Sokunk emlékszik még az 1986-ban elhunyt Greguss Zoltánra; jellegzetes hangja a mai napig a fülembe cseng. Nem sokan tudnak viszont arról, hogy 1957-ben Gregusst letartóztatták Izraelben. Igen, Izraelben, ahol a vád „liliomtiprás” volt, és az ügyből akkoriban jelentős diplomáciai botrány kerekedett.
A felszabadulás után pályája töretlen, vidéken és a fővárosban egyaránt játszik, színigazgató is, sőt, állítólag 1945-ben néhány napig a felszabadult Budapest rendőrparancsnoka is volt. Greguss távol tartotta magát a politikától, az 56-os forradalomban sem vállalt szerepet, karrierje 56 után is zavartalan.
Greguss 1904-ben született. A Színművészeti Akadémiára ugyan felvették, de sógora, a színész és színigazgató Palágyi Lajos kivette onnan, mondván: “A színészt, fiam, a színpad neveli.” 1927-ben Hevesi Sándor szerződteti a Nemzeti Színházhoz a jóképű bonvivánt, aki egy próbán súlyosan megsérült. Felépülése után hamarosan filmszerepeket kap és még 1944-ben is vígjátékot forgat Gazdátlan asszony címmel, főszerepben Simor Erzsivel.
Pásztor Béla vezetésével Tel-Avivban 1953-ban alakult meg a magyar nyelvű színház Molnár Ferenc Játék a kastélyban c. darabjának bemutatásával. 1955-ben az Új Színház nevet vették fel és szerepeltettek magyar színészeket is, például Békeffi László Janika c. darabjában a Bécsben élő Bársony Rózsi aratott sikert. Amerikából meghívták a rendkívül népszerű Jávor Pált is, aki Molnár Ferenc Liliomjának címszerepét játszotta sikerrel. Gáti Dezső, a színház új vezetőjének ötlete volt az Egerek és emberek c. Steinbeck-darab színrevitele, abban Lennie szerepét a Budapestről meghívott vendég Greguss Zoltán alakította 1957 nyarán.
Greguss már éppen visszautazott volna Budapestre, amikor 1957. szeptember 10-én az izraeli hatóságok letartóztatták. A vád szexuális erőszak volt, a magyar újságok “liliomtiprásról” írtak, az izraeli újsághírek szerint a vád az volt, hogy egy 12 éves lánnyal létesített szexuális kapcsolatot az 53 éves színész. Óvadék ellenében szabadlábon védekezhetett.
A Kádár-kormány tiltakozott, három izraeli diplomatát kiutasítottak. A magyar diplomácia szerint a vádak koholtak voltak, Gregusst „tőrbe csalták.” Greguss második felesége, Szegffy Edit egykori operaénekesnő Budapesten nyilatkozott. Szerinte azért vádolták meg a férjét, mert az megtagadta egy antikommunista szerep eljátszását.
Egy témával foglalkozó cikk szerint ezután „Budapest megzsarolta Izraelt: ne merjék elítélni a liliomtipró színészt, mert különben egyetlen zsidót sem engednek ki a továbbiakban az országból”.
Az izraeli tárgyaláson M. Ben Tal bíró kijelentte, hogy a lány vádjai hihetőek, a nemi erőszak feltételezhető, de nincs elég bizonyíték a vádemelésre. Gregusst felmentették.
A diplomáciai feszültség tovább fokozódott. 1958 januárjában a magyar külügyminisztérium azzal vádolta meg a budapesti izraeli követség alkalmazottait, hogy útleveleket hamisítanak és illegálisan pénzt juttattak magyar állampolgároknak. A budapesti izraeli nagykövet tiltakozott. Az izraeli külügy is megalapozatlannak nevezte a vádakat.
Magyarország már hat nappal a zsidó állam megszületése után, 1948. május 21-én elismerte Izrael Államát és hamarosan diplomáciai kapcsolatok is létesültek. Az 1956-os forradalom után a viszony fagyossá vált, miután Golda Meir akkori izraeli külügyminiszter az ENSZ-ben kiállt a magyar forradalom mellett. A megromlott viszony 1967-ben érte el mélypontját. A hatnapos háború után a Kádár rezsim, a Szovjetuniót követve, megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Románia volt az egyetlen szocialista kormány, amelyik nem követte a szovjet példát. A diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítására csupán 22 évvel később, 1989-ben került sor.
Nem lehetetlen, hogy a Greguss-affér is egyike volt az 1956 utáni háttérben zajló diplomáciai csatározásoknak. Mindenesetre a magyar színészek izraeli vendégszereplései nem folytatódtak, és Greguss Zoltán sem látogatott el többet Izraelbe.
Lázár György – Szombat.org
