Nagysikerű ünnepi hangversennyel felavatták Berlin új büszkeségét, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said zeneakadémia koncerttermét, amelyet a többi között a Szilícium-völgyben fekvő Facebook-campusról ismert amerikai sztárépítész, Frank Gehry tervezett ingyen, társadalmi munkában.
Önkéntes alapon, díjazás nélkül dolgozott Tojota Jaszuhisza is, aki a kanadai cédrussal borított terem akusztikáját alakította ki. A több mint háromórás szombat esti koncertről szóló első kritikák szerint az egyebek között a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall és a hamburgi Elbphilharmonie teremakusztikai megoldásai révén világhírű japán szakember különlegesen intim, meleg hangzást varázsolt a német főváros közepén, az Unter den Linden sugárúton fekvő Berlini Állami Opera egykori raktárépületében kialakított hangversenyterembe.
A zeneakadémiát az operaház főzeneigazgatója, az egyik legjelentősebb kortárs zeneművészként számon tartott Daniel Barenboim alapította 2012-ben. A másik névadó az Orientalizmus című nagyhatású könyv szerzője, a néhai Edward Said. A palesztin-amerikai irodalomtudós és az argentin-izraeli karmester, zongoraművész 1999-ben alapította a West-Eastern Divan Orchestra nevű zenekart arab és izraeli muzsikusokból.
Az arab-izraeli zenekar gondolatának mintájára a közel-keleti fiatal muzsikusokat a 2016/17-es tanévtől képző berlini zeneakadémia a közös tanulás és zenélés révén akar hozzájárulni az egymás iránti megértéshez és a békéhez. Ennek a törekvésnek a jegyében a 90 fős évfolyamok diákjait a képzés három éve alatt hangszeres és zenetudományi tárgyak mellett filozófiai tudományokra is oktatják.
Frank Gehry Barenboim javaslatára egy ovális termet tervezett a négyszögletű raktárépületbe. Az építészeti alapgondolat a párbeszéd, a demokrácia és az egyenlő hozzáférés, ezt fejezi ki a többi között, hogy a közönség egyetlen tagja sem ül 14 méternél nagyobb távolságra a zenészektől. A termet Barenboim tavaly elhunyt francia zeneszerző-karmester barátjáról Pierre Boulez-ről nevezték el, aki mindig is bírálta a klasszikus zene bevett előadási módját és cipősdoboznak csúfolta a hagyományos koncerttermeket.
Az első hangversenyen teljesen „bejátszották” a 680 fős Pierre Boulez termet, a zenészek nemcsak a nézők karéjában, a terem közepén elhelyezett porondon, hanem az ívelt karzatokon is adtak elő darabokat. Barenboim vezényletével különböző zenetörténeti korszakokat mutattak be Schubert, Mozart, Alban Berg, Boulez és Jörg Widman művein keresztül. A koncertet az Arte nemzetközi kulturális televízió vasárnap este felvételről sugározza.
Az operaház kulisszáinak tárolására emelt XVIII. századi épületben 6500 négyzetméteren próbatermeket, tantermeket és irodákat is kialakítottak. Az építkezés az utóbbi évek berlini nagyberuházásaival ellentétben a tervezett menetrendben elkészült, és a költségek sem szabadultak el. A 35,1 millió eurós összköltségből 13,7 millió eurót közadakozással gyűjtöttek össze. A fennmaradó részt a szövetségi kormány biztosította.
A 21,4 millió eurós támogatás „nyugodtan tekinthető a közel-keleti békefolyamathoz adott hozzájárulásnak is” – mondta a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak Monika Grütters kulturális államminiszter, aki többek között Joachim Gauck államfővel, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel és Joschka Fischer volt külügyminiszterrel, az ellenzéki Zöldek egykori politikusával együtt vett részt a szombat esti megnyitón.
Daniel Barenboim a zeneakadémiával valami olyasmit céloz meg, ami égetően szükséges; azt akarja megmutatni „palesztinoknak, más araboknak és zsidóknak, hogy mindannyian emberek, akik remekül kijönnek egymással, tudnak együtt zenélni és tanulni, és nem lenne szabad megismételniük az előző nemzedékek hibáit” – mondta az RBB-nek az ünnepség egy másik vendége, Gregor Gysi, az ellenzéki Baloldal (Die Linke) politikusa.
