Naponta több millió liter szennyvíz ömlik a Gázai övezet területén a Földközi-tengerbe, s ez megtizedelte a halállományt, beszennyezte az ivóvízkészleteket és gyakorlatilag teljesen kihalttá tette az egykor festői gázai tengerpartot – írta az AP amerikai hírügynökség.
A szennyvíz évek óta kezeletlenül ömlik a tengerbe, és a szennyezés olyan méreteket öltött, hogy már az északabbra fekvő, izraeli területeket is veszélyezteti. Az izraeli hatóságok kénytelenek voltak átmenetileg bezárni az Askelón közelében, a Gázai övezettől tíz kilométerre északra fekvő tengervíz-sótalanító létesítményt.
Az izraeli környezetvédelmi minisztérium közleményében azt írta, figyelemmel kíséri a szennyvíz miatt kialakult helyzetet a Gázai övezetben. A szennyvíz legnagyobb részét megeszik az algák, az algatelepek azonban eltömíthetik a tengervíz-sótalanító telep filtereit. Leszögezte azonban, hogy az Askelón környéki vizekben továbbra is biztonságos a fürdőzés.
Környezetvédők és nemzetközi segélyszolgálatok mindenesetre arra hívták fel a figyelmet, hogy ha továbbra sem kezelik a problémát, akkor az sokkal komolyabb gondokhoz vezethet mind palesztin, mind izraeli oldalon.
Hiába áll azonban Izraelnek egyértelműen érdekében, hogy a Gázai övezetben megjavítsák a vízvezeték-hálózatot, ehhez arra lenne szükség, hogy építőanyagokat importáljanak és több elektromos áramot adjanak el a palesztinoknak, ez viszont már a Gázai övezet elleni izraeli blokád enyhítését feltételezné.
Izrael és Egyiptom 2007 óta tartja blokád alatt az 1,8 millió lakossal bíró övezetet, miután a Hamász radikális palesztin szervezet kiűzte Mahmúd Abbász palesztin elnök csapatait a térségből és átvette az irányítást a terület felett. Jeruzsálem korlátozza az övezetbe szállítható áruk körét és az üzemanyag mennyiségét.
A szennyvíz-elvezetés körüli áldatlan állapotok egyebek mellett a rohamosan növekvő palesztin lakosságnak, az Izraellel vívott háborúkban megrongált infrastruktúrának, valamint a még működő szennyvíztisztító telepeket sújtó krónikus áramhiánynak tudhatóak be. A problémamegoldást a Hamász és a Palesztin Hatóság közötti nézeteltérések is hátráltatják.
2007-ben a Gázai övezet északi részén beomlott egy hatalmas szennyvíz-tartály, és elárasztotta a közelében fekvő falut. A szerencsétlenségben öten életüket vesztették. 2013-ban Gázaváros utcáit öntötte el a szennyvíz, miután a palesztin enklávé legnagyobb szennyvíztisztító telepe üzemanyaghiány és áramkimaradások miatt leállt.
Steek Jorgensen, a Világbank Gázai övezetért és Ciszjordániáért felelős igazgatója azt mondta, a kilenc évvel ezelőtti balesetet követően irodája kezdeményezte egy 73 millió dollár értékű szennyvíztisztító telep megépítését, amely lehetővé tenné a térségben keletkező szennyvíz egyötödének megtisztítását. Úgy vélte, a létesítmény már működhetne, ha megfelelő lenne az energiaellátás.
Jorgensen rámutatott, külföldi donorok – például az Egyesült Államok – felajánlották, hogy finanszírozzák a telep áramellátását, Izrael azonban nem egyezett bele, hogy külön áramvezetéket biztosítson a létesítménynek. Más megoldási javaslattal eddig nem sikerült előállni. A KfW német állami fejlesztési bank egy régebbi szennyvíztisztító létesítmény felújítását támogatta 20 millió dollárral. Jonas Blume, a KfW ciszjordániai irodájának igazgatója azonban azt mondta, a telepet az áramhiány miatt csupán félnapokra helyezik üzembe.
Az igazgató hozzátette, augusztusban megkezdik egy másik, egymillió ember igényeinek kiszolgálására méretezett szennyvíztisztító építését a Gázai övezet középső részén, az izraeli biztonsági korlátozások azonban már eddig is lassították a munkát. Az izraeli hatóságok azt mondják, azért függesztették fel vagy lassították le a fa- és cementszállítmányok importját, mert a Hamász eltéríti ezeket a szállítmányokat és “terrorista célokra” használja fel.
A Hamász és a Palesztin Hatóság között az üzemanyagok adója körül (is) kirobbant vita miatt a Gázai övezet egyetlen erőműve is kénytelen volt visszafogni teljesítményét. A szomszédos Izrael és Egyiptom által biztosított elektromos áram valamelyest enyhíti az áramhiányt, azonban a Gázai övezetben így is naponta csupán hat-nyolc órán keresztül jut elektromos áramhoz a lakosság. Az izraeli hatóságok közölték, Jeruzsálem 125 és 140 megawattnyi áramot juttat naponta a Gázai övezetbe, a napi szükségletek lefedéséhez azonban legalább 400 megawattra lenne szükség.
A szennyvíz kezelése körüli gondok felerősítik a Gázai övezet vízellátási válságát is. Miután az övezet földalatti víztározójának kapacitásait évekig túlfeszítették, tengervíz és ezzel együtt szennyvíz került az ivóvízkészletekbe. Ahmed Jakubi, a palesztin vízügyi hatóság felelőse megerősítette, a természetes vízkészletek nem ihatók. Több mint 150 víztisztító vállalkozás profitált a jelenségből, amelyek az egész Gázai övezetben tiszta ivóvizet kínálnak – tette hozzá.
MTI/AP
Magyar Szó
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
