A 22 éves, Gázában született Subhi Subuh története minden szempontból szokatlan. A légierő bombázása nyomán gyermekkorában elvesztette egyik lábát. A „Cuk Eitan” napjaiban azok között a ritka emberi hangok között szerepelt, akik áthallatszottak Gázából Izraelbe. Most fizioterápiát tanul Budapesten.
Subhit csak a TV képernyőjéről ismerem, a 10-es csatorna riportjából. Egy emberi hang volt azokból a napokból, amikor az ilyen ritkaság volt Izraelben, még ritkább Gázában, ő pedig azon legritkábbak között volt, akik áthallatszottak Gázából Izraelbe. Izraelben is bátorság kellett hozzá, Gázában pedig nagy bátorság.
Subhi gyermekkorában elvesztette egyik lábát, az akkor éppen aktuális izraeli hadművelet bombázásai során. Az Egyesült Államokba került rehabilitációra, ahol megtanult angolul. A „Cuk Eitan” (jelenleg a legutóbbi aktuális izraeli hadművelet 2014 nyarán) után engedélyt kapott, hogy Izraelbe jöjjön, így elkészülhetett a protézis, ami lehetővé tette számára, hogy mankó nélkül járjon. Subhi következő állomása Budapest, ahol fizioterápiát tanul, hogy hozzá hasonlókon segíthessen.
A narrátortól eltekintve a riportok angolul készültek:
Van egy álmom – 2015 január, pár hónappal a „Cuk Eitan” után, részletekkel a 2014 augusztusi riportból is
Útban az új élet felé – 2016 április
Subhi, bárhová vezessen az élet, sok sikert. Vigyázz magadra, szükség van rád.
Láncszem a természet szövedékében. És izraeli is. (A „provokál” néhány szinonímája szükség esetére: abajgat, babrál, bánt, birizgál, bizgerél, bolygat, bosszant, bőszít, cseszeget, csesztet, cukkol, dühít, feszeget, firtat, háborgat, heccel, hergel, húz, idegel, idegesít, incselkedik, ingerel, irritál, kötekedik, macerál, nem hagy békén, nyaggat, nyektet, nyúz, piszkál, piszkálódik, rejcol, szekál, szekíroz, szívózik, szurkál, zaklat, zargat, zavar, zseníroz.)
