Izraelben világszínvonalú a mezőgazdasági kutatás, melyet egy három lépcsős agrár felsőoktatás alapoz meg, amelyben a doktori képzés, előszobája a kutatásnak.
Izraelben egyetlen egyetemen folyik mezőgazdasági oktatás, amely a Jeruzsálemi Héber Egyetem égisze alatt, Rehovotban működik. A magyar kutatás-fejlesztés és a magyar mezőgazdaság számára is fontos lehet a közelgő miniszterelnöki találkozó, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Rehovotban, a nagy tekintélyű Prof. Dr. Haim D. Rabinowitch növénynemesítővel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem korábbi rektorával, genetikusával beszélgethettem.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem Mezőgazdasági Karán napjainkban önállóan foglalkoznak agrárgazdasági, környezeti és természeti erőforrások, takarmányozási és élelmiszeripari, külön növénytermesztési, talaj és öntözési kutatásokkal és nagy hangsúlyt fektetnek a méhészeti kutatásokra. A legfontosabb kérdésekkel foglalkozik a kutatás, amely azonnal reagál a világban jelentkező problémákra, és kapcsolatban van a hazai gazdálkodókkal. Minden mezőgazdaságban dolgozó szakember nálunk végzett.
Szoros kapcsolatban állunk és nincs külön szervezet, aki közvetít. Egyszerűen felhívnak bennünket, és ha olyan kérdés merül fel, ami különleges és még meg nem oldott problémát vet fel. Amennyiben egységesen érintheti a termelést, akkor innen az egyetemről jelezzük a kormánynak a megoldásra váró helyzetet. A kormányban egy magasan képzett tanács megvizsgálja a felvetést, és amennyiben mindannyian úgy döntenek, hogy fontos kérdést vet fel, források megnyitásával azonnal elkezdjük a munkát.
A világ tudásának 60% Izraelhez kötődik – folytatja Rabinowitch professzor. Sokan jönnek Izraelbe. Tel-Avivban minden évben óriási mezőgazdasági kiállítást rendeznek, ahova hazai szakemberek mellett Európa, Ázsia, Afrika üzletemberei, befektetői látogatnak el. Itt vannak az USA-ból, és az új együttműködések révén szinte az összes dél-amerikai ország is megjelenik.
Az egyetem 1942-es alapításkor 15 növénnyel dolgoztunk, ma 120 fajtát termesztünk. Itt a Közel-Keleten Törökország, Irak,
Izrael területén található a nyugati világban termesztett növények döntő többségének géncentruma.
Innen származnak. Óriási genetikai potenciál ez, ahogyan kukorica esetében a tengerentúl. A termelés fokozása nem csak a genetikán múlik, hanem a technológia fejlesztésén is. A kettőnek kapcsolódnia kell egymáshoz, és a két tudományterületnek együttesen kell fejlődni. A paradicsomtermesztésben a kezdeti kéttonnás eredményt mára – kétszeri betakarítással – a legjobb cégek képesek 1000 tonnára felvinni hektáronként, ehhez jó vetőmag és a növény igényeit kiszolgáló termesztésre van szükség.
A víz, az édesvíz azonban korlátozott, így csatlakozott egy újabb tudományterület. Ma már önálló részleg fejleszti a víz és a talaj kapcsolatát, de nem eltávolodva a termesztéstől. A sótűrés, a használt- és a szennyvizek felhasználása parancsolóvá vált, hiszen az amúgy is kevés vizet nem engedhettük el. Míg egyes kutatóink rájöttek, hogy a vízbázisok védelme kiemelt kérdés volt és lesz. Van olyan projektünk, hogy a magas sótartalmú patakot eltereltük, hogy már ezzel is lecsökkentsük a talajok későbbi terhelését. Azonban más szakemberek rájöttek arra, hogy a csatornában haltenyésztésre még mindig alkalmas lehet a víz.
A szennyvizek felhasználása azonban nagy körültekintést igényel, hiszen egyes vizeket élelmiszertermelésre nem, vagy csak korlátozottan szabad felhasználni, hiszen minden növény más és másképpen építi be a vízzel felvett anyagokat. Vannak növények, amelyek a termésükbe is felhasználják, vannak azonban amelyek nem. Ezt már tudjuk. Minden esetre a célzott, pontosan a növény számára kiadott vízmennyiség 50 év alatt a felére csökkent, míg a termés átlaga ez idő alatt átlagosan megduplázódott.
A használt vizek felhasználásában Izrael ma a világelsőnek számít, hiszen 86%-át képes ismét felhasználni.
Izraelben nagyon fontos feladatnak tekintik, hogy csak olyan nemesítést szabad végezni, amelyet a piac felvesz. Elzárkóznak a génmódosított termékektől és a világ is más irányba fordul. Itt Izraelben most arra koncentrálunk, hogy azokat a természetes génforrásokat találjuk meg, amelyek az adott növényben eredendően megtalálhatóak.
Nagyon jelentős kutatásokat végzünk az őszi búza szárazságtűrésével kapcsolatban, és azt próbáljuk megérteni, hogyan működik a gének szerepe, melyek felelősek a szárazság elviselésért. Mikor aktivizálódnak, milyen más géneket késztetnek munkára, és egyáltalán hogyan működik a növény, mert azt látjuk, hogy működik, de mi a mélyebb értelmét szeretnénk megtudni és meg is fogjuk találni. Mosolyog és hozzáteszi, mert nagyon szeretjük a kihívásokat.
Jelenleg mintegy 2400 hallgatója van a karnak, BsC-s,MsC-s hallgatók és PhD programban dolgozók járnak ide tanulni, továbbá vannak már doktori végzettségű fiatal kutatók, Izraelből és más országokból. Abszolút nemzetközi kutatás folyik az intézetekben, hiszen nagyon sok nyelvet beszélnek a kutatók, diákok. A hozzáadott tudás nagyon fontos, és mindenki a saját pályájára, saját tudományterületére koncentrál. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az oktatásba belépő hallgatók részt vegyenek a szántóföldi, üvegházi munkában. A szántóföldi kísérletek nélkül nincs kutatás, és széleskörben vizsgáljuk a növényeket.
A zöldségnemesítés és a gyümölcsnemesítés legfontosabb kérdései közé tartozik ma, hogy egységesen érjenek a növények, és a pulton tartási idő minél hosszabb legyen. Jól tudjuk, vannak olyan gyümölcsök, amelyek hamarabb puhulnak meg, és vannak olyanok, amelyek ízletesek, szépek és tartósak maradnak különösebb speciális kezelés nélkül. Ezekért minden esetben gének felelnek, és bizony megtalálhatók a fajtákban. Ma az a feladata a nemesítésnek, hogy keresztezéssel a szülőpárokat megválasztva, minden gént hagyományos megporzással sikeresen bevigye a növénybe. Majd a sok utód közül megtalálják azokat, amelyek képesek is teljesíteni az elvárásokat.
Izrael rendkívül nyitott. Van egy ország a világon, ahol ha nem is beszélik a magyar nyelvet, de biztosak lehetünk abban, hogy találunk egy családtagot, barátot, aki ért, tud magyarul. Nagyon nagy szeretettel beszélnek a fővárosunkról, Budapestről. Szeretik és szívesen használják a fűszerpaprikát, ismerik a pálinkánkat és akinek lehetősége van itt tanulni, rendkívül hasznos tudásra tehet szert. Túl azon, hogy nyelvtudását erősítheti, kapcsolatokat építhet, és ahogy a Haim professzor mondja, kultúránk, szokásaink jó alapjai lehetnek az együttműködésre, a fejlesztésekre. A magyarok nagyon nyitottak, oktatásuk kellően felkészült, jó szakemberek kerülnek ki a magyar padokból. Olyan kicsi ország, mint Izrael és nagyon hasonló problémákkal találkozik.
Az izraeli-magyar miniszterelnöki találkozón Budapesten remélhetőleg szó esik a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésről és az ismeretségen túl együttműködések, közös kutatások indulhatnak. Az egyetemi struktúra, a szaktanácsadás, a kutatások indítása, a növénynemesítési, az állattenyésztési hálózat működése, a nemesítési irányok meghatározása, a szakemberek kiválasztása, értékelése s ezek módszereinek működése és annak a működtetése Izraelben azt eredményezte, hogy
a sivatagban a világ legfejlettebb mezőgazdaságát építették fel.
Több vetőmagfejlesztés az egyetemekhez köthető, de ez a szisztéma az USA-ban is nagyon jól működik. Ezt egyébként Magyarországon Prof. Dr. Németh János az 1970-es évek közepén elsőként már felvetette. Véleménye szerint a hazai vetőmagok gondozása legjobb kezekben az egyetemeken valósulhatna meg s akkor a Debreceni Egyetemmel alakított ki hazánkban elsőként egyetemi együttműködéseket.
Izraelben azonban nem csak a nagy cégek, hanem a kis és közepes vállalkozások is rendkívül fontosak. Az önellátás mellett az értékesítés és a termelés, a termelés szervezése, a gazdák áruinak piacra jutása rendkívül érdekes. Különösen abból a szempontból, hogy gazdaságosan működnek és profitot termelnek, amelyek nélkül képtelenség fejleszteni. Erre most nagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak. Versenytársak Izraellel semmiképpen nem lehetünk és nem is lehet cél, de tudást, technológiát kell importálnunk a magyar mezőgazdaság számára, amellyel piacainkat tudjuk szélesíteni, bővíteni. Az adottságok ehhez Magyarországnak és Izraelnek mindenképpen megvannak.
Szerző: Szilágyi Bay Péter – mezőgazdasági szakújságíró
Promenád.hu Agrároldal
mezőgazdasági szakújságíró
