Háború és béke, avagy ki elég hazafi. Az utóbbi napokban kicsit összeugrott a magyar zsidók Izraelben és Magyarországon élő része. Itt közöljük a szóváltás legutóbbi fejleményét, Radnóti Zoltán rabbi saját blogján megjelent véleményét.
Komoly vita alakult ki a zsidó médiában.
Frölich Róbert főrabbi cikkében leírt egy mondat volt a casus belli.
“… magyar fiatalok … nem szívesen mennek el az izraeli hadseregbe golyófogónak, vagy hogy fölrobbanjon alattuk a busz…”
Hirschberg Kati eléggé ingerülten válaszolt rá.
Leharblog szintén nem finomkodott a jelzőkkel és a indulatokkal.
És Schwezoff Dávid is még aznap reagált
Majd Róna Aser is hozzászólt.
Végül Hirschberg Kati összefoglalta a hozzászólásokat.
Most én is szeretnék írni néhány sort…
Kedves Izraelben Élő Barátaim,
Mindenekelőtt, a tények szintjén maradva azt állítom: van izraeli zsidó és van diaszpóra zsidó, és ez a két embertömeg egymással NEM él szimbiózisban.
Mit is jelent ez?
A diaszpóra zsidó teljesen jól elvan Izrael nélkül is, ám az izraeli zsidó nincs meg a diaszpóra zsidó nélkül. Alija és anyagi támogatás nélkül.
Nektek, kedves Izraelben élő barátaim, szükségetek van ránk, ám ez nem baj.
Sőt! Mi szeretünk adni…
Személyemben egy olyan ember ír most, aki nem hajlandó más országba elmenni nyaralni, mint Izraelbe, és az indokom csakis egyetlenegy: ha a saját pihenésemre – a szülőhazámon kívül – pénzt költök, akkor az a pénz legyen Izraelé és ne a horvát vagy spanyol szállodásoké.
Én nem balhézok, ha átver a piacon a kofa vagy a taxis. Csak mosolygok, és azt mondom a feleségemnek: „ő a testével védte meg az országot, én nem fogok 10 sékel miatt összeveszni vele”
Ám most a tényekről szeretnék írni, mert ti egy tényről írtatok olyan hevesen és olyan tévesen, hogy az már néha fájt.
- Fogadjuk el tényként, hogy ha a Titusz féle ostrom és Jeruzsálem pusztulása pillanatában nem lett volna diaszpóra, akkor ma nem lennének zsidók, mert a szentföldi zsidókat vagy kiirtották, vagy Babilónia felé menekültek, és ott irtották ki őket rá kb. 600 esztendőre.
- Fogadjuk el tényként, hogy a diaszpóra nélkül ma nem létezne Medinát Jiszráél.
- A harmadik tényt már csak nagyon halkan merem kimondani, hogy a modernkori Izrael Állama, aminek ti a polgárai vagytok, nem a zsidóknak köszönheti létét. Hiába voltak a hős zsidó katonák és Ben Gurion meg Menachem Begin, ha „umot háolám”, kvázi a „gój politikusok”, (értsd ENSZ) nem lettek volna, akkor ma nincs Izrael.
Mint feljebb írtam, én szerelmes vagyok Izraelbe, ám tudomásul kell vennünk, hogy az Ország – sajnos – hét évtized után sem képes önmagát megvédeni és fenntartani. Ez a pici Izrael csakis azért létezik még, mert a Nagy Testvér(ek) – leginkább politikai okokból – elég sok fegyvert és technológiát szállít(anak) oda. Világhírű cégek viszik oda a telephelyeiket, és ti is tudjátok, nem azért mert ott olyan olcsó és fegyelmezett a munkaerő, vagy mert veszélytelen az élet, hanem mert ez is a támogatás egy formája.
Hirschberg Kati ezt írta:
„A magyar fiatalok véleményem szerint ugyanis nem azért nem jönnek ide “szolgálni” ezt az országot, mert félnek a terrorizmustól, vagy mert nem komfortos nekik az ország. Azért nem jönnek ide, mert a közösségi vezetők, a tanárok, a rabbik, az ifjúsági szervezetek nem fektetnek ennek a fontosságára elég hangsúlyt.”
A szellemről is engedtessék még néhány mondat.
Furcsa a diaszpórazsidó lelke…
Mi, a zsinagógáinkban naponta legalább háromszor imádkozunk. Izrael felé fordulunk. Héber nyelven mondjuk el fohászainkat, még ha nem is értjük, de ragaszkodunk hozzá… Tanítjuk Talmud Tórákban, iskolában, egyetemen. És nem azért, hogy dinnyét vegyünk a piacon, hanem azért mert imádjuk ezt a nyelvet, és ez a Tóra nyelve. L’art pour l’art tanulás, „L’smo”.
10 zsinagógában kérjük Istentől a Jeruzsálemi Szentélyt, és a Messiás eljövetelét, aki elhozza a tartós békét az egész világnak és persze Izraelnek. Izraelért imádkozunk, pedig fizikailag semmi közünk az ottani esőhöz, vagy a zsengékhez. Sőt erre tanítjuk a gyermekeinket, és a zsinagógáink látogatóit, tanuljátok a zsidó nép nyelvét és történelmét, imádkozzatok a zsidó népért, bárhol is él, és támogassátok Izrael államát.
Elmondjuk nekik, hogy zsidónak lenni egy csodálatos és büszke élmény és próbáljuk előlük elhallgatni azt a közhelyes borzalmat, amit az izraeli fiatalok mondanak lépten-nyomon: „áni lo jehudi, áni jiszráéli”, azaz „én nem zsidó vagyok, én izraeli vagyok”. Hiszen ha ezek az emberek ezt megtudnák, hogy ott már tagadják a zsidóságot, akkor egy világ törne bennük össze.
A diaszpóra zsidó szeme könnybe lábad, ha látja a dávid csillagot, ha látja a hős katonákat, vagy katonalányokat.
Ha tragédia történik, bosszúért kiált és pénzt gyűjt…
Ám egy dolog kimaradt a mi életünkből, és ezt kell megértenetek: ebben az országban 71 esztendeje nem volt háború. A Mi gyermekeink soha nem láttak erőszakos halált, legfeljebb a Star wars-ban.
Higgyétek el nekem, Frölich kollégámmal együtt elég sok anyagi és egyéb támogatást juttattunk ki a Szentföldre, mégpedig hitből, alázatból és meggyőződésből.
És higgyétek el nekem, fogjuk ezt tenni, amíg a kezünk le nem hanyatlik.
Ezzel nem dicsekszünk, mert ez olyan számunkra, mint a lélegzetvétel: természetes és mindennapi.
Éppen ezért illetlenség olyat számon kérni rajtunk, amitől a mi kelet-közép európai lelkünk irtózik.
Nektek meg kell értenetek, a diaszpóra zsidó különleges emberfajta…
Életet ad Izraelnek.
Ám ezt sokszor nem úgy teszi, ahogy az izraeliek elvárják. Ezen nem szabad megsértődni! Higgyétek el, nincs kizárólagos igazság, még a Tórának is 70 arca van, nemhogy a világnak.
Kedves Izraelben Élő Barátaim, még egy nagy feladat van előttetek: megtanulni tiszteletet adni azok irányába, akik mások, mint Ti vagytok.
Ti büszke és erős izraeli zsidók vagytok, akik megnyertek már 6 háborút.
Mi nem.
Mi félünk a háborútól. És a szüleink is félnek és féltenek (féltettek).
Nálunk nem lógnak a falon olyan képek, amelyen büszke szüleink – katonatársaikkal együtt – tankkal mentek neki a sivatagnak, hogy legyőzzék az ellent, hanem csak olyanok, amelyeken a hajlott hátú nagyszüleink – munkaszolgálatos társaikkal együtt – egy ásóval mentek neki az aknamezőnek.
Kedves Izraelben Élő Barátaim,
Meg kell tanulni tisztelni a történelmi tényeket, amelyek még nálamnál is többet mesélnek.
Meg kell tanulni tisztelni azt is, aki egy adott helyzetben mást gondol.
Számomra komolytalannak tűnik egy a válaszcikkben összehasonlítani egy amerikai fiatal (a tízmillióból) romantikus álmait egy magyar fiatallal (a húszezerből), akinek a lelkében hordozott történelmi teherrel kell együtt élnie, amire a pszichológiában már külön szakág van: „Holokauszt szindróma”.
Számomra felfoghatatlan volt, (illetve az izraeli mentalitást ismerve, immáron teljesen érthető), az az össztűz, amit Frölich főrabbi, aki a magyarországi zsidó diaszpóra egyik legtöbbet dolgozó és mindenhol elismert tisztségviselője kapott.
Mi félünk és féltjük a szeretteinket…
És sajnos tudjuk a tényeket és tudjuk, hogy:
„az izraeliek együtt élnek azzal, hogy felszállnak a buszra és lehet, hogy fölrobban alattuk, vagy bemennek a buszmegállóba és ott lehet, hogy jön egy terrorista és megkéseli őket – megtanultak ezzel a veszélytudattal élni.
Ez egy folyamatos háborús helyzet.
A Magyarországon viszonylagos biztonságban élő fiatalok ezért vagy éppen ennek ellenére, nem szívesen mennek el az izraeli hadseregbe golyófogónak, vagy hogy fölrobbanjon alattuk a busz. Ugyanakkor ismerek olyanokat, akik kimentek, szolgáltak az IDF-ben és azután visszajöttek, de ők kifejezetten ezért mentek ki.”
Kedves Barátaim,
Az Isten által az embernek átadott szabad választás jogát megélve, hadd kérdezze meg egy ember, aki – hozzám hasonlóan – mindent megtenne Izraelért, hogy
Miért kellene mindenkinek Izraelben élnie?
Miért csak a cionizmus az egyetlen út?
Miért számít mintegy páriának, aki máshol képzeli el az életét?
Miért dicsőség izraelinek lenni, és miért nem az, ha valaki más nemzet fiának is vallja magát?
Amit a rabbi kérdezett és mondott, emberként, gyermekként és édesapaként mondta, az hajszálpontosan (!!!) megfelel a diaszpórában, békességben élő magyar zsidó ember normális gondolatainak. Akár hiszitek, akár nem. És egy rabbi nem hazudik.
És erről meg lehet kérdezni Aser szüleit, Kati szüleit, vagy akár az én édesanyámat…
Végezetül, legyen ez a vita „lesém sámájim”, és induljon el ezzel egy olyan folyamat, ami arról szól, hogy ti izraeli magyarok, segítetek nekünk, magyar izraelitáknak, hogy megértsük a ti gondolataitokat. Ha jöttök, akkor tartsatok előadást az iskoláinkban, gyertek el a zsinagógáinkba, és küldjetek képeket és cikkeket nekünk, arról a csodáról, amiben ti éltek.
Radnóti Zoli, aki félénk és mégis bátor diaszpóra rabbi, alias Smuel Cvi.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Kit erdekel mit gondolnak a Magyarorszagon elo zsidok meg nem zsidok az izraeli hadseregrol es katonai szolgalatrol? En Izraelben elek es nekem kutya kotelessegem megvedeni a hazamat mert ez az orszag adott nekem mindent amikor ide jottem. Engem allatira nem erdekel ki mit gondol Magyarorszagon errol a temarol. Mert is kene ezzel foglalkozni? Itt elek es engem az erdekel, hogy az en katona tarsaim akikkel egyutt szolgalok azok mit gondolnak arrol amit csinalunk.
Tisztelt baratom Radnoti Zoli
Az a par ev amit a nagyfuvarosba egyutt toltottunk talan feljogosit arra, hogy hozzaszoljak ehez a vitához annak ellenere, hogy tudom, hogy a galuti zsidóságról es minden mas zsidósággal kapcsolatos temaban nem osszemerheto az ismeretanyagunk.Batorsagom mellett szol, hogy 9 eve Izraelben elek es az Apam mondasa miszerint a legbutabb embernek is lehetnek jo otletei.
Egy par megállapításodhoz van szereny hozzafuznivalom
Nekunk tényleg szuksegunk van Ratok, de foleg nem anyagi ertelemben ahogy Te gondolod hanem a gyokereink miatt amit a zsigereinkben hordunk.A gyokerekhez valo viszony, ha mar nem magyarul számolunk es almodunk erosen halvanyul A lanyom azt mondta ha Izraelben elek eletem vegeig budos olle leszek,valamivel jobb, mint ennek az europai valtozatai
A korhazak elocsarnokai tel vannak emléktáblákkal melyik csalad mit epitetett,milyen berendezest adomanyozott a mentoautokon is fel vannak tuntetve az adomanyozok, lakotelepek, haztombok toronyhazak epulnek adomanyokbol. Nem a nagyságrendekkel van problemam, mert ismerem a nepi bolcsesseget aki a kicsit nem becsuli…… mindenki szeret adni, mert az ember valahol önmagának is ad de errol irni vagy beszelni, ugy gondolom nem uri dolog.
Te nalam sokkal jobban tudod, hogy Titusz elott is voltak probalkozasok es utana is rengeteg ezert vagyunk ilyen kevesen.
Abban igazad van, hogy diaszpora nelkul nem lenne Izrael, mert a GOLYOFOGOK az elso lehetosegre elleptek palesztinat, azt mondtak inkabb meghalnak a zsido hazajukert minthogy megegyszer rahajtsak oket az aknamezore.
Elnezest kerek a tajekozatlansagomert de nem tudtam, hogy Robival ellentétben jartal katonai akadémiára es azt allapitotad meg az Izraelt korulvevo arab orszagok tabornokaival ellentétben, hogy Izrael nem tudja megvedeni megat. (ismerek egy nagy vedekezot lehet, hogy annak kene szolni)
A fiataloknak magyarazni es nem elhallgatni kell, hogy keleteuropaban mas ertelmezese van a zsido es az izraeli szonak mint Izraelben, nem egyszeru a kerdes, mert az arabok is izraeliek.
Megertem es természetesnek talalom , hogy a galuti zsidok felnek a háborútól. 1964-ben az Apam 40.000 Ft-ot fizetett egy muszos tarsanak aki akkor ornagy volt a kiegeszito prancsnoksagon, hogy engem ne vigyenek katonának( ez akkor egy lakas vagy egy auto ara volt) mi a katonasagtol is feltunk A halal vagy a rokkantsag itt is ott is ugyan az csak a miert valamit enyhit az ittmaradok fajdalman.
Akinek az a velemenye, hogy paria az aki nem Izraelben el annak nagyon hianyosak a zsidósággal kapcsolatos ismeretei nem is ertem a kesztyu felvetelet
A gondolat a velemenycserere nagyon jo, mert osi zsido szokas az esemenyek kibeszelese de szerintem nehezsgekbe utkozik tobekk kozott azert is, mert az alija utan az Izraelben eltoltott idovel egyenes aranyban csokken a szulohely esmenyei irat az erdeklodes.
Nem szeretnem azt a latszatot kelteni, hogy az Irantad valo tiszteletem csokkent volna , ez csak egy velemeny.
Lehet, hogy az eltelt 9 ev alatt nagy valtozasokon mentel keresztul, de valahogy nem tudom erteelmezni a felenk Radnoti Zolit.
Tisztelettel minden jot kivanok Neumann Tibor
Mit is tetszett akarni itt és most bizonygatni ebben a meglehetősen tagolt ,nem teljesen világos gondolamenetű cikkben?? Talán azt, a galuti zsidó sem rosszabb mit az izraeli? Állított valaki mást? Lehet, hogy bennem van a baj mert nem tudok felemelkedni az emelkedett stílushoz, a retorikai magaslatokhoz.
Nem szedem szét ezt az egészet mert ahhoz regényírónak kellene lenni az pedig nem én vagyok. Egyet azért megemlítek mert valótlan és lényegében az antiszemiták kijelentéseinek finomított változata.
Írod:Világhírű cégek viszik oda a telephelyeiket, és ti is tudjátok, nem azért mert ott olyan olcsó és fegyelmezett a munkaerő, vagy mert veszélytelen az élet, hanem mert ez is a támogatás egy formája.
Hát nem. Talán nem tudod mert ugyebár egy rabbi nem a technikával, üzlettel foglalkozik, de Izrael létszámarányosan az innovációban második a világon ami mögött jól képzett, innovatív, vállalkozó kedvű emberek vannak. Startup ország. Erre jönnek a világcégek mint léány a légypapírra. Vállalkozók vadásszák az új projekteket amibe pénzt fektetnek majd ha sikeres eladják mondjuk a világcégeknek. Az INTEL processzorok egy részét Izraelben fejlesztették ki.
Talán éppen azt ami a te számítógépedben van.
Ez nem gáluti segítség. Ez az ország és népének kizárólagos teljesítménye.
Olyan tájékozatlanságot mutatsz mint a hazájukat védőket golyófogónak tituláló.