Az izraeli Beér Shéva-i Egyetem három tudósa a napokban megjelent tanulmányában NASA adatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a bibliai csata pontos időpontja i. e. 1207. október 30., a napfogyatkozás időpontja.
A bibliai történet az egyiptomi kivonulást követő 40 éves vándorlás utáni zsidó honfoglalás első eseményei között szerepel. Az akkori nép- és hadvezér, Józsué serege öt amoreus király hada ellen folytatott elkeseredett harcot a Gibeon (Gabaon) melletti csatában. Józsué nyilván joggal tartott attól, hogy ha a harc az éjszakába nyúlik, az ellenség a sötétség leple alatt erősítést kaphat, ezért mindenáron még aznap akarta kicsikarni a győzelmet. De az alkony közeledett, és a hadvezér könyörgött istenéhez, hogy állítsa meg a Napot.
„És megálla a Nap, és vesztegel a Hold is, amíg bosszút álla a nép az ő ellenségein... És megálla a Nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig.” (Józsué 10:13)
A kutatók megjegyezték, hogy több más ősi történet is ismert, ahol egy “istenség megállítja a Napot”, de szerintük ez a bibliai történet azért egyedülálló, mert a Hold szerepéről is említést tesz. Ez vezette a kutatókat arra a következtetésre, hogy a hivatkozott esemény valójában a napfogyatkozás, azaz egy olyan csillagászati jelenség, melynek során a Hold részben, vagy egészében eltakarja a Napot. Akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül.
„Azon a napon, amelyen odavetette az Úr az emóriakat Izráel fiai elé, Józsué az Úrhoz szólt, és ezt mondta Izráel szemei előtt: Állj meg („dom”), Nap, Gibeónban, és Hold, az Ajjálón völgyében! (Józsué 10:12)
A kutatók a bibliai szövegben szereplő „dom” (megállni) szó jelentését is elemezték, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a kifejezés csak egyetlen másik alkalommal szerepel a Bibliában, a Zsoltárok könyvében (37: 7), ahol azonban nem „megállni” a pontos jelentése, hanem „elsötétülni” (a magyar Biblia fordítások ezen a helyen a „csendesedjél el” kifejezést használják általában).
A többféle tudományág képviselőit összefogó kutatócsoport azt is megállapította, hogy az időszámítás előtti 1500-1000 közötti években, amikor az izraeli törzsek beléptek Kánaán földjére, csak egyetlen egyszer történt teljes napfogyatkozás ebben a térségben. A napfogyatkozás idejének kiszámítása lehetővé tette számukra, hogy percre pontosan megadják a csata idejét: i. e. 1207. október 30., 16 óra 28 perc.
A kutatók a csata pontos helyét is meghatározták, és nyomon követhetőnek vélték azt a 30 kilométeres éjszakai útszakaszt, melyet Józsué és emberei megtettek, mielőtt elérték Gibeon völgyét Jeruzsálemtől északra, a Gilgálban, a Jerikó keleti részén lévő táborukból.
„Nem mindenkinek tetszik, hogy fizikai érvekkel bizonyítunk bibliai eseményeket, és elfogadom, sokak számára ez a hit racionalizálását jelenti.” – nyilatkozta Dr. Hezi Yitzhak, a kutatócsoport vezetője. „Nem azt állítjuk, hogy minden biblia történet igaz, vagy megtörtént a valóságban … de léteznek olyan történelmi események, amely mögött régészeti bizonyítékok is állnak.”
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
