a politikai vezetéssel.”
Fotó: Yoav Zitun
