Tovább nőtt az izraeli diákok lemaradása szövegértésben, matematikában és tudományban a fejlett OECD országokat összehasonlító legújabb PISA teszt szerint.
A 2ooo óta három tárgyban, a világ 72 országában, 15 évesekkel elvégzett felmérésben Izrael a negyvenedik lett 467 ponttal, miközben az OECD átlaga 493 pont. Ráadásul kevesebb a mindhárom tárgyban kiválóan, és jóval több az átlagnál mindenben gyengébben teljesítők aránya is.
Egy dologban mégis az élen jár Izrael: a belső különbségekben az anyanyelv, illetve a gazdasági helyzet alapján. Ha külön csak a héberül beszélő diákokat vizsgáljuk, akkor nagyjából az átlag körül teljesítettek a fiatalok, azonban az arab anyanyelvűek teljesítményének gyenge színvonala lehúzza a közös eredményt.
A különösen rosszul teljesítők feltűnően magas számát is az arab diákok okozzák, illetve oktatásuk izraeli hiányossága, amely felzárkóztatásuk helyett folyamatosan lemaradásukat növeli – ezzel tönkretéve közös, izraeli eredményeinket is.
Izraelben negyven pontot jelent tudományban a helyi átlaghoz képest, ha a szülők jól vannak eleresztve, és az átlagnál ötvennel kevesebbet tudnak összeszedni a szegények gyerekei – hiszen nekik esélyük sincs a magántanárra, márpedig a gyakran 35-40 gyereket számláló osztályokban lehetetlen az élre törni, ha valaki nem jár különórára.
Olyannyira kirívóan a társadalmi helyzet határozza meg a diákok teljesítményét, hogy ezt még az egyáltalán nem szociális érzékenységéről ismert Naftali Bennet oktatási miniszter sem hagyhatta szó nélkül. „A tesztek eredményei rámutatnak, hogy csökkenteni kell az izraeli oktatásban a szakadékokat”- mondta Bennet, látva a PISA teszt adatait.
Kész főnyeremény: mindenevő főszerkesztőhelyettes, ír, olvas, beszél. Alapvetően naív ember, aki hisz benne, hogy írásaival szebbé, jobbá teheti Izraelt…
