A kabbala, a zsidó miszticizmus titkos tana évszázadokon át csak a beavatottak számára volt elérhető. Elrejtették a világ elől félve attól, hogy félreértik és visszaélnek vele. Az utóbbi száz évben azonban nagy változás történt. Rav Kook – a nagy XX. századi kabbalista és Izrael első főrabbija – nyomán ma már bárki tanulhat kabbalát. Sőt, képviselői úgy tartják, hogy ez lehet a kulcs a globális válság megoldásához. A Bnéi Baruch Kabbala Oktatási és Kutató Intézet világszerte élen jár a kabbala oktatásában. A szervezet vezetőjével, Michael Sanilevichcsel Vadász Éva készített interjút a nyomtatott Új Kelet számára.
A Bnéi Baruch Petach Tikva-i székhelye modern épület, az alsó szinten könyvesbolt és étterem, feljebb irodák. Értékelem, hogy a kétmillió taggal rendelkező szervezet irodájában a török kávét az interjúm alanya, maga az igazgató készíti és nem valami környezetszennyező kapszulás atomreaktor. Kávéillatú emelkedettségben ülünk le beszélgetni Michael Sanilevich ügyvezető igazgatóval, aki egy sportos és jóvágású fiatalember. Azonmód megkérdezném tőle, hogyhogy ennek a hatalmas szervezetnek az élére állt ahelyett, hogy görög félistennek ment volna. Visszafogott lelkesedést tanúsítva kapcsolom be a diktafont, és átalakítom a kérdésemet.
Új Kelet: Mi a szervezet célja?
Michael Sanilevich: Megismertetni az emberekkel a kabbala bölcseletét, ami nem más, mint a kapcsolat bölcselete. Sok mítosz, számos képzelt dolog veszi körül a kabbalát. Ez nem egy kitalált tudomány, mint például a szcientológia. Mi az eredeti forrásokat ismertetjük meg a tanítványokkal.
ÚK: Mi a haszna a kabbala tanulmányozásának?
MS: A kabbala megmutatja, hogyan vizsgáljam a saját természetemet: milyen a viselkedésem, a reakcióim. A tanultakat alkalmazva pedig jobbá tehetem az emberi kapcsolataimat – hiszen az életben minden, ami az alapvető ösztönöket meghaladja, más emberekkel való kapcsolatokon alapul. Különböző módszerekkel megtanulhatjuk ideálissá tenni ezeket. Majd elkezdhetünk a nem emberi kapcsolatokon dolgozni a spiritualitás vonalán – kisimítjuk a Teremtőhöz vezető út hepehupáit. A kabbala által egy új „érzékszervet” fejlesztünk ki, amelynek segítségével kapcsolatba léphetünk a felsőbb világokkal.
ÚK: Mi a Bnéi Baruch szervezeti felépítése?
MS: A szervezet vezetője és alapítója Rav Dr. Michael Laitman, Baruch Aslag kabbalista rabbi tanítványa, aki a nagy kabbalista, Júda Aslag fia és örököse volt – ezért viseli a szervezet a Bnéi Baruch („Baruch fiai”) nevet. Száz alkalmazott dolgozik a Petach Tikva-i központban és néhányan a tengerentúlon. A legnagyobb munkát az önkéntesek végzik, Izraelben körülbelül háromezren segítik a munkánkat. 107 országban van jelen a szervezet, az egytucatnyitól a több százas csoportokig. Izraelben harminc helyszínünk van.
ÚK: Hogyan érik el az embereket?
MS: Elsősorban az interneten keresztül, a tengerentúlra szinte csak így jutunk el. Állandó műsoraink vannak, heti két előadást tartunk, és sok nemzetközi tanulócsoportunk működik a weblapunk segítségével, amely 39 nyelven elérhető. Körülbelül kétmillió tanulónk van világszerte. Számos kiadványunk is kapható, több televíziós csatornát üzemeltetünk, amelyek műholddal, illetve kábellel is foghatók. A szájhagyomány is fontos csatornánk: a tagjaink átadják az általuk a szervezetben tapasztaltakat az ismerőseiknek.
ÚK: A célközönséget csak a zsidók jelentik?
MS: Vallási felekezet szerint nem azonosítjuk a tanítványainkat. Sok diákunk van például Törökországban, iszlám országokban is.
ÚK: Miért tanuljon az ember kabbalát éppen a Bnéi Baruchban?
MS: Én mindenkinek azt javaslom, hogy a szívére hallgatva keresse meg azt a képzést, ami a legjobban kielégíti az igényeit. De ha nem a tiszta forrásokból, az eredeti Baal HaSzulam könyvekből tanítanak, akkor forduljon sarkon.
A Szulam (Létra) Júda Aslag kabbalista rabbi műve, akit műve után Baal HaSzulamnak is neveznek. A Szulam egy szövegmagyarázat a Zohárhoz, a Tóra-kommentárok gyűjteményéhez. Azok számára, akik még nem érték el az ún. megvilágosodást, a Zohár allegória- vagy legendagyűjteményként is értelmezhető, de a magas szellemi fokokat elért tanítványoknak, azaz a kabbalistáknak a Zohár a mélyebb és magasabb észlelés és érzés gyakorlati útmutatója.
ÚK: Érik-e bírálatok a Bnéi Baruchot?
MS: Természetesen igen. Vannak, akik elégedetlenek velünk. Mi a kabbalát minden nép számára elérhetővé próbáljuk tenni, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A kabbala bölcselete, a megfelelő emberi kapcsolatok gyakorlása ugyanis mindenkire vonatkozik, és a zsidók feladata a hit megtartása és továbbadása. Vannak persze versenytársaink is – akiket nem feltétlenül tekintünk versenytársaknak. Mi nem állítunk mintákat magunk elé. Csak a kabbala tanait követjük.
ÚK: Mi a válasz az antiszemitizmusra a Bnéi Baruch szerint?
MS: Az emberi kapcsolatok javítása, az egocentrikus világnézet eltávolítása. Több ezer éve építjük az egoista társadalmat. A technológiai, gazdasági vagy katonai beavatkozások nem megoldások a problémákra. Tudat alatt érezzük, hogy a megoldás az egységben van. Ezt az egységet pedig ismeri Izrael. Ezért hiszik sokan, hogy a zsidók rendelkeznek a boldogság ajtaját nyitó kulccsal. A kapcsolat bölcseletét, azaz a kabbalát kell alkalmaznunk, példát kell mutatnunk az egész emberiségnek. Júda Aslag szerint „az izraeli nép feladata addig dolgozni saját magán, amíg el nem éri azt, hogy az emberek szeressék egymást”. Ez a teremtés magasztos céljához vezető létra. Ha ehhez megtaláljuk a megoldásokat, a világ összes problémájat, beleértve az antiszemitizmust is felszámolhatjuk.
ÚK: Mi volt az a XX. századi változás, ami elérhetővé tette a Zohár tanait, a kabbala tanulását?
MS: Véleményem szerint az idő. Baal HaSzulamnak, a XX. század utolsó kabbalistájának kommentárja szerint van egy bizonyos idő, mire a dolgok megérnek a megértésre. A kabbala az emberi kapcsolatok jobbításának kulcsa. Az elmúlt rövid évszázadokban a házastársak válása, az üzleti viszonyok elaljasodása hatással volt az élet más síkjaira is. Ha nincs mentális egészség, az emberi kapcsolatok is megfertőződnek. Erre lehet gyógyír a kabbala tanulása. Én például rendőrtisztként dolgoztam tíz éven keresztül, közben szüntelenül kutattam valami után, amiről csak feltételeztem, hogy létezik, ami az embert az állattól megkülönbözteti. Ezt találtam meg a kabbalában. A természet titkát, ami az emberek közötti kommunikáció alapja. Amivel az élet különböző síkjain rendet tehetek. Aki kabbalát tanul, az üzleti kapcsolatait is kitakaríthatja.
ÚK: Milyen képük van az eljövendő világról?
MS: A vallás úgy tanítja, hogy jó esetben a halál után a Paradicsomba jutok. A kabbala szerint a Paradicsom nem egy elképzelt jó, hanem az, amiben élek. Arról nem beszél a kabbala, hogy a halál utáni élet hogyan telik, arról azonban igen, hogy a biológiai test eloszlik, de megmarad az abban élt vágy a túlélésre, az önmegvalósításra és számos más vágy, amelyeket vagy beteljesítünk, vagy nem. Az út során az ember rájön arra, hogy – bár ez világunk legkomplexebb vágya – nem elég megvalósítania magát. Nem elég, hogy egy jó családom, egy jó foglalkozásom legyen, hogy maratont fussak vagy síeljek, hogy hitem legyen, kell hogy érzéseim legyenek, amik a mozgatórugó felé visznek. Az alapvető erő felé, ami elválasztja a biológiai testemet a spirituális énemtől. A személyiségfejlődés során a vágyaim is fejlődnek. Ábrahám volt az első, aki ezt felfedezte. Maga köré gyűjtötte az embereket és Izrael népének nevezte el őket. A Teremtő szolgálatába állt velük.
ÚK: A Tórát történelemkönyvnek tekinti?
MS: Nem. Elfogadom, hogy sok történeti vonatkozása van, mint az egyiptomi kivonulás története, de a Tóra spirituális irányadó is. Így például a kivonulás az egocentrikus életszemlélettől való eltávolodás allegóriája. A kabbala nem a történelmet vizsgálja, arra ott vannak a tudósok. A történelem szubjektív értelmezés kérdése. A kabbala a történelem spirituális vonatkozásával foglalkozik.
ÚK: Rav Dr. Laitman személye nem tárgya bálványimádásnak?
MS: A kabbala szerint bálványimádás az, ha valaki azt hiszi, hogy maga érte el a célját és nem a felsőbb erő hatására vagy segítségével. Rav Dr. Laitman tanító, spirituális vezető, személy szerint én 18 évet tanultam nála. Az elején Michaelnek szólítottuk, de később Rav lett számunkra, ami nagyot, hatalmasat jelent. Tőle nem olyan tanácsokat kérek, mint egy rabbitól. Házassági vagy gyereknevelési kérdésekben például nem fordultam hozzá. De a Teremtőhöz való kapcsolatomat vele vitatom meg. A mozgatóerő felfedezését ő mutatja meg nekem.
ÚK: Eseményeiken politikusok is felszólalnak, míg a szervezet azt hirdeti magáról, hogy nincsenek politikai kötődései.
MS: Néhány tagunk rokonságában történetesen vannak politikusok. Ők magánemberként állnak ki nálunk és értünk. Több tízezer ember vesz részt a rendezvényeinken. Sokaknak közülük van politikai véleménye. A politika azonban jó kommunikációs eszköz.
ÚK: Ha bejutnának a Kneszetbe, mi lenne a céljuk?
MS: Mint szervezet nem célunk bejutni. A legjobb az lenne, ha mind a százhúsz Kneszet-tag tanulna kabbalát. A cél a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” tétel terjesztése a politikában is, amivel segíthet magán az ország és a világ.
Vadász Éva – Új Kelet
Az izraelinfo.com szerzője, az Új Kelet újság főszerkesztője
