Az izraeli Ashalim-torony várhatóan jövőre készül el, és a maga 240 méterével magasabb lesz, mint a párizsi Montparnasse-torony vagy a londoni Gherkin. A naphőerőmű teljesítménye nagyjából 110 000 háztartás energiaigényének felel majd meg.
A Negev-sivatagban épülő naptorony négyszögletes, borítása rozsdamentes acél. Körülötte 300 hektáron tükrök helyezkednek el, melyek a napfényt a torony teteje felé irányítják. Itt található ugyanis az óriási villanykörtére emlékeztető fűtőberendezés, mely 600 Celsius-fokra melegszik fel, gőzt termel, melyet aztán a torony aljába vezetnek, ahol elektromosság lesz belőle.
Naphőerőmű: a Nap hőjével fejleszt forró gőzt vagy gázt és ezt turbinák segítségével alakítja elektromos árammá. Az első naphőerőmű az USA-ban, Kalifornia államban épült a Mojave sivatagban található Barstowban. Koncentrált napenergia technológia, más néven CSP: A naphőerőmű fókuszában helyezkedik el a hőcserélő torony, amelyet tükrök vesznek körül. A mozgó tükrök a központi elem tetején lévő kollektorra irányítják a napsugarakat. A toronyban folyadék áramlik, amit a nap energiája felmelegít. A folyadék egy tartályba kerül, majd onnan tovább áramlik a gőzgenerátorba. A gőzt gőzturbinán vezetik át, ami áramot fejleszt, majd miután kicsapódik és ismét folyadék lesz belőle, kezdődhet a folyamat elölről. Az Ashalim a GE által gyártott SRSG techolnógiát használja.
A 2017-re elkészülő naphőerőmű körülbelül 121 megawattos kapacitással működik majd (egyes források szerint 2018-ra éri el ezt a kapacitást), mely az ország áramigényének körülbelül 2%-át fedezi, vagyis nagyjából 110 000 háztartás energiaigényére elegendő. Ugyanakkor a megújulók arányát 2020-ra 10%-ig szeretnék növelni. „Elméletileg egész Izrael energiaigényét fedezni lehetne napenergiából, és ehhez elég lenne beépíteni a Negev sivatag mindössze 4%-át” – mondta Eitan Parnass, a Zöldenergia Szövetség elnöke. Az építési költségek körülbelül 800 millió eurót tesznek ki, melynek finanszírozásában az amerikai General Electric mellett a francia Alstom és az izraeli magánbefektetői alap, a Noy Fund is részt vesz.
Az izraeli kormány még 2013-ban írt ki pályázatot a projektre annak a kezdeményezésnek a jegyében, melynek célja, hogy az ország egyre több megújuló energiaforrásra támaszkodhasson és így egyre nagyobb energiafüggetlenséget érjen el (az áramot jelenleg elsősorban szénből, gázból és kőolajból nyerik). Izrael a pályázatban vállalta, hogy 25 éven keresztül garantáltan átveszi a naphőerőmű által megtermelt elektromos energiát. Az izraeli kormány napenergia iránti elköteleződésére jó példa a Kneszet modernizációja: napelemekkel fedezik a parlament áramszükségletének tíz százalékát.
A napenergia-torony technológiájának alkalmazása csak nagy léptékben éri meg, ellentétben a sima napelemekkel, ahol minden egyes panel külön is generátorként működik. Az Ashalim-tornyot 55 000 tükörrel szerelik fel, mely egymillió négyzetméternyi visszaverő felületet eredményez. A tükrök a napraforgóhoz hasonlóan automatikusan követik a nap mozgását, a toronnyal Wifin keresztül kommunikálnak.
A torony képes eltárolni a hatalmas hőenergiát: A kálium- és nátrium-nitrát sók olvadékának nagy hőkapacitása (500 °C felett is megőrzi folyékony halmazállapotát) alkalmas arra, hogy a termelt hő éjszakára is eltárolásra kerüljön. Ilyen sóolvadékos, más néven olvadtsó-kollektoros megoldással találkozhatunk a világ jelenleg legnagyobb teljesítményű naphőerőművénél, a Crescent Dunes-nél is.
