Az izraeli parlament, a kneszet maratoni ülésen második és harmadik olvasásban megszavazta a civilszervezetek külföldi finanszírozásának bejelentési kötelezettségéről szóló, „átláthatósági” törvénytervezetet – jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió kedd reggel.
A kneszet plenáris ülésén 57-en támogatták 48 képviselő ellenében a sokat vitatott törvényjavaslatot, amely szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézmények által biztosított pénzforrásokból fedező civilszervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást.
A törvény a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű, telepeseket támogató jobboldali párt politikusa, Ajelet Saked igazságügy-miniszter kezdeményezésére, Benjámin Netanjahu miniszterelnök támogatásával született meg.
A kneszetnek a törvényről döntő mintegy hatórás maratoni ülésén olyannyira elszabadultak az indulatok, hogy több képviselőt kivezettettek a teremből. A plenáris vita során a törvény ellenzői heves tiltakozásukat azzal indokolták, hogy az új szabályozás veszélyes módon delegitimálja a kormány ellenzékét.
A kneszet végül a javaslat egy „szelídített” formáját szavazta meg. Kimaradt belőle a kezdeményezés eredeti változatában szereplő, sokat vitatott pont, amely a parlamentben és a kormányzati intézményekben az érintett civilszervezetek képviselőit megkülönböztető jelvény viselésére kötelezte volna, továbbá nem visszamenőlegesen, hanem csak 2017 januárjától lesz érvényes. A törvény megszegőit súlyos, 29 200 sékeles (mintegy 2,25 millió forintos) bírsággal sújtják, de a jogszabály nem vonatkozik a magánadományokra – értesült a Háárec című izraeli újság honlapja.
Netanjahu kérésével szemben az átláthatósági törvény nem lesz kötelező „az utolsó dollárig” minden külföldi pénzügyi segítség esetén, hanem csupán a nagyobbrészt nem izraeli források felhasználásakor.
„A törvény célja annak az abszurd helyzetnek a megakadályozása, hogy külföldi kormányok civilszervezetek támogatásával beleavatkozzanak Izrael belügyeibe, anélkül, hogy ez a köz tudomására jutna. Szemben a baloldali állításokkal a törvény jóváhagyása növeli az átláthatóságot, hozzájárul az izraeli közvéleményt tükröző közbeszédhez és erősíti a demokráciát” – jelentette ki Netanjahu a szavazás végeztével.
A javaslat előterjesztői szerint a civilszervezeteket azért finanszírozzák főleg európai kormányzatok, hogy ezáltal beleszóljanak Izrael belügyeibe, és az emberi jogok hangoztatásának ürügyén idegen érdekeket képviseljenek.
„Ami sok, az sok, megpróbálják elhallgattatni a rendszer minden bírálóját” – mondta a rádiónak a balliberális Merec pártot vezető Zahava Galon a voksolást követően. Szerinte a baloldali szervezetek külföldi támogatásai eddig is átláthatóak voltak az eddigi törvények alapján, miközben ez nem igaz a jobboldali szervezetekre, s politikai üldöztetésről van szó.
A rádió szakértője szerint a jogszabály várhatóan 27 civil egyesületre vonatkozik, amelyek többsége baloldalinak tekintett emberi jogi szervezet. Az izraeli szakértők szerint az elfogadott törvényjavaslat elsősorban a baloldali civilek társulásai ellen irányul, mert azok főként a külföldi kormányok támogatását élvezik, míg a jobboldali civilszervezeteket külföldi magánemberek pénzügyi segítségével működtetik, ez utóbbi finanszírozási módra azonban a szabályozás nem vonatkozik.
Az új törvényt az Európai Unió, valamint több európai kormány is ellenzi. Az Európai Parlament több tucat brüsszeli képviselője még februárban, az első olvasás megszavazása előtt, levélben figyelmeztette a képviselőket a törvény Izrael demokratikus berendezkedését fenyegető veszélyeire.
Shiri Zsuzsa – MTI
Újságíró, az MTI jeruzsálemi tudósítója
